A hongkongi értékpapíros szakma ellenáll a szigorúbb kriptóengedélyezési szabályoknak

A Hong Kong Securities and Futures Professionals Association (HKSFPA) kedden benyújtott állásfoglalásában arra kérte a szabályozókat, hogy tartsák meg az úgynevezett „de minimis” kivételt a Type 9 licenccel rendelkező vagyonkezelők számára. A szervezet szerint ennek eltörlése aránytalan terheket róna a piacra, még akkor is, ha az érintett kriptókitettség minimális.

Mi az a Type 9 engedély – és miért kulcsfontosságú?

A Type 9 licenc Hongkongban a diszkrecionális portfóliókezelés alapengedélye, amelyet a legtöbb hagyományos alapkezelő birtokol. Ez teszi lehetővé, hogy a cégek ügyfélvagyont kezeljenek a Securities and Futures Commission (SFC) felügyelete alatt.

A jelenlegi szabályozás szerint a Type 9 engedéllyel rendelkező vagyonkezelők a portfólió legfeljebb 10%-át fektethetik virtuális eszközökbe anélkül, hogy külön kriptóvagyon-kezelési licencet kellene igényelniük – feltéve, hogy erről értesítik az SFC-t.

A most vizsgált javaslat azonban megszüntetné ezt a 10%-os küszöböt, ami gyakorlatilag azt jelentené, hogy már egy egészen kis kriptókitettség is teljes körű, külön engedélyezést váltana ki.

„Mindent vagy semmit” megközelítés – túl nagy ár a kísérletezésért

Az iparági szervezet szerint az új szabályozási irány „mindent vagy semmit” döntés elé állítaná az alapkezelőket.

„Ez az aránytalan megközelítés jelentős megfelelési költségeket kényszerítene ki még akkor is, ha a kockázati kitettség rendkívül korlátozott” – fogalmazott a HKSFPA.

A szervezet azt javasolja, hogy a szabályozók kockázatalapú formában állítsák vissza a de minimis kivételt, amelynél egy bizonyos küszöb alatt továbbra is elegendő lenne a bejelentési kötelezettség, nem pedig a teljes virtuális eszközkezelési engedély megszerzése.

Szélesebb szabályozási reform közepén zajlik a vita

A vita nem elszigetelten zajlik. Hongkong az elmúlt időszakban jelentősen bővíteni kezdte a digitális eszközökre vonatkozó szabályozási keretrendszerét. Decemberben a Pénzügyi Szolgáltatások és Pénzügyminisztérium (FSTB), valamint az SFC lezárta a virtuális eszközökkel kapcsolatos kereskedelmi engedélyezés konzultációját, és újabb egyeztetést indított a kriptó-tanácsadói és vagyonkezelési szolgáltatók licenceléséről.

A szabályozók célja, hogy az egyre növekvő intézményi részvétel mellett szigorúbb, egységesebb keretet alakítsanak ki, amely jobban illeszkedik a hagyományos pénzügyi rendszerhez.

Letétkezelés: újabb ütközőpont

Az iparági szereplők különösen kritikusak a tervezett letétkezelési szabályokkal kapcsolatban. A javaslat szerint a kriptóvagyon-kezelőknek kizárólag SFC által engedélyezett letétkezelőket kellene használniuk.

Ez azonban a HKSFPA szerint nem működőképes a kockázatitőke- és private equity alapok esetében, amelyek gyakran olyan korai fázisú tokenekbe fektetnek, amelyeket a helyi, engedélyezett letétkezelők még nem támogatnak.

Miért kritikus a 10%-os szabály?

A tét valójában az, hogy milyen gyorsan és milyen mértékben kapcsolódik be a hagyományos pénzügyi szektor a kriptópiacba.

A 10%-os kivétel alacsony belépési küszöböt biztosít a részvény- és kötvényalap-kezelők számára, hogy kipróbálják a Bitcoint vagy más digitális eszközöket.

Ennek eltörlése viszont magas fix költséget jelentene már a kísérleti szakaszban, még mielőtt valós ügyféligény alakulna ki.

Hongkong eddig az egyensúly megteremtésére törekedett: miközben bővíti az engedélyezési rendszert, javítja a szabályozott kriptotőzsdék likviditását és működési feltételeit is.

Mi következik?

A virtuális eszközökre vonatkozó tanácsadói és vagyonkezelési szabályok még nem véglegesek. A jelenlegi konzultáció célja a piaci visszajelzések begyűjtése, mielőtt a jogalkotási folyamat elindul.

A hongkongi kormány jelezte: a javaslatok finomítása után 2026-ban terjeszthetik a végleges szabályozási csomagot a törvényhozás elé.