Visszaadja képviselői mandátumát a volt brit miniszterelnök
Cameron a brit EU-tagságról júniusi 23-án tartott népszavazás másnapján jelentette be, hogy távozik a kormányfői tisztségből, miután a választók többsége a kabinet ajánlásával ellentétben a kilépésre voksolt.
A konzervatív párti politikus akkor még azt mondta, hogy parlamenti képviselői mandátumát legalább a 2020-ban esedékes következő választásokig megtartja, ám hétfőn bejelentette, hogy befejezi képviselői tevékenységét is.
A 49 éves Cameron 2001 óta képviselte Oxfordshire megyei választókörzetét a londoni alsóházban, 2005-ben választották az akkor még ellenzékben politizáló Konzervatív Párt vezetőjévé, és a 2010-es választások után hat évig volt Nagy-Britannia miniszterelnöke, először a Liberális Demokratákkal koalícióban, majd a tavalyi választás után - amelyen a konzervatívok abszolút többséget szereztek - önállóan.
A képviselői mandátum visszaadásához fűzött indoklásában úgy fogalmazott: miniszterelnöki lemondásának körülményei és "a modern politika realitásai" miatt igen nehéznek találná a további politizálást az alsóház hátsó padsoraiban anélkül, hogy elvonná utódja, Theresa May jelenlegi brit miniszterelnök és kormánya figyelmét a következő időszak fontos döntéseiről.
David Cameron nem részletezte, hogy pontosan mire gondolt, de Theresa May - aki Cameron kormányaiban a belügyminiszteri tisztséget töltötte be - miniszterelnökké választása óta több olyan döntést hozott, amelyek homlokegyenest szembemennek elődje korábbi szakpolitikai programjaival.
May kormánya a minap olyan irányú közoktatási reformokat jelentett be, amelyeket Cameron annak idején következetesen elvetett, és nemrégiben elhalasztotta a döntést a Cameron-kormány legnagyobb beruházási programjának, a délnyugat-angliai új atomerőműnek a megépítéséről.
A Hinkley Point nukleáris létesítmény 18 milliárd fontos (6700 milliárd forintos) költségvetésű bővítési beruházására a David Cameron vezette előző kormány egy éve többmilliárd fontos hitelgaranciát vállalt.
Az új reaktoregység építését harmadrészben kínai beruházók finanszíroznák. Nagy-Britannia és Kína tavaly októberben, Hszi Csin-ping kínai elnök londoni látogatása idején külön nagyszabású nukleáris együttműködési megállapodást is aláírt, amelynek alapján a kínai állami atomenergia-ipari vállalat (CGN) 33,5 százalékos részesedést vásárolna a Hinkley Point új részlegében.
A kínai beruházók bevonását a kormányzó brit Konzervatív Párton belül többen is bírálták, nemzetbiztonsági megfontolásokkal érvelve, és a Downing Street július végén - nem sokkal Theresa May miniszterelnöki beiktatása után - váratlanul és hivatalos indoklás nélkül bejelentette, hogy a kormány elhalasztotta a végleges döntést az új atomerőmű felépítéséről.
Theresa May mindemellett már első miniszterelnöki munkanapján menesztette George Osborne addigi pénzügyminisztert, aki Cameron első számú politikai szövetségese és bizalmas jó barátja volt.
Saját jövőbeni tevékenységéről Cameron hétfői nyilatkozatában nem sokat árult el, de egyenes utalást tett arra, hogy a parlamenti politizálással szakított, mondván: döntése után új egzisztenciát kell teremtenie magának "a Westminsteren kívül".
