A hosszú távú kedvezményes lakásáfa hozhatna kiszámíthatóságot a lakásfejlesztésben
Varga Mihány pénzügyminiszter a Facebook-oldalán írt arról a múlt héten, hogy kormány további két évvel meghosszabbítja a kedvezményes lakásáfát. Ez azt jelenti, hogy 2026. december 31-ig az új építésű lakásokat (150 nm-ig) és családi házakat (300 nm-ig) csupán 5 százalékos áfakulcs terheli.
Mikor arról érdeklődtünk, számított-e a néhány napja történt bejelentésre, Kiss Gábor elmondta, hogy a IFK javaslatai között régóta és folyamatosan szerepel, hogy az új lakások adásvételét terhelő áfa a lehető leghosszabb távon maradjon 5%. Ez egyáltalán nem volna kirívó a térségben, hiszen mind Közép-Kelet-Európa, mind Nyugat-Európa legtöbb országában egyszámjegyű az új lakások áfája.
„A fejlesztők természetesen örülnek a bejelentett lépésnek, nagyon fontos döntés. Azonban az elmúlt évek során most harmadik alkalommal került sor kétéves hosszabbításra, ami alapvetően egészségtelen folyamat. Az időszakos meghosszabbítás mindenképpen segít abban, hogy a lakásépítések száma ne forduljon ismét csökkenőbe, de a fék-gáz jellegű adópolitika nem támogatja a kiszámítható üzleti folyamatokat Az igazán jó az lenne, ha a jogalkotók hosszú távon elköteleződnének és az újépítésű lakások áfája nem csak ideiglenesen, hanem végérvényesen 5% maradna” – hangsúlyozta Kiss Gábor.
Arra a kérdésre, hogy milyen most a helyzet az újlakáspiacon, a lakásépítéseknél Kiss Gábor elmondta, hogy az év eleje jól indult, meglódultak a lakáseladások – vélhetően a kamatcsökkenés, a csok plusz bevezetése eredményezte az elhalasztott vásárlások megvalósítását, illetve befektetői érdeklődés is mutatkozott. Ugyanakkor az újlakáseladások mostanra egy alacsonyabb– ami a tavalyinál azért még mindig magasabb – szinten beragadtak. Ennek szerinte az lehet az oka, hogy az embereknek még nem tért vissza a jövőbe vetett hite: nem látják a stabil GDP-növekedést, a munkahelyüket bizonytalannak érzékelik és a hitelkamatok még 6% körül vannak, ami nem elég alacsony ahhoz, hogy vállalják a törlesztését. 5% alatti hiteleknek kell lenniük ahhoz, hogy érdemi hitelezés induljon el a lakáspiacon. „Van élénkülés, de még mindig nagyon alacsony szinteken vagyunk. A befektetői érdeklődés sem nagy, a végfelhasználói vásárlás pedig kifejezetten nagyon alacsony.” – összegezte az IFK alelnöke.
