A hazai halak fogyasztására hívja fel a figyelmet az agrárkamara

Kiemelték, hogy a hazai haltermelés csaknem 40 százaléka ilyenkor kerül az asztalra. A szakmai szervezetek szerencsésnek nevezték Magyarország helyzetét, mert biztosítani tudja a fogyasztóknak a kitűnő minőségű édesvízi halakat. Felidézték, hogy az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint 2021-ben az egy főre jutó halfogyasztás 6,52 kilogramm volt, ami 0,15 kilogrammos növekedés 2020-hoz képest. Cél, hogy ebből minél több hazai hal legyen - hangsúlyozták a közleményben.

A tájékoztatás szerint a magyarországi tógazdasági haltermelés volumene tavaly 21 184 tonna volt, ennek több mint 80 százaléka három régióban, Észak-Alföldön, Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön koncentrálódott. Gazdaságilag a legfontosabb hazai halfaj továbbra is a ponty, amely a tógazdasági étkezési célú halhústermelésből 83,2 százalékkal részesedett 2021-ben.

A hazai haltermelés meghatározó részét a tógazdaságok adják, amelyek üzemelő területe 25 937 hektár volt tavaly; a terület csökken, mert az elmúlt évek csapadékszegény időjárása nem kedvez a haltermelésnek. A precíziós rendszerekben előállított halmennyiség 2021-ben 5672 tonna volt, az előző évinél 7 százalékkal több, és várhatóan 2022-ben is növekvő tendencia lesz tapasztalható.

Magyarországon a második legnagyobb mennyiségben előállított édesvízi halfaj az afrikai harcsa, az Európai Unióban Magyarország termeli a legtöbb afrikai harcsát, tavaly 5298 tonnát.

A közleményben jelezték azt is, hogy a tógazdaságok aktív szerepet töltenek be a természetes vizek halutánpótlásában, a kihelyezett halakat a haltermelők szaporítják és nevelik a megfelelő méret eléréséig. A hazai horgászpiac megerősödött az elmúlt években, Magyarországon 166 446 hektár horgászati célú kezelésben lévő vízterület van, amelyből a MOHOSZ szervezeti rendszerébe tartozik 134 500 hektár. A fenntarthatóság miatt fontos a folyamatos telepítés, mert Magyarországon több mint 740 000 regisztrált horgász van. Tavaly a horgászati célú haltelepítés közel 5000 tonna volt, jelentős része ponty.

A szakmai szervezetek szerint a koronavírus után idén az aszályos időjárás és a növekvő árak viselik meg az ágazatot, az üzemanyag, a takarmány és az energia ára jelentősen emelkedett.

A tógazdasági haltermelés szempontjából nagyon rossz évet zárhat az ágazat. Az enyhe telet követő hideg, csapadékszegény tavasz, majd az elhúzódó nyári aszály miatt egyre nehezebb halat termelni tógazdasági körülmények között. Soha nem látott károkat okozott az elhúzódó aszály országszerte a halastavakban - emelték ki a közleményben.

A völgyzárógátas dunántúli halastavaknál azért alakult ki kritikus helyzet, mert nagyobb és biztos hozamú közeli folyóvizek és csatornák hiányában a tavakba a vízutánpótlás kizárólag a vízgyűjtő területre hulló csapadék felfogásával volt biztosítható. Az AKI adatai szerint már tavaly 15 százalékos termelés-visszaesés volt a Dunántúlon a vízhiány miatt, az idei tapasztalatok és előrejelzések szerint ebben az évben a visszaesés 30 százalékos is lehet 2020-hoz képest - írták.