Veszélyes játékot űz Magyarország a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval

Veszélyes játékot űz Magyarország a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval, de csak vesztesen kerülhet ki belőle. A politikai erőpróbából egy sajátos európai stressz-teszt lett, amit figyelemre méltó stabilitással állt ki az EU és maga az euró is.

Miután a magyar kormány eltávolodott a megszorítási program folytatásától, az országot az államcsődtől megmentő IMF és EU jegelte a hitelcsomag esedékes részletét és ezzel gyakorlatilag kihúzta a biztonsági hálót az ország alól. A piacok nyugtázták a lépést, az euró árfolyama 1,30 dolláros határnál három havi csúcsa közelében maradt.

A tovább gyűrűző európai adósságszolgálati válság kellős közepén pedig a befektetők a rezzenéstelenül szemlélték fejleményeket. "Az európai politikusok visszanyerték a piacok bizalmát" - vonta le az események mérlegét Daniel Gros, a brüsszeli Centre for European Policy Studies (CEPS) politikai kutató intézet igazgatója. Mindenekelőtt olyan jelzésértékű politikai üzenetről van szó, amelynek elsőszámú címzettje Görögország.

A dél-európai országok, különösen Görögország gazdaságának sikeres szanálása érdekében elsőrendű fontosságú lenne, hogy ne adják fel idő előtt a megszorítási politikát. A diplomáciai körökben "arcátlannak" minősített magyar lépés utáni első megrökönyödést követően Brüsszel valósággal fellélegzett. "Felmutattuk a piros lapot. Többé már egyetlen kormány sem vezethet bennünket az orrunknál fogva" - mondta egy brüsszeli diplomata.

Magyarországgal az EU példát statuálhat, megmutathatja, hogy nem hagyja magát befolyásolni. Magyarország nem Görögország. Tagja ugyan az EU-nak, de az euróövezetnek nem. Magyarország nem részese az európai banki- és devizarendszernek, ezért nem tudja magával rántani az eurót sem. A magyar eladósodottság ugyanakkor messze elmarad a görög mögött.

"Ha arra kerülne sor, nyugodtan lehetne Magyarországot bukni hagyni" - mondta Daniel Gros. Van más "hüvelykszorító" is Brüsszel eszköztárában. Máris fontolóra vette például a deficit előírásoktól eltérő országok megregulázására éppen nemrégiben elfogadott büntető intézkedések kipróbálását Magyarországon. Megvonhatja egyebek között a regionális alapokhoz való hozzáférés jogát az országtól.

"Ki kell mutatnunk a fogunk fehérjét" - hangsúlyozta Olli Rehn az EU gazdasági és pénzügyi biztosa. A görög eset nem ismétlődhet meg. Az uniós illetékesek túl sokáig hunytak szemet afelett, ahogy Athén éveken át hamis adatokkal, pazarló gazdálkodással, elbliccelt reformokkal és korrupcióval sodródott a pénzügyi katasztrófa felé. Csak egy 110 milliárd eurós segélycsomaggal lehetett megmenteni az országot az államcsődtől - és az eurót a megszűnéstől.

Az EU "kényszerfelügyelet" alá vonta Görögországot és szorosan kezében tartja a gyeplőt. Pénz nincs megtakarítási eredmények felmutatása nélkül. Athénnak éppen mostanában kell keresztül vinnie a szociális ellátó rendszer hevesen ellenzett reformját Brüsszel és Washington vigyázó tekintete előtt. Az IMF és az EU egyébként egyaránt jó véleményen van Athénnak az "államháztartás fenntartható pályára állításában elért jelentős sikereiről". Most kezd csak látszani az IMF bevonásának haszna az európai "deficit bűnösök" megmentésébe.

Május elején a törlesztési gondokkal küszködő európai országok megmentését célzó segélycsomag és a 750 milliárd eurós Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (European Financial Stability Facility - EFSF) létrehozása idején még több európai ország saját erőből kívánta megoldani a kérdést. Angela Merkel volt az, aki ragaszkodott a már évtizedek óta az eladósodott országok megmentésével foglalkozó IMF bevonásához.

Az IMF nem csak tapasztalatainak, de politikai függetlenségének köszönhetően is értékes partnernek bizonyult. "Az IMF sokkal hatékonyabban végzi a dolgát, mint amire az EU országok valaha is képesek lennének" - mondta egy brüsszeli diplomata. Semmi politikai hátsó szándék, semmi nemzeti érzékenység - csakis kizárólag a puszta számok azok, amik számítanak.

A magyar példa azt mutatja, hogy a piacokon már oldódik a korábbi feszültség. Már vannak reményt keltő jelei annak, hogy sikerül túljutni az adósságszolgálati válságon és a "görög fertőzés" nem terjedhet tovább. Az EU egyértelműen mindenkinek értésre adta, hogy érdemes takarékoskodni. Észtország, a kis balti állam éppen nemrégiben kapott zöld utat az euró bevezetésére 2011 elején. Az ország szigorú megszorítási politikájának köszönhetően vívta ki magának az EU éltanulójának a rangját. Magyarország viszont mindenben szembe megy az előírásoknak - írta Marion Trimborn, a német dpa hírügynökség elemzője.