Vészharangot kongatnak a magyar sertéstartók
Zsótér László, a választmány elnöke aláhúzta: a sertés felvásárlási ára négy hét alatt kilogrammonként 40 forinttal csökkent, 340 forintról 300 forintra, miközben a takarmányárak jelentősen emelkedtek. A MOSZ adatai szerint a gabonafélék termelői ára 70-90 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
A sertésválasztmány tagjai azt sérelmezték, hogy Magyarországon nincs piacvédelem a hazai áruk és termelők számára. Példaként említették, hogy Hollandiából a süldőket 36 eurós darabonkénti áron, azaz nem egészen tízezer forintért hozzák be. Ezzel pedig a magyar ár nem versenyképes.
Megjegyezték, hogy a holland állatok állategészségügyi szempontból nem mindig felelnek meg a magyar követelményeknek. Magyarországon a sertések száma alig haladja meg a 3 milliót, míg három évvel korábban ez a mennyiség 4 millió darab körül mozgott. A jelenlegi állomány olyan alacsony, mint a II. világháborút követő időszakban volt. Így Magyarország lényegében nettó sertésimportőrré vált, ma már minden negyedik-ötödik levágott sertés külföldről származik a MOSZ adatai szerint.
Emellett pedig jelentős mennyiségű, becslések szerint több tízezer tonna feldolgozott vagy nyers sertéshús is Magyarországra érkezik. A sertésválasztmány tagjai nehezményezték, hogy az ágazat jövője szempontjából alapvetően fontosnak tartott különféle támogatásokat - például állatjóléti, állategészségügyi - az agrárkormányzat felfüggesztette.
Szorgalmazzák ezek újraindítását, mivel a támogatás megvonása 18 forint veszteséget jelent a termelőknek kilogrammonként. Felhívták a figyelmet arra is, hogy jó volna tudni: jövőre mekkora támogatásra számíthat az ágazat. Tóth István, a MOSZ titkára az MTI kérdésére közölte: az idén a sertéstartók összesen mintegy 8-9 milliárd forint támogatásra kaptak ígéretet.
