A „Befektetési Bizottság” bemutatta a többéves pénzügyi keret első változatát
A Bizottság eddigi teljesítménye
Az Európai Bizottság elnöke mandátumának első ciklusában, tehát 2014–2019 között Geopolitikai Bizottságként hivatkozott az általa vezetett testületre. Az időszak bővelkedett az olyan jellegű kihívásokban, amelyek során a Bizottság bizonyíthatta volna, hogy a testület meghatározó tényezője a világ geopolitikai folyamatainak. Ezzel szemben a Bizottság a COVID-19 pandémia kihívásaira adott válasza leginkább a Pfizergate néven híresült el; az EU rádöbbent, hogy nem rendelkezik a legfontosabb egészségügyi felszerelések előállításának kapacitásával. A pandémia okozta gazdasági nehézségeket szorosan követték az orosz–ukrán háború kitörése után előállt energiaválság és az ebből következő rekordmagas infláció. Az elszabadult energiaárak és a Bizottság által erőltetett Európai Zöld Megállapodás túlzottan ambiciózus szakpolitikái, valamint a túlszabályozottság együttesen hozzájárultak az európai energiaigényes iparágak elsorvadásához. A kedvezőtlen körülmények több vállalatot arra késztettek, hogy csökkenték gyártási kapacitásukat, illetve, hogy az Egyesült Államokba vagy Ázsiába telepítsék át vagy bővítsék tevékenységüket, ahol alacsonyabbak az energiaköltségek és az üzleti környezet is kedvezőbb. Az olyan iparágak, mint a vegyipar, az acélipar, a műtrágyaipar és az autóipar különösen érintettek. Ez a tendencia már rövid távon is hatással van az EU ipari versenyképességére és gazdasági növekedésére, amit az a Draghi és Letta jelentések is elismertek.
A szomszédos, elhúzódó háború és a súlyos gazdasági nehézségek mellett a Bizottság külkapcsolatai sem alakultak túlságosan pozitívan. A Kínával folytatott kereskedelmi kapcsolatok mélypontjukat érték el, és a Bizottság úgy vélte, hogy a versenyképességi problémákra a megoldást a magas védővámok fogják jelenteni. Fontos partnerei, mint például Törökország, Azerbajdzsán a riválisnak tekinthető BRICS+ geopolitikai tömbhöz csatlakoztak, az unió Georgiát is elveszíteni látszik. Összességében a Geopolitikai Bizottság nem túl sok pozitív eredményt tudott felmutatni. Mi több, a Geopolitikai Bizottság által vezetett EU a világ geopolitikai küzdelemben egyre inkább lemaradni látszik az USA és Kína mellett.
Mibe fektetne a Befektetési Bizottság?
Mindezek ellenére a Bizottság elnöke egy újabb mandátum erejéig folytathatja munkáját. A 2024 decemberében hivatalát kezdő testület önmagát most „Befektetési Bizottságként” határozza meg. Az előbbi ciklus teljesítményét tekintve felmerül a kérdés, hogy ugyanolyan szerény eredményt lesz-e képes felmutatni, mint előző ciklusában? Más szavakkal, az európai befektetések megfelelnek-e majd a feléjük támasztott elvárásoknak vagy az európai ipar és versenyképesség mutatói szerényen fognak meghúzódni a különböző ranglisták alján?
Már beiktatásakor várható volt, hogy az Ursula von der Leyen által vezetett Bizottság nem feltétlenül a kormány- vagy államfőket tömörítő Európai Tanács által kiadott stratégia mentén fogja szervezni munkáját, hanem önmaga jelöli ki az EU stratégiai irányait és ezzel megszegi a szerződések rá vonatkozó részét.
A szerződések értelmében a Bizottság az Európai Tanács 2024–2029 közötti időszakra szóló stratégiai menetrend mellékletében foglaltakat kell, hogy megvalósítása. A testület által bemutatott többéves költségvetési keret a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozik, vagyis egy olyan periódusra, amelyre vonatkozóan a kormány- vagy államfők még nem határozták meg a stratégiai irányvonalakat. Így a Bizottság jelenlegi munkája mindössze egy vázlat, amelyet éveken át tartó számos vita fog övezni, amelyek kapcsán máris számos töréspontot lehet azonosítani.
Az új költségvetési tervezetnek fontos eleme, hogy még a jelenleginél is átpolitizáltabb. Így például a jogállamiság meglehetősen képlékeny fogalmához kötnék a teljes költségvetéshez való hozzáférést. Egy másik kritikus eleme, hogy a Bizottság egyelőre nem osztotta meg hivatalosan, hogy az uniós közös szakpolitikák legjelentősebb tételére, vagyis a Közös Agrárpolitikára és a Kohéziós alapokra milyen összegeket szán. Amennyiben a „Geopolitikai Bizottság” vezetése alatt 2020-ban elfogadott és jelenleg érvényben lévő költségvetési ciklus tételeit a korábbi évek költségvetéseihez hasonlítjuk, szembetűnő, hogy a legutóbbi költségvetés lényegesen karcsúbb lett ezen tételek esetében. Várható tehát, hogy úgy a kohéziós alapokra, mint a közös agrárpolitikára szánt összegek tovább csökkennek 2028–2034 között is.
A több éves költségvetés egyik határozott célkitűzése, hogy hozzájáruljon az európai védelmi unió létrehozásához. Az Európai Versenyképességi Alap védelmi és űrkutatási keretéből 131 milliárd eurót terveznek elkülöníteni védelmi, biztonsági és űrkutatási beruházások támogatására, ami ötször több, mint az előző többéves pénzügyi keretben biztosított finanszírozás. Geopolitikai szerepvállalásra a Bizottság 200 milliárd eurót tervez elkülöníteni, amelynek felét, 100 milliárd eurót Ukrajna számára terveznek mozgósítani.
Lényeges, hogy az új költségvetésben a migrációkezelés, az EU külső határainak megerősítése és a belső biztonság fokozása céljából 34 milliárd eurót különítenének el, ami a korábbi finanszírozási időszakhoz képest háromszoros növekedést jelent. Egy másik fontos elem, hogy a Bizottság már eleve tervez egy újabb válsággal, és javasolja egy új, célzott válságmechanizmus létrehozását. Ennek keretén belül a tagállamoknak mintegy 400 milliárd euró összegű hitel állhat rendelkezésre, amelyet – vélhetően – közösen vesz fel és fizet is ki az EU – tovább növelve a közös adósságot.
Mindezek fényében úgy tűnik, hogy a „Befektetési Bizottság” leginkább azon munkálkodik, hogy az európai védelmi ipar lényegesen fejlődhessen. Eben kulcsfontosságú szerepet szán Ukrajnának, valamint a közös adósság elmélyítésének. A hagyományos uniós szakpolitikákra és az unió vonzerejét biztosító elemekre azonban nem tudni, hogy mennyi pénzzel terveznek. A védelmi ipar és a közös adósság nem biztos, hogy a legjobb befektetés lesz, így könnyen meglehet, hogy a „Befektetési Bizottság” eredményei elmaradnak a várakozásoktól.
