A gyengülő forint korszakának vége új üzleti stratégiára kényszeríti a magyar vállalatokat
A magyar gazdaság 2026 első felében látványos fordulatot vett. Az áprilisi parlamenti választásokat követően jelentősen csökkent az ország kockázati megítélése, amelynek eredményeként a forint az év eleje óta 6–7 százalékkal erősödött az euróval szemben, az EUR/HUF árfolyam pedig a 350–360-as sávban stabilizálódott.
Mindeközben a gazdasági növekedés is élénkülni kezdett. Az első negyedévben a GDP 1,7 százalékkal bővült, ami érdemi javulást jelent az elmúlt két év közel stagnáló teljesítményéhez képest. A piaci várakozások szerint a növekedés 2027-ben tovább gyorsulhat, elsősorban az uniós források várható beáramlásának köszönhetően.
„A magyar vállalatok egy teljesen új makrogazdasági világra ébredtek. Az elmúlt húsz évben a gyengülő forint egyfajta automatikus védőhálót jelentett a hazai exportőrök számára, amely elfedte a hatékonysági hiányosságokat, és különösebb erőfeszítés nélkül javította a jövedelmezőséget a külföldi bevételek átváltásakor. Ezt az állapotot azonban az áprilisi választások egyetlen nap alatt eltörölték. A fizetőeszköz mintegy 7 százalékos ugrásszerű erősödése megmutatta, hogy a múltbeli árfolyamtrendekre üzleti döntéseket építeni többé nem kifizetődő. A magyar vezetők és pénzügyi igazgatók (CFO-k) számára ez egyértelmű jelzés: eljött a radikális szemléletváltás ideje.” – mondta Eduard Kusala, az AKCENTA CZ országigazgatója.
Kétsebességessé vált a vállalati környezet
A friss adatok azt mutatják, hogy a forint további nominális erősödésének tere már vélhetően kimerült. Ennek ellenére a jelenlegi, 350 EUR/HUF körüli erős szintek komoly bizonytalanságot váltanak ki a vállalati szférában. Az exportágazat nyíltan beszél arról, hogy az erős hazai deviza drasztikusan rontja a jövedelmezőséget, és bizonyos esetekben veszteségessé teszi a cégeket. A nemzeti számlák adatai szerint a kiviteli volumen az első negyedévben 1,8 százalékkal visszaesett.
Ezzel szemben a hazai importőrök és a belföldi piacra termelő vállalatok teljesen más helyzetben vannak. A gazdasági élénkülést ugyanis jelenleg elsősorban a lakossági fogyasztás hajtja, amely az első negyedévben robusztus, 4,9 százalékos növekedést mutatott. A magyar háztartások nagyobb vásárlóereje az erősebb forinttal együtt 5,7 százalékkal növelte az áruimport volumenét. Ez a kettősség jól mutatja, hogy a magyar gazdaság átmeneti időszakba lépett: a növekedést egyre kevésbé az olcsó forint és a tömeges export, sokkal inkább a belföldi kereslet és az olcsóbb import táplálja.
„Egyre nagyobb különbséget látunk a magyar kkv-szektor két oldala között. Miközben az exportőrök éppen átélik a devizapiaci kijózanodást, az importőrök előtt az erős belső fogyasztásnak köszönhetően igazi aranykor nyílik. Mindkét esetben azonban az aktív devizakockázat-kezelés jelenti a túlélés és a siker kulcsát. Elvárni a cégektől, hogy egy ilyen környezetben saját szakállukra spekuláljanak az árfolyam alakulására, puszta szerencsejáték. Az Akcentánál az a célunk, hogy megmutassuk a magyar vállalatoknak: a határidős ügyletek (forwardok) nem az óriásvállalatok kiváltságai, hanem elengedhetetlen védőernyőt jelentenek minden olyan kis- és középvállalkozás számára, amely ellenőrzés alatt akarja tartani a költségeit és a bevételeit.” – hangsúlyozta Eduard Kusala.
Csökkenő kamatok és euró a horizonton
A vállalkozói környezet stabilitása szempontjából pozitív hír az infláció jelentős csökkenése, amely májusban 1,8 százalékra esett vissza. Bár az év második felében mérsékelt visszatérés várható a 3,5 százalékos szinthez, a 2026-os év egészére vonatkozó átlagos infláció igen kedvező, 2,2–2,3 százalék között alakulhat. Az inflációs nyomás visszahúzódásában döntő szerepet játszott a kifejezetten erős forint, amely olcsóbbá tette az importált alapanyagokat és az energiát. Ez a kedvező folyamat lehetőséget adott a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) Varga Mihály elnökletével, hogy megkezdje a monetáris politika lazítási ciklusát. Az alapkamat már 6 százalékra csökkent, és a piac azzal számol, hogy az idei év végére 5 százalékra, 2027-ben pedig 4 százalékra mérséklődik. A magyar vállalkozások számára hosszú távú támpontot jelent az új kormányzati kabinet deklarált terve a maastrichti kritériumok 2030-ig történő teljesítésére. Ez reális távlatot nyit az euró bevezetésére a következő évtized elején, amelyet a lakosság mintegy 75 százaléka támogat.
A magyar vállalatok számára az egyik legfontosabb feladat most az lesz, hogy maguk mögött hagyják a gyengülő forintra épülő üzleti logikát, és megtanuljanak egy tartósan erősebb hazai fizetőeszköz mellett működni.
