A fiatalok harmada rendszeresen szorong, a legfontosabb stresszfaktor az iskola
A Fiatalok, hogy vagytok? című elemzés szerint a fiatalok 37 százaléka gyakran vagy szinte minden reggel szorongva, feszülten kezdi a napját. 41 százalékuk a "fenyegetett mentális állapot" kategóriájába tartozik, ez több mint 200 ezer fiatal a mintegy 580 ezres 14-19 éves népességből. Ez a besorolás nem jelent pszichiátriai diagnózist, de egyértelműen arra utal, hogy az érintettek lelkiállapota fokozott figyelmet és támogatást igényelhet.
A fiatalok mentális állapota a felnőtté válás során romlik, "a 16-19 évesek mentális állapota kifejezetten veszélyeztetettnek értékelhető", átlagértékeik nem érik el az elfogadható szintet. A lányok körében kedvezőtlenebbek az adatok. Továbbá alacsonyabb jólléti értékek jelentek meg az egyszülős családban, az anyagi nehézségeket érzékelő, a közép-magyarországi - nem fővárosban -, valamint a szűkebb vagy "konfliktusosabb" kapcsolati hálóban élők között. "A fiatalok érzékelik a problémát, de a segítségkérést erős bizalmi akadályok nehezítik" - olvasható a tanulmányban.
Sokan igyekeznek eltitkolni problémáikat. A segítségkérés akadálya lehet a válaszadók 67 százalékánál a szégyenérzet, 63 százalékánál a problémák komolyan vételével kapcsolatos aggodalom, 42 százalék pedig úgy gondolja, sokan nem is tudják, hová fordulhatnak.
A társas kapcsolatok fontos védőhálót jelentenek, miközben sok fiatalt ér bántalmazás. A fiatalok legfontosabb informális támaszai a barátok és közvetlen családtagok. A válaszadók 80 százaléka megértőnek és segítőkésznek tartja barátait, 73 százaléka szüleit. Ugyanakkor a válaszadók 57 százaléka jelezte, hogy az elmúlt évben valamilyen formában bántalmazták. Ez mintegy 330 ezer fiatalt jelenthet. A bántalmazás leggyakoribb formája a csúfolódás, rosszindulatú pletyka, erről beszélt a megkérdezettek 41 százaléka, további 39 százalék bántó, megalázó kritikáról, 34 százalék pedig kiközösítésről - derül ki a tanulmányból.
"Az iskola a legfontosabb stresszkörnyezet, de támogató szerepet is betölthet. A vizsgált stresszforrások közül az iskolai elvárások, a jegyek, valamint a továbbtanulással és pályaválasztással kapcsolatos döntések jelentették a legnagyobb terhelést a 14–19 évesek számára" - áll a nyári iskolai szünet elején készült felmérésről szóló tanulmányban.
Az iskola ugyanakkor rendszeres napirendet, kortársközösséget, társas kapcsolódási lehetőségeket és potenciálisan támogató felnőtteket is biztosíthat - fűzték hozzá.
A fiatalok 43 százaléka aggódik, hogy nem tudja eldönteni, mihez kezdjen az életével. Többen úgy érezték, hogy az oktatási rendszerben nem kapnak elegendő gyakorlati útmutatást a továbbtanuláshoz, a munkába álláshoz és az önálló élet megkezdéséhez - írták az elemzésben.
A mesterséges intelligencia (MI) használata általános a 14–19 évesek körében, a megkérdezettek 96 százaléka használja valamilyen gyakorisággal, közel minden második válaszadó pedig naponta. Az MI-t elsősorban praktikus, tanulási és tájékozódási célokra használják, de lelki és magánéleti kérdésekben is számottevő a szerepe. Az MI-t használó fiatalok több mint fele kért már legalább egyszer segítséget, tanácsot vagy információt lelki vagy magánéleti kérdésekben. Ez gyakoribb a lányok, illetve a 16–19 évesek, illetve a problémáikról másokkal kevésbé szívesen beszélők körében. Az MI-t lelki vagy személyes témákban használók 44 százaléka úgy érezte, hogy érdemi segítséget kapott - áll a tanulmányban.
"A WHO adatai szerint az élet során jelentkező mentális problémák mintegy fele már 14 éves korig kialakul, és a felnőttkorban tapasztalt esetek csaknem fele 18 éves kor előtt már kezdetét veszi" - idézik.
Az Idea Intézet felmérése, amelyet az UNICEF Magyarország és az NN Biztosító megbízásából 2026. június 11. és július 11. között 14-19 évesek körében végzett, elérhető a https://unicef.hu/wp-content/uploads/2026/09/a-14-19-evesek-mentalis-egeszsege-2026-09-14_.pdf linken.
