Visszatért nyári szabadságáról az ezüst és az arany
A világban növekvő bizonytalanság, párosulva a globális konjunktúra lassulásával szemlátomást jó táptalaj a nemesfémek számára. Ennek köszönhetően megnőtt ugyanis az elmúlt hetekben az esélye annak, hogy mind az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, mind az Európai Központi Bank, mind pedig Kína nemzeti pénzintézete, a People's Bank of China hamarosan megnyitja a pénzcsapokat, hogy így öntsön kellő likviditást a gazdaságokba. A pénzügyi gyeplőkön való lazítás ugyanakkor szokásosan inflációs félelmeket gerjeszt, ezért a piacok az ilyen intézkedéseket hagyományosan növekvő árfolyamokkal hálálják meg. Különösen az olyan reáleszközök állnak ilyenkor a befektetői érdeklődés napos oldalán, mint amilyenek a nemesfémek.
Miután az arany kereskedése hónapokon keresztül beragadt egy szűk sávba, az elmúlt héten ismét mozgás jött az árfolyamokba. Míg korábban az 1.630 dolláros árszínvonal rendre megálljt parancsolt az emelkedési kísérleteknek, a keddi nap végre meghozta a sokak által várt áttörést. Ezt megelőzően a Görögország körüli hírek borzolták ismét a kedélyeket. Athén ugyanis egyre nyilvánvalóbban nem képes teljesíteni a számára megszabott kiadáscsökkentési programot, és ezért további segélyekre szorulhat. Az európai nagypolitika így az egész elmúlt héten a görög kérdéssel és az eurózóna válságával, valamint az EKB hamarosan indítandó kötvényvásárlási programjával volt elfoglalva.
Az euró megmentésére tett kísérletek az utóbbi időkben többnyire gyengítették az uniós fizetőeszközt a dollárral szemben, mégpedig azért, mert a páciens számára felírható receptek hosszútávon az euró leértékelődéséhez vezethetnek. És bár ezen semmi sem változott, az elmúlt egy hónapban mégis megfordult az irány, és inkább a dollár veszített az értékéből. Mintha a befektetők ráéreztek volna arra, ami a Fed legutóbbi kormányzótanácsi ülésének jegyzőkönyvéből a múlt szerdán kiderült. E szerint az amerikai jegybanki rendszer legfőbb döntéshozó testületében sokkal nagyobb a hajlandóság újabb gazdaságösztönző intézkedések meghozatalára, mint az eddig ismert volt. Ennek egyik lehetséges módja a kötvényvásárlások lehetnének, amelyekre az elmúlt években eddig két alkalommal volt már példa, és visszatekintve mindösszességében kedvező gazdasági hatást fejtettek ki az Egyesült Államokban. Monetáris szempontból azonban a hátrányok is ismertek. Amennyiben ez az újabb pénzügyi élénkítés nagyobb mértékben növelné a dollár pénzmennyiségét, mint amennyivel az USA gazdasági teljesítménye (GDP) növekedne, ez a dollár kvázi leértékelődését és a dollárban jegyzett nyersanyagok – élükön az arannyal és az ezüsttel – relatív felértékelődését is jelentené.
Az USA és az eurózóna központi bankja mellett a kínai jegybanktól is a gazdaság erősítésére tett lépéseket várnak a befektetők. A kínai részvények teljesítményét összefoglaló Shanghai Composite Index folyamatos esésével már a 2008. év végi mélypontja felé közelít, ami jelzésértékű a kínai gazdaság állapotára vonatkozólag. Szintén hónapról hónapra lejjebb kerül tavaly november óta a HSBC bank elmúlt héten napvilágot látott beszerzési menedzser indexe, ami egyértelmű utalás arra, hogy a világgazdaság gondja átgyűrűznek az exportorientált Kínába. És miután fennáll a veszélye annak, hogy a kínai gazdaság növekedése a júniusi és júliusi kamatcsökkentések ellenére immár a hetedik egymást követő negyedévben is lassulhat, az elemzői várakozások szerint nő a valószínűsége a Kínai Népi Bank piaci beavatkozásának. Tere a monetáris élénkítésnek annál is inkább lenne, mivel az inflációs nyomás legutóbb jelentősen mérséklődött a világ második legnagyobb gazdaságában.
Az aranyár emelkedése közepette az aranyba fektető tőzsdén kereskedett befektetési alapok (Exchange Traded Fund, ETF) is növelték az aranykészleteiket. Ezek jellemzően a nagy intézményi befektetők számára jelentik az aranybefektetés alternatíváját. Az alapok iránt megnövekedett érdeklődés jól kiolvasható például a legnagyobb ilyen típusú ETF, az SPDR Gold Trust adataiból. Ennél az alapnál augusztusban eddig 35 tonnával 1.286,5 tonnára növekedett a betétesek számára betárolt aranymennyiség. Ezen az alapon keresztül fektet a nemesfémbe egyébként Soros György is, aki az idei második negyedévben több mint megduplázta az aranypiaci befektetéseit.
Arany, ezüst – technikai elemzés
Az arany árfolyama már az elmúlt hét elején mozgásba lendült, majd szinte felszökkent. A felpattanás tankönyvszerűen törte át a korábbi ellenállási szinteket, többek között a piros színű 200-napos mozgóátlag által jelölt hosszútávú trendmutatót, és meg sem állt a következő technikai ellenállásig a grafikonon, amely 1.660 dollár magasságában található jelenleg. Ehhez hasonló árfolyammozgást láthattunk korábban január közepén. Ahogy akkor, úgy most is egy visszateszt várható legalább a 200-napos mozgóátlagig. Amennyiben sikerülne e fölött tartani magát a jegyzéseknek, az egy feltétlen bika jelzés lenne, nem is beszélve a tavaly szeptember óta kialakult csökkenő trendcsatorna északi irányba történő elhagyásáról. Ennek bekövetkezése jelentené azt a trendfordulót, amit a szeptemberi hónaptól számos elemző várt, bár itt azért egyelőre még nem tartunk. A régi csúcsok célba vételéhez az erős fundamentumokon túl szükség van még arra, hogy pozitív beszámolókkal a fővonalas média is rárepüljön az arany-témára.
Az elmúlt héten ismét beigazolódtak azok a korábbi tapasztalatok, miszerint az ezüst az aranyár mozgását képezi le, csak éppen kétszeres érzékenységgel. A 7,7%-os heti plusz végre egy kellemes fájdalomtapasz a sokat próbált ezüstpiaci befektetők lelkére. A szürkésfehér nemesfém rövidtávú feltámadása több korábban markánsnak vélt ellenállást pöccintett könnyedén partvonalra, és szintén meg sem állt a technikailag nagy jelentőségű 200-napos mozgóátlagig. Ezzel most az ezüstnél is a hosszútávú csökkenő trendcsatornából való kitörés lehetősége kerül a figyelem középpontjába. Egy ilyen vágta után azonban mindig időszerű egy lélegzetvételnyi szünetet tartani.
