A helyreállítási pénzek zömét lakóépületek energetikai felújítására kellene fordítani
A magyar Helyreállítási Terv (RRF) hitelrészében és a Helyreállítási terv REPowerEU fejezetében szereplő uniós forrásokra kiterjedő projektlista elkészítése hosszú távra, 2030 – 2040-re és utánra hatóan meghatározza Magyarország energiapolitikáját, energiatermelési és -fogyasztási szerkezetét, valamint infrastruktúráját. A Helyreállítási terv REPowerEU fejezetében ugyanis az országnak részletesen ki kell fejtenie, hogy milyen energiatakarékossági, megújuló energiaátmenetet gyorsító és energiaforrás-diverzifikációs intézkedéseket tervez az Oroszországtól való energiaimport-függőség, kiemelten gázfüggőség csökkentése érdekében.
Értesülések szerint a kormány már a héten beadta az Európai Bizottságnak a Helyreállítási terv hitelrészének és a REPowerEU fejezeténének előzetes projektlistáját, bármiféle társadalmi konzultáció nélkül.
„Aggasztó, hogy a REPowerEU fejezet tervezése egyelőre zárt ajtók mögött zajlott. Nemcsak a – szakmai szervezeteket tömörítő – Helyreállítási Terv monitoring bizottság véleményező szerepe, de az egész szükséges társadalmi konzultáció hiányzik. A tervezetről ugyanis az új monitoring bizottság és az érintett széles nyilvánosság bevonásával konzultációt kellene tartani, hiszen uniós és hazai közpénz költési tervről van szó!” – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energia programigazgatója.
Elhibázott irány a fosszilis alapú erőművek építése és bővítése
A Magyar Természetvédők Szövetségének álláspontja szerint félő, hogy az energiaátmenetre és helyreállításra rendelkezésre álló uniós és állami források jelentős részét nagyteljesítményű, fosszilis tüzelőanyagot égető erőművekre kívánják elvonni, így háttérbe szorulnak mindazon programok és kezdeményezések, amelyek érdemben hozzá tudnak járulni a magyarországi energiaátmenet sikeres és gyors előrehaladásához.
Az elmúlt időszakban több, állami és uniós forrásokat érintő tervről, intézkedésről született bejelentés, így három új gázerőmű építéséről 1600 MW összkapacitással, továbbá a lignitalapú áramtermelés növelésének előkészítéséről. Mindezek közép- és hosszútávon meghatározzák a hazai energiaellátást és nem rövidtávú, az energiaválság kezelését célzó intézkedések. Az erőművek építése, régi lignites blokkok újraindítása és akár 40 éves üzemeltetése a 2030-ig Magyarországra érkező rengeteg uniós forrásnál akár nagyságrendileg nagyobb erőforrást, közpénzt köt le hosszú távra, miközben tovább növeli az ország fosszilis energiafüggőségét. (lásd csatolt infografika)
Lakáskorszerűsítési programokra helyezné a fókuszt az MTVSZ
Ezközben zajlik a Nemzeti Energia- és Klímaterv és a Nemzeti Energiastratégia felülvizsgálata, amelyek szükséges energiaátmeneti ambíciószintjével a tervezett erőműberuházások nem vagy nehezen összeegyeztethetők. A kormány egyik operatív programjában a KEHOP Plusz-ban ugyan régóta várt, előremutató módon megjelenik a lakossági ingatlanok energetikai felújítására vonatkozó célkitűzés, az azonban mindössze kb. 35 ezer lakás felújításának uniós forrásokból történő támogatását irányozza elő 2029-ig. A MEHI és a Green Policy Center elemzései szerint ennél jóval több, évi 100-150 ezer lakás felújítása szükséges, amit nem lehet csupán uniós forrásokból fedezni, hanem jelentős állami támogatás és az átlagos jövedelműeknek hitellel kombinált támogatás is szükséges hozzá. A MTVSZ szerint aggodalomra ad okot, hogy 2022 ősz óta nem közöltek friss, érdemi információt arról, hogy az ígért lakóépület-energetikai program milyen keretek között indulhatna.
„A Nemzeti Energia- és Klímatervet, energiastratégiát és a rendelkezésre álló uniós és hazai forrásokat nem szabad alárendelni az újraiparosításnak és benne a fosszilis erőművi bővítéseknek. Eközben az energiaválság megoldásához az egyik legköltséghatékonyabb intézkedés, mint a lakóépületek felújítása vagy a megújulóenergia-közösségek kialakítása és fenntartása nem kap kellő támogatást és kereteket. Félő, hogy a nemrég bejelentett nagymértékű erőműfejlesztések elvonják az energiaátmenetre fordítható uniós és/vagy állami források jelentős részét, és így lecsökkentik vagy kiszorítják a tervekből a régóta várt lakásfelújítási támogatási programot” – hangsúlyozta Botár Alexa.
Az Európai Bizottság már elfogadta a magyar Helyreállítási Terv (RRF) tartalmát, a megvalósítás 2022-ben elkezdődött, többek között a tavalyi lakossági napelemes pályázattal. Az RRF mintegy kb. 2511 milliárd forintos támogatásból, és a kormány döntése révén mégis lehívandó kb. 3400 milliárd forintos hitelből áll össze. A helyreállítási tervet kell minden tagországnak kiegészítenie a REPowerEU fejezettel, itthon a REPowerEU támogatás kb. 275 milliárd forintos keretet biztosítana energiaátmenet gyorsítására, energiatakarékosságra és energiaforrás-diverzifikációra.
