A depresszió enyhítésére találtak lehetséges gyógymódot a Szegedi Tudományegyetem kutatói

A Szegedi Tudományegyetemen, Dr. Berényi Antal által vezetett MTA-SZTE „Lendület” Oszcillatorikus Neuronhálózatok laboratóriumában végzett kutatás új terápiás lehetőségeket jelenthet a depresszió kezelésében. A Neuron folyóiratban közzétett tanulmány szerint az agyi gamma oszcillációk helyreállítása a szaglógumóban és az ahhoz kapcsolódó, a szaglás és az érzelmek feldolgozásáért felelős limbikus rendszerben képes lehet enyhíteni a depresszió tüneteit.

A depresszió enyhítésére találtak lehetséges gyógymódot a Szegedi Tudományegyetem kutatói

Az első szerzők Dr. Qun Li és Dr. Yuichi Takeuchi, Dr. Berényi Antal laboratóriumának posztdoktor munkatársai. A kutatás az SZTE SZAOK Élettani Intézet, a Japán Fukushima Medical University, az Osaka City University és a Hokkaido University, valamint a New York University közreműködésével jött létre.

A tanulmány eredményei az idegsejtek köré épülnek, amelyek elektromos jeleket bocsátanak ki az információ továbbításához. Az elmúlt években a kutatók felfedezték, hogy az agyi régiók közötti hatékony kommunikációhoz a neuroncsoportoknak össze kell hangolniuk tevékenységük mintázatát ismétlődő ciklusokban, melyek során közös csendet követnek, majd közös aktivitást. Az ilyen ritmusok közül az egyik során - amelyet "gammának" hívnak - az összehangolt csend és aktivitás szakaszai mintegy 30-szor vagy annál többször ismétlődnek másodpercenként. A gamma ritmus egy fontos időzítési mintázat a bonyolult információk, köztük esetleg az érzelmek kódolásához.

Bár a depresszió okai továbbra is kevéssé ismertek, korábbi tanulmányok szerint a szaglásért és egyben az érzelmek kódolásáért felelős agyi régiókban a gamma-oszcilláció változásai a betegség elektromos biomarkerének tekinthetők. Ezek közé a régiók közé tartozik az orrüreg feletti szaglógumó, amelyről úgy gondolják, hogy az egész agyra kiterjedő gamma-oszcillációk forrása és "karmestere". 

Ennek az elméletnek a teszteléséhez a jelenlegi tanulmány szerzői genetikai és sejtszignál-technikák segítségével leállították a szaglógumó idegsejtjeinek működését, amely a depresszióhoz hasonló viselkedésmódok megjelenéséhez vezetett a kísérleti rágcsálókban. A kutatók vissza tudták fordítani ezeket a depresszióhoz kapcsolódó tüneteket egy olyan eszközzel, amely az agy gamma ritmusait azok természetes ütemének megtartása mellett erősítette. 

— Kísérleteink mechanisztikus kapcsolatot tártak fel a hiányos gamma-aktivitás és a viselkedésbeli hanyatlás között a depresszió egér- és patkánymodelljeiben, a szagló- és a kapcsolódó limbikus rendszer jelváltozásai pedig hasonlóak voltak a depressziós betegeknél megfigyeltekhez — mondta a tanulmány vezető szerzője, Dr. Berényi Antal, a Szegedi Tudományegyetem Élettani Intézetének docense és a New York University Langone Health Idegtudományi és Élettani Tanszékének adjunktusa. — Ez a munkánk rávilágít a gamma-erősítésben rejlő lehetőségre, mint a depresszió és a szorongás elleni lehetséges terápiás megközelítésre olyan esetekben, amikor a rendelkezésre álló gyógyszerek nem hatékonyak — magyarázta Dr. Berényi Antal. 

A major depressziós zavar gyakori, súlyos pszichiátriai kórkép, amely világszerte mintegy 300 millió embert érint, és gyakran ellenáll a gyógyszeres terápiának, mondják a kutatók. A betegség előfordulása drámaian megnőtt a Covid-19 világjárvány kezdete óta, a becslések szerint világszerte több mint 53 millió új esetet regisztráltak.

A gamma-hullámok az érzelmekhez kapcsolódnak

A szaglógumóból a limbikus rendszer más régióiba, például a piriform kéregbe és a hippokampuszba irányuló gammajelek időzítésében és erősségében bekövetkező, betegséget okozó változások, amelyeket fertőzések, traumák vagy gyógyszerek okozhatnak, megváltoztathatják az érzelmeket. A kutatócsoport azonban nem tudja biztosan, hogy miért. Az egyik elmélet szerint a depresszió nem a szaglógumón belül keletkezik, hanem a más agyi célpontok felé kimenő gammamintázatainak változása következtében alakul ki.

A szaglógumó eltávolítása egy régóta ismert állatmodell a súlyos depresszió tanulmányozására, de a beavatkozás olyan súlyos szerkezeti változásokat is okoz a kísérleti állatok agyában, amely lehetetlenné teszi a betegség pontos mechanizmusának vizsgálatát. Ezért Dr. Berényi Antal kutatócsoportja olyan visszafordítható módszereket tervezett a szaglógumó aktivitásának kikapcsolására, amely szerkezeti károsodás nélkül tette lehetővé a szaglógumóból induló aktivitások depresszióban betöltött szerepének vizsgálatát. A kutatók egy ártalmatlan vírusba zárt, mesterséges DNS-szálat használtak, amelyet a rágcsálók szaglógumójában lévő neuronokba befecskendezve, a sejteket bizonyos mesterséges sejtfelszíni fehérjereceptorok termelésére késztették, amelyek segítségével a kutatók átvehették az irányítást ezen sejtek aktivitása felett.

A kutatók a rágcsálókba ezután olyan gyógyszert fecskendeztek, amely ugyan az egész szervezetben elterjedt, de csak azokat az idegsejteket kapcsolta le a szaglógumóban, amelyeket a vírusinjekció segítségével úgy alakítottak át, hogy az erre a gyógyszerre érzékeny receptorokkal rendelkezzenek. Így a kutatók szelektíven és reverzibilisen ki tudták kapcsolni a kommunikációt a szaglógumó és a hozzá kapcsolódó agyi régiók között. Ezek a vizsgálatok kimutatták, hogy a szaglógumó jeleinek, köztük a gammának a krónikus elnyomása nemcsak a beavatkozás alatt, hanem napokig utána is depresszióhoz hasonló viselkedést váltott ki.

Az SZTE kutatói a Fukushima School of Medicine és a Nagoya City University kutatóival együttműködve egy olyan új eljárást is kifejlesztettek, amely az idegvégződések rövid megvilágításával órákra szelektíven leállítja az információátvitelt a szaglógumó és egy-egy kiválasztott célterület között, miközben minden más agyi aktivitást – beleértve az érintett sejtek saját aktivitását is – érintetlenül hagy. Ez a módszer eddig példátlan precizitással engedte vizsgálni a limbikus rendszer egyes idegpályáinak szerepét a tünetek kialakulásában.

A szaglógumó gamma-oszcillációjának csökkenése által kiváltott hatásoknak a kimutatására a kutatócsoport a depresszió számos standard rágcsálótesztjét használta, beleértve a depresszió egyik fő tünetének számító szorongás mérését is. Mivel az emberi pszichiátriai betegségek állatmodelljeinek a klinikai rutinhoz hasonló kiértékelése korlátozott, ezért a depressziós viselkedés mérésére olyan vizsgálatok sorozatát használták, amelyek az elmúlt évtizedekben megbízhatónak bizonyultak a depressziós tünetek egyes komponenseinek objektív megítélésére.

Konkrétan a tesztek azt vizsgálták, hogy az állatok mennyi időt töltenek el egy nyitott térben (az anxietás avagy szorongás mérőszáma), hogy korábban abbahagyják-e az úszást, ha elmerülés fenyegeti őket (a kétségbeesett beletörődés szintjét méri), hogy abbahagyják-e a cukros víz ivását (anhedonia - kevesebb örömet élnek meg), és hogy hajlandók-e belépni egy labirintusba (kerülik a stresszes helyzeteket).

40 százalékkal csökkentett depresszió

A kutatók ezután egy egyedi fejlesztésű készüléket használtak, amely rögzítette a szaglógumó természetes gamma-oszcillációit, és ezeket a jeleket zárt hurkú elektromos ingerlésként visszajuttatta a rágcsálók agyának arra a területére, amelyek egyébként is fogadóállomásai ennek az aktivitásmintának. A készülék a beállításaitól függően képes volt elnyomni a természetes gamma-mintázatokat az egészséges állatokban, illetve más beállításokkal fel is tudta erősíteni azokat. A gamma-oszcillációk elnyomása a szaglógumóban az emberi depresszióhoz hasonló viselkedést váltott ki az állatokban. Emellett a szaglógumó gamma jeleinek felerősítése és visszatáplálása az egyébként depressziós patkányok agyába visszaállította a normális gamma-funkciót a limbikus rendszerben, és 40 százalékkal (közel az egészséges szintre) csökkentette a depressziós viselkedést. 

— Még senki sem tudja, hogy a gamma-hullámok tüzelési mintázata hogyan alakul át érzelmekké — mondja a tanulmány egyik senior szerzője, Dr. Buzsáki György, a NYU Langone Health Idegtudományi és Élettani Tanszékének Biggs professzora és az NYU Idegtudományi Intézetének kutatója. — A továbbiakban azon fogunk dolgozni, hogy jobban megértsük a viselkedés változásának kapcsolatát a szaglógumó és a hozzá kapcsolódó régiók működésével.

— Az elektromos ingerlési terápiák egyik előnye, hogy ha sikerül teljesen nem-invazívvá, azaz fejbőrön keresztüli ingerléssel is működőképessé tenni őket, akkor akár otthoni terápiára is alkalmasak lehetnek. Ehhez a megfelelő agyi ritmusok észlelését és az ingerlését is meg kell oldani nem invazív módszerekkel. Ez a következő évek feladata — mondta Dr. Berényi Antal.

Szabadalmi védettség

A Dr. Berényi Antal által vezetett szegedi MedTech startup, a Neunos Zrt. munkatársai már elkezdték egy nem invazív ingerlőeszköz fejlesztését annak reményében, hogy a közeljövőben el tudjanak indítani egy ’proof of concept’ klinikai vizsgálatot, amely fontos lépés lesz a klinikai alkalmazhatóság irányába. Az eszköz működésének alapja ugyanaz az Intersectional Short Pulse (ISP) ingerlés lesz, amelyet az epilepszia terápiájához fejlesztettek, és képes a koponyacsont megnyitása nélkül, akár nem-invazív módon is kellő intenzitással hatást kifejteni az agyra. Az ISP módszert Dr. Berényi Antal és a világhírű Agy-díjas idegtudós Dr. Buzsáki György fejlesztették ki 2016-ban, mely számos országban nyert el azóta szabadalmi védettséget.

Összefoglalva, a Szegedi Tudományegyetem kutatóinak felfedezése új lehetőségeket nyit a depresszió kezelésében és az agyi gamma-oszcillációk szerepének jobb megértésében. Bár a kutatás jelenleg rágcsálókon történt, a módszer alkalmazása az emberi agyban is ígéretesnek tűnik a jövőben. A nem invazív technológiák fejlesztése és az otthoni terápiás lehetőségek bevezetése új távlatokat nyithat a depresszió kezelésében és javíthatja a betegek életminőségét.

Több mint félmilliárd forintból újítják fel a Berényi utat Békéscsabán

Több mint félmilliárd forintból újítják fel a Berényi út mintegy 2,3 kilométeres szakaszát Békéscsabán.
2025. 10. 07. 12:00
Megosztás:

Október végén zárul a KKV-k egyik fontos pályázata

A KKV-k számára 2025-ben több új pályázati lehetőség is elérhető a beruházások támogatására, de az idő sürget: a DIMOP_PLUSZ-1.2.6-24 digitalizációs pályázat beadási határideje október végén lejár. Emellett a GINOP_PLUSZ-1.2.4-25 keretében a hátrányos helyzetű régiók vállalkozásai akár 150 millió forintos támogatást nyerhetnek el, míg a hamarosan induló Jedlik Ányos Program több száz milliárd forintos forrást kínál energetikai korszerűsítésekhez és energiatárolási beruházásokhoz. Újdonság a GINOP PLUSZ 2.1.4., amely az innovációk piacra vitelét segíti – összegzi a Niveus.
2025. 10. 07. 11:30
Megosztás:

Emelkedő kötvénypiaci hozamok az USA-ban és az euróövezetben is

Az újabb francia kormánybukás után emelkedni kezdtek Európában és az USA-ban is a kötvényhozamok, a helyzeten nem segített az immár hatodik napja tartó amerikai kormányzati leállás sem.
2025. 10. 07. 11:00
Megosztás:

Újabb rekordon zárt az S&P500 és a Nasdaq Composite, új csúcsra ért a Russell2000 is

A technológia, a közművek és a ciklikus fogyasztási szektor számottevő emelkedésének köszönhetően hétfőn 0,35%-os pluszban, új csúcson zárt az S&P500.
2025. 10. 07. 10:30
Megosztás:

A veszélyhelyzet meghosszabbításáról tárgyal a parlament

Rendkívüli ülést tart kedden az Országgyűlés, az egyetlen napirendi pont az orosz-ukrán háború miatti veszélyhelyzetről szóló törvényjavaslat általános vitája.
2025. 10. 07. 10:00
Megosztás:

A francia kormányválság rányomta bélyegét a Stoxx600 hétfői teljesítményére

Lefordultak pénteki csúcsukról és többnyire csökkenéssel indították a hetet az európai részvényindexek: a Stoxx600 néhány százalékpontot gyengült a hétfői kereskedésben, a FTSE 0,1%-ot csúszott vissza, míg a DAX stagnált.
2025. 10. 07. 09:30
Megosztás:

Vegyes forintmozgás kedd reggel

Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben kedd reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
2025. 10. 07. 09:00
Megosztás:

Trump nem akar eszkalációt látni az orosz-ukrán háborúban

Donald Trump nem akar eszkalációt látni az orosz-ukrán háborúban, és ennek megfelelően hozza meg a döntést nagy hatótávolságú rakéták rendelkezésre bocsátásáról - az amerikai elnök erről hétfőn a Fehér Házban beszélt.
2025. 10. 07. 08:30
Megosztás:

Az OECD-ben stagnált az infláció

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországaiban a fogyasztói árak éves átlagos növekedése 4,1 százalék volt augusztusban, megegyezett a júliusival áll a párizsi székhelyű szervezet honlapján.
2025. 10. 07. 08:05
Megosztás:

A legkedveltebb közétkeztetési szakembereket keresi az NNGYK

Magyarország legkedveltebb közétkeztetésben dolgozó szakembereinek megtalálására hirdetett pályázatot a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) közétkeztetést biztosító intézmények és cégek számára - tájékoztatta az NNGYK hétfőn az MTI-t.
2025. 10. 07. 07:30
Megosztás:

Örök életű mérgek – az ételcsomagolások új kockázata​

Elviteles műanyagdoboz, csomagolópapír a hamburgeren, tűzoltóhab vagy esőkabát: a közös bennük, hogy mind tartalmazhatják a hírhedt „örök életű anyagokat”. A PFAS-vegyületek annyira lassan bomlanak le, hogy gyakorlatilag örökre velünk maradnak, felhalmozódnak a szervezetben, a felszíni vizekben. Mi lehet a megoldás? A Körkörös.hu legfrissebb összeállításából kiderül.
2025. 10. 07. 07:00
Megosztás:

A fizikai inaktivitás az új dohányzás? 10-ből csak 4 magyar végez fizikai aktivitást

Valóban felér az ülés, a számítógép előtt végzett munka egészségkárosító hatása a dohányzáséval? - hangzott el a kérdés a Mosoly Alapítvány Mosoly Pont podcastjában, melyben Urbán Róbert, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai karának oktatója és dr. Korbai Hajnal, a Mosoly Alapítvány pszichológusa, tánc- és mozgásterapeuta beszélgettek. A szakemberek többek között arra is felhívták a figyelmet, hogy a legfrissebb statisztika szerint a magyar felnőtt lakosság csak mintegy 40 százaléka végzi el az orvosi ajánlásokban előírt minimum fizikai aktivitást, miközben például szívinfarktus után vagy onkoterápiás kezelések során is gyógyír lehet a testmozgás, amivel még a demencia ellen is sokat tehetünk.
2025. 10. 07. 06:30
Megosztás:

Bevált az iskolautca Rákosligeten

Beváltotta az előzetes várakozásokat a XVII. kerületi Gregor József Általános Iskolánál megvalósított iskolautca, így végleg megmarad a gyermekek biztonságát szolgáló kialakítás Rákosligeten - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) hétfőn az MTI-vel.
2025. 10. 07. 06:00
Megosztás:

Olaszországban ismét a jobbközép győzőtt tartományi választáson

A jobbközép kormánypártok jelöltje, a hivatalban lévő kormányzó nyerte meg a dél-olaszországi Calabriában hétfőn véget ért tartományi választásokat. Egy hete a jobbközép szerezte meg Marche régiót is.
2025. 10. 07. 05:30
Megosztás:

Hatósági összefogás az alkohol, energiaital és dohánytermékek tiltott árusítása ellen

Együttműködési megállapodást kötött a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) és a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a fiatalkorúak alkoholos itallal, energiaitallal és dohánytermékekkel történő kiszolgálását szolgáló tilalmak érvényre juttatása érdekében.
2025. 10. 07. 05:00
Megosztás:

Az új kamattámogatott hitel stabil finanszírozási megoldást nyújt az agráriumnak

Óriási érdeklődés övezi a Közös Agrárpolitika pályázataihoz kapcsolódó kamattámogatott hitelt, amely a nyertes pályázat számára kiemelt finanszírozási lehetőséget biztosít.
2025. 10. 07. 04:30
Megosztás:

Minden eddiginél korábban átlépte a 15 millió főt a hazai vendégforgalom

Idén minden eddiginél korábban, már szeptember végén átlépte a vendégforgalom a 15 millió főt – derül ki a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adataiból. A tizenötmilliomodik vendég belföldi utazó volt, aki a Pécs–Villány turisztikai térség egyik négycsillagos szállodájába jelentkezett be.
2025. 10. 07. 04:00
Megosztás:

A gázai helyzetről tárgyalt Vlagyimir Putyin és Benjámin Netanjahu

A közel-keleti helyzetről, egyebek között a gázai konfliktusról tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök – közölte a Kreml hétfőn a honlapján.
2025. 10. 07. 03:30
Megosztás:

A nyolcadik legmelegebb volt az idei szeptember

A nyolcadik legmelegebb volt az idei szeptember a 20. század kezdete óta - közölte a HungaroMet Zrt. a Facebook-oldalán hétfőn.
2025. 10. 07. 03:00
Megosztás:

Te is 40 fokon mosod a ruhákat? Akkor jó nagy hülyeséget csinálsz!

Sok háziasszony úgy gondolja, hogy a 40 fokos mosás az arany középút: kíméletes a ruhákkal, mégis tisztít. Csakhogy ez a meggyőződés mára óriási tévedésnek bizonyult. A legfrissebb kutatások és szakértői tapasztalatok szerint a 40 fokon történő mosás sem a baktériumokat nem pusztítja el, sem a mosógépet nem kíméli hosszú távon. Sőt, a ruha sem lesz igazán friss és higiénikus.
2025. 10. 07. 02:00
Megosztás: