Veszélyhelyzeti munka- és cégjogi változások
Munkajogi változások - mire figyeljünk? A korábban, március 18-án életbe lépett változások szerint a munkáltató a munkaidő-beosztást a szokásos közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja. Egyoldalúan elrendelheti a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést, a távmunkavégzést és – a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében – a szükséges és indokolt intézkedéseket is megteheti. Az áprilisi rendelet ezt a felsorolást kibővítette miszerint, a munkáltatónak joga van arra, hogy a korábban elrendelt munkaidőkeretet legfeljebb huszonnégy hónapos időtartamra meghosszabbítsa. „Fontos felhívni a munkáltatók figyelmét, hogy ugyan a kormányrendelet lehetőséget ad az eltérésre, de a munkavállaló beosztás szerinti munkaidejére, a napi pihenőidőre és a heti pihenőnapra vonatkozó szabályozástól nem lehet továbbra sem eltérni.” - mutatott rá Dr. Borsy Sára, a Borsy Ügyvédi Iroda alkalmazottja. Cégjogi változások - elektronikus lehetőségekkel kiegészülve A jogi személy döntéshozó szerv ülése nem tartható meg olyan módon, hogy az a tag személyes részvételét igényelje, abban az esetben sem, ha az ülés a rendelet hatálybalépésekor már összehívásra került. Ha az ülést mégis szükséges megtartani, a módosítás lehetőséget ad arra, hogy a személyes érintkezést kikerülve, elektronikus hírközlő berendezés (skype, videotelefon) segítségével megtartható legyen.
Az elektronikus ülésen megtartott szavazást követően határozat is hozható elektronikus úton, melynek módjára három lehetőséget biztosít a rendelet, a tagok létszáma alapján:
1. ha jogi személy tagjainak száma legfeljebb öt fő, és a döntéshozó szerv határozatképessége a rendeletben meghatározott módon lehetséges, akkor a döntéshozatal módját és feltételeit úgy kell meghatározni, hogy a döntéshozatalban valamennyi tag részt tudjon venni,
2. ha öt főt meghaladó, de tíz főt meg nem haladó taglétszámú jogi személy esetén a szavazatok többségével rendelkező tagok azt kérik,
3. a tíz főt meghaladó taglétszámú jogi személy esetén pedig,
ha a jogi személy ügyvezetése azt kezdeményezi.
Ha a jogi személy létesítő okirata az elektronikus hírközlő eszközök használatának, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatalnak a szabályairól nem, vagy a jelen jogszabályban foglaltaktól eltérően rendelkezik, ezeknek a szabályoknak a megállapítására és a tagokkal való közlésére a jogi személy ügyvezetése jogosult.
Amennyiben a fent említett elektronikus ülésre vonatkozó szabályokat nem szükséges tartani, az ügyvezetés jogot kap arra, hogy:
a) határozzon a számviteli beszámoló elfogadásáról,
b) határozzon az adózott eredmény felhasználásáról,
c) döntsön olyan ügyekben, mely a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozik ugyan, de a veszélyhelyzet miatt szükséges arról rendelkezni, mert az a törvényes működés fenntartásához elengedhetetlen, vagy például az észszerű gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügy.
Milyen főnök lennél? Megmutatjuk!
Vannak azonban olyan ügykörök melyekről, még a jelen helyzetben sem jogosult dönteni az ügyvezetés. Így például a jogi személy létesítő okiratát nem módosíthatja, vagy a jogi személy jogutód nélküli megszűnéséről nem dönthet.Fontos szabály, hogy a döntéshozó szerv határozathozatalára – ha törvényi előírás az ülés tartása nélküli döntéshozatalt nem zárja ki – az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet, abban az esetben is, ha a jogi személy létesítő okirata e lehetőségekről és annak feltételeiről nem, vagy a kormányrendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik.
Továbbá, ha valamelyik jogszabály bármely szerv ülésének nyilvánosságát írja elő, a veszélyhelyzet ideje alatt megtartott ezen ülések nyilvánosságától el lehet tekinteni. „Ha a jogi személynek egy tagja vagy alapítója van, és a döntéshozó szerv hatáskörében írásban határoz, akkor a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá.” - emelte ki Dr. Borsy Sára.
Szükséges megemlíteni, hogy a kft. és a zrt. törzstőkéjének kötelező leszállítására csak úgy van lehetőség, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra össze kell hívni egy rendkívüli közgyűlést, és ott van mód az ezzel kapcsolatos döntések meghozatalára.
A jogi személy vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testülete, felügyelőbizottsága, audit bizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja, vagy írásbeli egyeztetést folytathat, és a jogi személy irányításával kapcsolatos döntéseket írásban is meghozhatja. Ha nincs jelenleg elfogadott eljárásrend vagy az eltér a rendeletben foglaltaktól, az ülésezés és a döntéshozatal szabályait a testület elnöke határozza meg és közli az érintettekkel.
Kiemelendő, hogy az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.>Fel kell arra is hívni a figyelmet, hogy a határozatok meghozatalára a veszélyhelyzet ideje alatt is mindenképpen sor kerül, ugyanis, ha ez idő alatt a testület tagjainak létszáma a törvényben, illetve a létesítő okiratban előírt szám alá csökken, vagy a tag a járvány miatt egyébként nem tud eljárni, a többi tag jogosult a határozathozatalra.” - mondta Dr. Borsy Sára, a MAZARS együttműködő ügyvédi irodájának alkalmazottja, majd hozzátette, hogy a határozatképességre vonatkozó szabályokat a döntésképes tagok száma alapján kell meghatározni, és a határozatot ebben az esetben is szótöbbséggel kell meghozni, akár úgy is, hogy a többi tag kiesése esetén a határozathozatalra egy személy a jogosult.
Mennyi pénzt kellene keresnem, ha rendesen megfizetnének? ITT kiszámolhatod!
A veszélyhelyzet ideje alatt előfordulhat, hogy egy vezető tisztségviselőnek vagy testületi tagnak, esetleg állandó könyvvizsgálónak megszűnik a mandátuma. Ebben a helyzetben is segítségünkre van a rendelet, mert kimondja, hogy a megbízatás alapítói határozat vagy döntéshozó szervi határozat hiányában a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad, és a vezető tisztségviselő, a testületi tag, valamint az állandó könyvvizsgáló legkésőbb eddig az időpontig köteles feladatát ellátni.A jogszabály a veszélyhelyzet ideje alatt az e-mailt írásbeli jognyilatkozatként kezeli bizonyos esetekben. Ilyen például, hogy a tagok a jogi személlyel kapcsolatos jognyilatkozataikat elektronikus üzenetben (e-mail) is közölhetik a jogi személlyel. Ha a tag jogi személy, a jognyilatkozatát minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel kell aláírni. Természetes személy esetében a jognyilatkozatnak a tag azonosíthatóságához szükséges adatokat (személyi adatok) tartalmaznia kell. Fontos azonban, hogy ha a jogi személy döntéshozó szerve vagy az egyszemélyes jogi személy tagja a kijárási korlátozásra vonatkozó előírások betartása mellett sem akadályozott a döntéshozatalban, a döntéshozó szerv működésére vagy az egyszemélyi tag döntéshozatalára nem kell a rendeletet alkalmazni.
Javasoljuk, hogy az elektronikus hírközlő eszközzel történő kommunikáció során készüljön felvétel az utólagos bizonyítási nehézségek elkerülése érdekében.
