A erős GDP-növekedés után egyre bizonytalanabbak a kilátások
Az ING Bank például máris fél százalékponttal rontotta az idei GDP-növekedésére vonatkozó várakozását a még mindig tisztes 5,7 százalékra további csökkentést kilátásba helyező, erős negatív kockázatokkal.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott részletes adatai szerint a tavalyi negyedik negyedévben és az egész évben egyformán 7,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A negyedik negyedévi növekedéshez a szolgáltatások 4,6, az építőipar 1,2, az ipar 0,4 százalékponttal járult hozzá. A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,1, a végső fogyasztás 4,8 százalékkal járult hozzá. A bruttó felhalmozás hozzájárulása 1,6 százalékpont volt, amiből a beruházások 0,9 százalékponttal részesedtek, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,8 százalékponttal növelte a gazdasági teljesítményt.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában leszögezte, komoly pozitív meglepetést okozott a gazdaság negyedik negyedéves teljesítménye. A termelési oldalon rendkívül erős negyedévet zárt az építőipar, az igazán nagy meglepetés azonban a hiánygazdaság és az ellátási lánc zavarai ellenére jól teljesítő ipar és így az ipari export volt. Az export volumene az előző negyedévhez mérve 2,7 százalékkal növekedett, miközben az import csupán csekély mértékben bővült. Mindezek fényében tehát a növekedés a múlt év végén visszabillent egy kiegyensúlyozottabb szerkezetbe a felhasználási oldalon, hiszen mind a bruttó felhalmozás, mind a végső fogyasztás, mind pedig a nettó export pozitívan járult hozzá a növekedéshez.
Erősen kérdésesnek mondta azonban Virovácz Péter, hogy mennyire lesz fenntartható ez a dinamikus növekedés. Hiszen a meglepetés egy része az exportból jött, amely a háborúval és a miatta még tovább romló globális értéklánc-kapcsolatokkal újabb ütést szenved el az év elején. Rendkívül nagy a bizonytalanság, a helyzet óráról órára változik, így megfontolt gazdasági előrejelzést adni gyakorlatilag lehetetlen. Az ING Bank mégis a korábbi 6,2 százalékos 2022-re vonatkozó gazdasági növekedési előrejelzését 5,7 százalékra módosítja az erős negatív kockázatok miatt. Ilyen kockázat többek között az ipari és építőipari ellátási láncok megszakadása, az energiaválság súlyosbodása, a fogyasztási és beruházási költések esetleges visszafogása.
Regős Gábor a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője hangsúlyozta, az idén jó esély van az 5 százalékot elérő vagy akár meg is haladó gazdasági növekedésre, amelyet elsősorban a fogyasztás bérek és támogatások hajtotta bővülése, illetve az ipar remélhető helyreállása segíthet. Ugyanakkor az egyre növekvő infláció és az orosz-ukrán háború esetleges gazdasági hatásai komoly kockázatot jelentenek az idei gazdasági növekedésre.
A GDP tavaly negyedik negyedévi növekedése az elemzői várakozásokat érdemben meghaladta, amiben nagy szerepe volt annak, hogy ebben az időszakban már nem kellett a korábbihoz hasonló szigorú korlátozásokat elrendelni - állapította meg Regős Gábor. A szolgáltatásokkal és az építőiparral szemben a járműgyártás gyengélkedése miatt az ipari növekedés lassabb volt. A szolgáltatásokon belül bővülni tudtak a koronavírus által leginkább érintett ágazatok, mint a turizmus és a szállítás, bár a turizmus teljesítménye a majdnem 70 százalékos növekedés ellenére is harmadával alacsonyabb maradt, mint két évvel korábban. A felhasználási oldalról a háztartások fogyasztási kiadásának növekedésében a kedvező jövedelmi helyzet mellett szintén a korlátozásmentességnek volt nagy szerepe - jegyezte meg a Századvég Gazdaságkutató szakértője.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője úgy látja, hogy a tavalyi 7 százalékot meghaladó GDP-bővülés után a jelenlegi kilátások szerint 5,5 százalék körüli többletre lehet képes a magyar gazdaság. A tavalyi tempós növekedésben nagy szerepet kapott a bázishatás, 2020-ban ugyanis a járvány miatt gyengén szerepelt a magyar gazdaság. Ezt jelzi többek között az is, hogy 2019-hez képest a 2021-es GDP csak 2,1 százalékos növekedést mutat. Ahogy arra számítani lehetett, 2021-ben a termelési oldalon a szolgáltatások adták hozzá a legtöbbet a növekedéshez. Pozitív meglepetés, hogy az utolsó negyedévben az ellátási láncokban fennálló problémák, valamint a magyar gazdaságban importként megjelenő nyersanyagok és az energia drágulása ellenére, a nettó export is segítette a bővülést.
A részletes adatokat értékelve a K&H szakértője azt is elmondta, hogy a járvány utáni sokkból az ipar, a kereskedelem viszonylag gyorsan talpra állt, ám ezzel párhuzamosan a szállítás és raktározás lemaradásban volt, amit azonban a múlt év végére ledolgozott. Fontosnak tartja, hogy a járványban erőteljesen sújtott szolgáltatói alágazatok közül a kereskedelem, gépjármű-javítás, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás elérte a pandémia előtti, 2019-es szintet. Kiemelte, hogy az építőipar az utolsó negyedévben nagyon jelentős növekedést produkált.
Németh Dávid közölte, a mostani kilátások szerint 2022-ben 5,5 százalék körüli éves növekedésre lehet számítani. Kockázatot jelent azonban többek között a Ukrajnában zajló háború hatása, a magas infláció, valamint a koronavírus-járvány is.
