Zsákutcába jutottak az orosz-török tárgyalások a gáz áráról
A Kommerszant című orosz napilap szerdán török piaci forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a Gazprom orosz és a Botas török vállalat eddig nem jutott dűlőre az Oroszország által februárban megígért 10,25 százalékos árcsökkentésről, mert nem tudtak megállapodni arról, hogy a gázár-formula melyik komponensébe építsék be az engedményt. "Ezek a viták kétségessé teszik a Török Áramlat kiépítéséről Moszkva és Ankara által kötött jóval jelentősebb politikai megállapodások megvalósítását is" - mutatott rá a Kommerszant, hozzátéve, hogy a török hatóságok visszatartják a gázvezeték építéséhez szükséges engedélyeket.
Általános meglepetésre Vlagyimir Putyin orosz elnök december 1-jén ankarai látogatásán bejelentette, hogy leállították a Déli Áramlat projektet, és ahelyett egy másik gázvezetéket építenek Oroszország és Törökország között. A Török Áramlat stratégiai jelentőségét jól mutatja, hogy arról Putyin elnök kedden telefonon tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török államfővel. Török tisztségviselők kerülik az orosz-török projekt jövőjének részletes kommentálását, ehelyett inkább a rivális projektről, a transzanatóliai gázvezetékről (Tanap) beszélnek. Az 1850 kilométer hosszú vezeték Azerbajdzsánból indul és Grúzián, Törökországon, Görögországon, majd Albánián át Olaszországig vezet.
A 10 milliárd dolláros beruházás révén a kaszpi-tengeri mezőkről szállítanak majd - 2018 közepétől kezdetben évente 16 milliárd, majd később 31 milliárd köbméter - földgázt az európai piacokra. A Tanap első csövét kedden fektették le Törökországban, az ünnepségen a török államfő mellett az azeri és a grúz elnök is jelen volt. Ebből az alkalomból Törökországba látogatott Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke, energiaügyekért felelős biztos is. Sefcovic kedden ismét hangsúlyozta, hogy a Török Áramlat projekt kidolgozatlan, "nem lehet döntést hozni róla a fogyasztókkal, az Európai Bizottsággal való konzultációk nélkül".
Oroszország nem egyszerűen csak egy új gázvezetéket akar építeni a Fekete-tengeren keresztül, hanem fontos tranzitállomássá akarja tenni Törökországot, hogy Ukrajna elkerülésével exportálhasson földgázt az európai országokba. Az ismétlődő és jelenleg is fennálló orosz-ukrán gázvita miatt az európai fogyasztók maguk is tartanak az ukrajnai tranzittal érkező földgáz szállításainak zavaraitól. Szakértők véleménye szerint Ankara arra használja az évi 69 milliárd köbméter kapacitású Török Áramlat ügyét, hogy enyhítse a török líra árfolyamának gyengülésétől szenvedő helyi gázimportőrök helyzetét. Csak február eleje óta további 8 százalékkal esett a líra dollárhoz viszonyított árfolyama, és emiatt az orosz földgázért dollárban fizető török vállalatok nagy nehézségekkel küzdenek. (MTI)
