Veszteségbe sodorta az orosz-ukrán válság az EBRD-t
A felzárkózó európai gazdaságok és az egykori szovjet térség reformjainak finanszírozására 1991-ben alapított bank szerdán Londonban ismertetett eredmény-beszámolójában közölte, hogy 2014-ben 568 millió eurós nettó veszteséget volt kénytelen elkönyvelni az orosz és az ukrán gazdaság gyengeségéből eredő nem realizált eredményelemek miatt. Az EBRD egy évvel korábban 1 milliárd eurós nettó nyereséget ért el. A bank a szerdai beszámolóban hangsúlyozta, hogy legutóbb a globális pénzügyi válság mélypontján volt veszteséges. Az EBRD 2008-ról 602 millió eurós, 2009-ról 746 millió eurós nettó veszteséget jelentett.
A szerdai beszámoló a tavalyi veszteség fő okai között említette, hogy a rubel meredek árfolyamzuhanása "a mélybe nyomta" az EBRD oroszországi részvénybefektetéseinek értékét, az ukrán gazdaság egyre romló teljesítménye miatt pedig növelni kellett a tartalékolást. A bank hangsúlyozta, hogy az EBRD tőke- és likviditási helyzete továbbra is robusztus, a tartalékok 2014 végén elérték a 7,9 milliárd eurót, és a bank változatlanul számíthat a részvényes országok és intézmények erőteljes támogatására. A beszámoló kiemeli, hogy az EBRD-t mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő - a Moody's Investors Service, a Standard & Poor's és a Fitch Ratings - a lehetséges legjobb, "AAA/Aaa" besorolással tartja nyilván.
Az EBRD felidézte, hogy jelenleg nem hajt végre újabb befektetéseket Oroszországban - eddigi finanszírozásainak legnagyobb felvevő országában -, mivel a részvényesek többsége a szankciók miatt tavaly ilyen értelmű útmutatást adott az igazgatótanácsnak. A bank azonban átcsoportosította finanszírozási forrásait működési területének más országaiba, ahol nagy az igény az EBRD befektetéseire. Ennek eredményeként az EBRD-finanszírozások legnagyobb felvevő gazdasága immár Törökország, annak ellenére, hogy a bank itt csak hat éve kezdte meg tevékenységét. Az EBRD tavaly 1,4 milliárd euró finanszírozást nyújtott törökországi fejlesztési programokra - áll a szerdai beszámolóban.
A bank adatai szerint tavaly 8,9 milliárd euróra nőtt a tevékenységi térség egészének folyósított új finanszírozások értéke az egy évvel korábbi 8,5 milliárd euróról, annak ellenére is, hogy a részvényesek - 2014 közepén megfogalmazott iránymutatásuk alapján - egyelőre nem hagynak jóvá új finanszírozásokat oroszországi programokra. Az EBRD a működési térségnek nyújtott tavalyi finanszírozásokról már január közepén közzétett egy külön, részletes kimutatást, és abban is hangsúlyozta, hogy az orosz programok jelentős visszaesése lehetővé tette a tevékenységi terület más országainak nyújtott finanszírozások kibővítését. Az EBRD különösen Ukrajnában fokozta finanszírozásait: ukrajnai programokra 2014-ben 1,21 milliárd eurót folyósított a tavalyelőtti 798 millió euró után.
A bank ugyanakkor jól érzékelhetően építi le tevékenységét a fejlettebb közép-európai EU-gazdaságokban: Magyarországon a két évvel ezelőtti 200 millió euróról tavaly 6 millió euróra, Lettországban 23 millió euróról 4 millió euróra, Szlovákiában 237 millió euróról 62 millió euróra, a térség legnagyobb kedvezményezett országában, Lengyelországban 756 millió euróról 594 millió euróra csökkent az új EBRD-finanszírozások értéke. Az EBRD már a tavalyi finanszírozásokról múlt hónapban ismertetett összegzésében jelezte, hogy meg fognak látszani tavalyi nettó bevételein a tevékenységi területén zajló kedvezőtlen folyamatok, mindenekelőtt az orosz-ukrán válság hatásai, a tavalyi év végén kialakult globális piaci felfordulás, valamint az, hogy továbbra sincs nyoma az euróövezeti fellendülésnek. (MTI)
