Zsarolásba kezdett a kormány a nyugdíjak ügyében a Pénztárszövetség szerint
A Stabilitás példa nélkülinek nevezi, hogy az ország egyharmadát, több mint 3 millió embert "nyíltan megfenyegessen a kormányzó többség". A szervezet elnöke, Bába Julianna szerint a tervezett intézkedések az Alkotmány szinte összes passzusát sértik, és ellentétesek az Európai Unió alapelveivel is.
A szövetség szerda esti közleményében reagált Matolcsy György szerdai bejelentésére. A nemzetgazdasági miniszter a kormányülést követően azt mondta: a magán-nyugdíjpénztári tagoknak január végéig kell dönteniük, hogy visszatérnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy maradnak az eddig kötelező, mostantól csak önkéntes rendszerben.
Aki a (korábbi) kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszerben marad, s erről nyilatkozik, az a jövőben a munkaadója által befizetett 24 százalékos nyugdíj-járulék utáni összegből, azaz a 70 százalékot kitevő szolidaritási nyugdíj jogosultságból már nem részesedik, csak az önmaga, azaz a munkavállalók által fizetendő 10 százalékos járulék lesz a számláján. Ezenkívül a számláján jóváírják annak a 14 hónapnak a járulékát is, amelyet 2010. október-2011. december között nem utal át a magánnyugdíjpénztárba a költségvetés.
A Stabilitás Pénztárszövetség elnöke ismertette: a pénztárak száz százalékát tömörítő szövetség szerdán beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, mivel álláspontja szerint a tervezett intézkedések súlyosan sértik a jogbiztonságra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a szociális biztonságra, a tulajdon védelmére, továbbá az emberi méltóságra vonatkozó alkotmányos és uniós alapelveket. Ezzel párhuzamosan azt tanácsolják a pénztártagoknak: amíg az Alkotmánybíróság nem dönt a vitatott törvényekről, a nyílt zsarolás ellenére se lépjen vissza senki az állami rendszerbe.
Matolcsy György bejelentéséről egy, az éppen abban az időben zajlott öngondoskodásról rendezett konferencián Juhász Istvánné a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára úgy fogalmazott: ez nem választás, hanem kényszerítés. Előadásában Juhász Istvánné a kormánypárt korábbi megnyilatkozását idézte, amely szerint nem engedik, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszer megtakarításai veszélybe kerüljenek. Az előadó számokkal bizonyította, hogy ezek a pénztárak betöltik a funkciójukat. A 3 millió pénztártag által eddig felhalmozott 3 ezer milliárd forint ma már meghaladta a GDP 10 százalékát.
Az átlagos megtakarítás idén már elérte a tagonkénti 986 ezer forintot. Az elmúlt 10 évben a pénztárak - 5,9 százalékos infláció mellett - a klasszikus portfólióban 7,07 százalék, a kiegyensúlyozottban 6,61, míg a növekedésiben 5,74 százalékos átlagos hozamot értek el. A legutóbbi a legkockázatosabb, így azt érintette legérzékenyebben a válság - ismertette. A pénztári tagok 70 százaléka 20 és 40 év közötti, a 40-50 év közöttiek adják a tagság 21 százalékát, az e fölöttiek aránya 6,5 százalék.
Borza Gábor, az ING Biztosító pénzügyi vezérigazgató helyettese úgy vélte, hogy a megtakarítási szabályok gyakori változása növeli a tranzakciós költséget. Ez pedig nem növeli a közjót, és nem támogatja az öngondoskodást - hívta fel a figyelmet. Vízkeleti Sándor, a BAMOSZ elnöke bemutatta, hogy a megtakarításokon belül a biztosítási jellegűek 26,3 százalékot tesznek ki Magyarországon. Ugyanez az arány az euróövezet országaiban 29,8 százalék. Ha felszámolják a magánnyugdíjpénztárakat tovább romlik az arány - mutatott rá. (MTI)
