Zsugorodott a bankok mérlegfőösszege és nyeresége
A Magyar Bankszövetség e-hírlevelében közzétett elemzés ismerteti: a teljes hitelintézeti szektor (bankok, bankfiókok, takarékszövetkezetek) mérlegfőösszege egy év alatt - 2009. szeptember végéhez képest - forintban kifejezve 3,1 százalékkal emelkedett, ez azonban ténylegesen nem jelent aktivitásbővülést, mivel a devizaárfolyamok változásával korrigálva a mérlegfőösszeg 3 százalékkal kevesebb a 2009. szeptember végi értéknél.
A bankok (részvénytársasági formában működő hitelintézetek) aktivitása árfolyamszűrten még ennél is jobban, 4,3 százalékkal csökkent, amiben az elemzés szerint meghatározó szerepet játszott a vállalkozói hitelek állományának 13 százalékos csökkenése. A bruttó (értékvesztéssel nem csökkentett) belföldi vállalkozói hitelállomány 10 százalékkal mérséklődött, ezen belül erőteljesebben esett vissza a nagyvállalatok hitelállománya.
Nem zárható ki, hogy a bankadó hatásaként a nagyobb vállalatok hiteleit a korábbiaknál nagyobb mértékben finanszírozzák közvetlenül az anyabankok, mivel így árban versenyképesebbek lehetnek. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy csak tavaly szeptemberben eddig soha nem látott mértékben csökkent a hitelállomány, s ezzel párhuzamosan a külföldi források is szűkültek - mutat rá a szakértő.
A kis- és középvállalkozások (kkv) hitelállománya árfolyamszűrten 7,7 százalékkal mérséklődött egy év alatt, de pozitívum, hogy a hitelfelvevők száma jelentősen emelkedett, s hosszú idő óta először nőtt a beruházási hitelek állománya is 2 százalékkal. A lakossági hitelek állománya forintban 6,2 százalékkal bővült, míg árfolyamszűrten stagnált. A lakáscélú hitelek állománya kismértékben csökkent, mérsékelt ütemű növekedés csak a forint alapú folyószámla- és fogyasztási hiteleknél volt tapasztalható.
A bankrendszer 2010. első három negyedévi adózás előtti eredménye 100,7 milliárd forint volt, kevesebb, mint 40 százaléka a 2009. első három negyedévinek. A bankadó éves eredményhatása 134 milliárd forint, tavaly szeptember végéig ennek az első felét kellett befizetniük a bankoknak a költségvetésbe, míg a második része decemberben volt esedékes.
A bankok többsége már a második részt is lekönyvelte. Az elemzés szerint nem állítható egyértelműen, hogy a szeptember végi eredmény már minden banknál teljes mértékben tartalmazza az éves bankadó hatását, az elemzés mindenesetre ezt feltételezi. A bankadó nélkül a bankrendszer adózás előtti eredménye a 2009. első három negyedévihez képest 10 százalékkal csökkent volna, több hatás eredőjeként. Míg a kamateredmény jelentősen növekedett, a nem kamatjellegűek majdnem ugyanolyan mértékben csökkentek.
A kamateredmény emelkedése nem a kamatbevételek (kamatok) növekedése miatt, hanem a betétek hiteleket meghaladóan bekövetkezett kamatkiadásának a csökkenése miatt következett be - mutat rá az elemzés. A működési költségek kismértékben mérséklődtek, s javították az eredményt, az értékvesztésképzés ugyanakkor az előző évhez hasonlóan jelentős nagyságrendet vitt el. Bankrendszeri szinten az előző év első három negyedévéhez képest még egy rendkívüli veszteségtétel volt jelentősebb eredményrontó hatással.
A bankrendszer ROA-mutatója (eszközarányos megtérülése) bankadóval az elő évi 1,17-ről 0,46 százalékra csökkent, bankadó nélkül 1,08 százalék lett volna. Az egyedi bankok teljesítménye egyre inkább szóródik: a tavalyi első három negyedévben 23 bank 207 milliárd forint adózás előtti eredményt, míg 10 bank 107 milliárd forint veszteséget termelt. Bankadó nélkül a veszteséges bankok száma 7 lett volna, s veszteségük 29 milliárd forinttal lett volna kevesebb. Ez az összeg az, amit a tulajdonosoknak többlettőkével kell fedezniük. A nyereséges bankok eredményének 52 százalékát egy bankcsoport adta az elemzés szerint. (MTI)
