A humanoid robotok jelenlegi piaci és technológiai trendjei
Piaci helyzet és szereplők
A piac becsült értéke 2023-ban megközelítette a 2,37 milliárd amerikai dollárt, ami 2018 óta évi kb. 40%-os összetett növekedési ütemet (CAGR) jelent. A prognózisok szerint a piac 2028-ra elérheti a kb. 20 milliárd dollárt, ami rendkívül magas, évi kb. 50%-os növekedést vetít előre. Hosszabb távon, 2033-ra akár 113,9 milliárd dolláros globális piac is kialakulhat. A növekedést több tényező is hajtja, többek között a munkaerőhiány és növekvő bérköltségek, az automatizálás iránti igény a gyártásban és logisztikában, valamint az idősödő népesség ellátásához szükséges robotikai megoldások iránti kereslet. Ugyanakkor a technológia terjedését hátráltathatják a szakemberhiány és az adatbiztonsági aggályok.
Jelenleg Észak-Amerika vezeti a humanoid robotok világpiacát, 2023-ban az iparági bevételek kb. 51%-át adta a régió. Az USA-ban és Kanadában a humanoid robotokat már számos területen alkalmazzák a kísérleti projektektől az oktatáson át az egészségügyig. Ázsia és a csendes-óceáni térség a második legnagyobb piac: olyan országok járnak élen, mint Japán, Dél-Korea és Kína, amelyek erős robotikai iparral és innovációs ökoszisztémával rendelkeznek. Japánban például a fejlett egészségügyi és idősgondozási igények ösztönzik a humanoid robotok fejlesztését, míg Kínában a kormányzati stratégiák és a technológiai központok lendítik előre a fejlesztéseket. Európa (elsősorban Nyugat-Európa) a harmadik legjelentősebb régió, bár részesedése egyelőre kisebb (kb. 10–15% közötti becslések szerint), a kontinensen is gyorsuló növekedés tapasztalható, különösen az egészségügy és a rehabilitáció területén, valamint a fejlett gyártási szektorban. A következő években az előrejelzések szerint Ázsia és Afrika lesznek a leggyorsabban növekvő régiók évi kb. 55% körüli bővüléssel, de a Közel-Kelet és Dél-Amerika is 50% feletti ütemben fejlődhet.
A humanoid robotok globális piaca ma még meglehetősen fragmentált, számos vállalat versenyez a különböző szegmensekben. A 2023-as adatok alapján az első tíz legnagyobb gyártó együttesen is csak a piac ötödét fedte le, ami azt jelenti, hogy nincs egyetlen domináns cég. A Toyota rendelkezik a legnagyobb piaci részesedéssel (2023-ban 5%) – a vállalat több humanoid és segítő robot prototípussal is kísérletezik az autóipari technológiákat felhasználva. A második helyen egy japán cég (Park24) állt közel 5%-kal, míg a kínai UBTECH Robotics 2,4%-os részesedéssel bírt két évvel ezelőtt. Az amerikai Boston Dynamics (az Atlas robot fejlesztője) 2,2%-ot mondhatott magáénak, míg a japán SoftBank Robotics – amely a Pepper és Nao robotokat gyártja – kb. 1,4%-ot. Rajtuk kívül említésre méltó még a dán Universal Robots (1,3%), a japán Kawasaki Robotics (1,2%), és a kínai Qihan Technology (1,2%, a Sanbot robot fejlesztője). Jól látható, hogy a járműipari és elektronikai óriáscégek éppúgy megjelentek a humanoid robotikában, mint a startupok és robotikai specialista vállalatok. Az elmúlt években jelentős tőkeáramlás indult a szektorba: a Tesla bejelentette Optimus nevű humanoid robotprojektjét, melyhez 2024-ben megkezdte a prototípusok fejlesztését és 2025-től induló gyártással milliós nagyságrendű robotflotta kiépítését vizionálja 2029-ig. Hasonlóképp, a Figure AI startup 2024-ben 675 millió dollár befektetést vont be (többek közt a Microsoft és OpenAI támogatásával) a Figure 02 humanoid robot fejlesztésére, míg az 1X Technologies (Halodi) cég a Norvégia–USA vonalon fejleszt megfizethető biztonsági és otthoni humanoid robotokat szintén jelentős tőkeinjekciókkal. Látható, hogy a piaci versenyben Ázsia, Észak-Amerika és Európa egyaránt ad innovatív szereplőket: Japán és Korea hagyományos robotgyártói, Kína feltörekvő tech-óriásai, az USA high-tech startupjai, és Európa kutatásközpontú vállalkozásai mind igyekeznek pozíciót szerezni a humanoid robotok újonnan formálódó piacán.
A humanoid robotokat alkotóiparilag két fő komponensre bontják: hardverre és szoftverre. Jelenleg a bevételek zömét a hardver adja (64% 2023-ban) – ide tartoznak a robotok fizikai testének alkatrészei, érzékelők, motorok stb.. Ugyanakkor a szoftver szegmens növekszik a leggyorsabban (2023–2028 között 54,5% CAGR), ahogy egyre fontosabbá válik a robotok vezérlését végző MI-rendszerek és alkalmazások szerepe. Mozgás szerint megkülönböztetünk kétlábú (biped) és görgős kerékhajtású humanoid robotokat. Jelenleg a kerékhajtásúak dominálnak (2023-ban 70%-os arány, ide tartozik például Pepper, amely guruló talapzaton mozog), de a biped robotok (emberi módon járó gépek) fejlődnek a leggyorsabban (54% CAGR), ahogy a stabil járás és egyensúlyozás terén ugrásszerű technikai javulás figyelhető meg. Alkalmazási területek szerint 2023-ban a személyi asszisztencia és gondozás volt a legnagyobb szegmens (35% részesedéssel), ideértve az idősek és betegek otthoni segítését robotokkal. Ez a terület várhatóan továbbra is élen jár a növekedésben (56,8% CAGR), tükrözve az idősödő társadalmak igényét az emberi gondozókat kiegészítő robotokra. Emellett jelentős még az oktatás és szórakoztatás szegmens (pl. oktatórobotok iskolákban vagy humanoidok mint attrakciók), a kutatás és űr (űrhajós-asszisztens robotok), a kereskedelmi ügyfélszolgálat és PR (ügyfeleket fogadó, tájékoztató robotok), valamint a kutatás-mentés, biztonság területe. Összességében elmondható, hogy a piac robosztus növekedése várható az elkövetkező években, és bár jelenleg még sok a kísérleti vagy pilot projekt, a technológiai fejlesztések (különösen az MI terén) hamarosan lehetővé teszik a szélesebb körű gyakorlati elterjedést is.
Felhasználási területek
Az egészségügyi szektor az egyik kiemelt felhasználója a humanoid robotoknak. Kórházakban és idősek otthonában alkalmazzák őket páciens-asszisztensként vagy társrobotként. A japán kórházakban kísérleti jelleggel humanoid robotok (mint Pepper) segítenek a betegek útbaigazításában és szórakoztatásában, illetve stresszoldásban. A COVID járvány alatt is használtak humanoid robotokat: Pepper robotokat Japánban és Európában is bevetettek idősotthonokban az érintésmentes kommunikáció és társalgás elősegítésére, csökkentve az elszigeteltség érzését. Léteznek kifejezetten idősgondozásra tervezett robotok is: a Nadine nevű szingapúri fejlesztésű humanoid például realisztikus emberi külsővel és mimikával rendelkezik, és demenciában szenvedő idősek számára társalgó partnerként, emlékeztetőként működik (már próbálták ügyfélszolgálati munkában és bingószámhúzóként is).
A humanoid robotok a fizikai segítségnyújtásban is megjelennek: Japánban kifejlesztették a Robear robotot, egy medve alakú humanoidot, amely képes fekvő betegek emelésére és áthelyezésére – ez a fajta robot az ápoló személyzet terhelését csökkentheti. Bár ezek a megoldások még többnyire kísérleti fázisban vannak, az egészségügyi robotika a leggyorsabban növekvő alkalmazási terület: 2023-ban a személyi asszisztencia/gondozás adta a humanoid robotok piacának harmadát. Jelenleg a valóban otthonokban élő humanoid robot még ritkaság, de a közeljövőben várható az első fecskék megjelenése. Néhány vállalat kifejezetten háztartási humanoidot tervez: a norvég–amerikai 1X Technologies például NEO néven fejleszt egy biztonságos, otthoni segítő robotot, amely humanoid formájú és egyszerű háztartási feladatokat láthat el. A becslések szerint 2026 körül már megjelenhetnek az első kereskedelmi forgalomban kapható, általános célú háztartási humanoidok.
Ma az otthoni környezetben jellemzően szórakoztató és társas funkciójú humanoidokkal találkozni: például Kínában az UBTECH Alpha sorozat (kisméretű, játékos robotok) több ezer háztartásba eljutott oktatási játékként. Ugyanígy léteznek házi robotasszisztensek is, mint a Panasonic vagy a LG prototípus robotjai, amelyek hangvezérléssel kommunikálnak, emlékeztetnek a teendőkre vagy például fotókat készítenek a családról. A social robot kategóriába tartozó humanoidok (mint a már említett Nadine vagy a Hanson Robotics jövőbeli tervei) társaságot nyújthatnak egyedül élő időseknek, emlékeztethetik őket a gyógyszerek bevételére vagy egyszerű beszélgetőpartnerek lehetnek. Bár ezek a megoldások még nem tömegesek, a demográfiai trendek alapján komoly igény mutatkozhat irántuk – nem véletlen, hogy egyes előrejelzések 2040-re már több milliárd ilyen robotot vetítenek előre globálisan (ami azonban erősen spekulatív becslés). Jelenleg a legnagyobb kihívás az otthoni humanoidoknál a megbízható működés és biztonság garantálása változatos környezetben és az elfogadható ár elérése.
Szállodákban, éttermekben és bevásárlóközpontokban egyre gyakrabban találkozni humanoid hosztesz robotokkal. A SoftBank Pepper robotját számos hotelben alkalmazták vendégfogadóként: üdvözli a vendégeket, segít a bejelentkezésben és alapvető információkat nyújt. 2015-ben Japánban nyílt meg az első olyan szálloda, ahol a recepciós feladatokat részben robotok látták el. Európában is volt példa: a belgiumi Oostende egyik szállodájában „Mario” néven egy humanoid robot (Zora, a Nao robot egy változata) köszöntötte a vendégeket. Éttermekben és kávézókban humanoid robotok felszolgálóként vagy látványosságként tűnnek fel – Kínában és Dél-Koreában több étteremben is dolgoznak egyszerűbb humanoid pincérek (bár többségük kerekes platformon gurul). A spanyol Macco Robotics által fejlesztett KIME robot például egy humanoid robotpultos, amely italokat és kisebb ételeket szolgál fel: egy órában akár 250 pohár italt tud csapolni és felszolgálni, érintőképernyős rendelést és fizetést is kezelve.
A humanoid robotok a turisztikai attrakciókban is megjelentek: Szingapúrban és Dubai-ban bevásárlóközpontokban információs robotok cirkálnak, segítik a tájékozódást és promóciókat jelentenek be. Példa erre a Promobot egyik verziója, amely arcazonosítással felismeri a visszatérő vendégeket, vendégkártyákat nyomtat és akár több nyelven is útba igazít. A vendéglátóiparban a humanoid robotok célja jellemzően a különleges ügyfélélmény nyújtása és a munkaerő kiegészítése (például éjjel-nappal elérhető vendégkísérő szolgáltatás robotokkal). Áruházakban, bankfiókokban, repülőtereken is felbukkantak humanoid robotok ügyfélszolgálati feladatkörben. A SoftBank Pepper robotját több ezer üzletben használták promoterként vagy információs pontként: pl. Japánban a SoftBank saját mobiltelefon-üzleteiben Pepper üdvözölte a betérőket és alapvető termékinformációkat közölt. Európában 2016–2018 között a Pepper robotot kísérleti jelleggel bevonták néhány bankfiókban (pl. a belga BNP Paribas Fortis-ban) az ügyfelek fogadására és egyszerű kérdések megválaszolására. Repülőtereken is alkalmaznak humanoidokat: a kanadai Montreal–Trudeau nemzetközi repülőtéren Pepper robotok segítettek a tájékoztatásban, menüket és útbaigazítást adtak az utazóknak. Az Emirates Airlines Dubajban humanoid robot „asszisztenseket” tesztelt az utasok navigációjának segítésére. A szórakoztatóipar is lelkesen karolja fel a humanoid robotokat mint újdonságot. Számos kiállításon, expón találkozhatunk látványos humanoid robotbemutatókkal.
A brit Engineered Arts RoboThespian robotját több tudományos múzeumban használják előadások tartására és a látogatók interaktív szórakoztatására – a robot énekel, verseket szaval vagy vicceket mesél programozott forgatókönyv vagy távoli operátor vezérlésével. Ugyanez a cég mutatta be 2021-ben Ameca robotját, amelynek rendkívül élethű arcmimikája van és YouTube-videók millióit nyűgözte le az emberszerű reakcióival; Ameca gyakran szerepel tech-rendezvényeken, mint „élő” demó az ember–robot interakció jövőjéről. Hanson Robotics Sophia robotja talán a legismertebb humanoid a médiában: Sophia számos televíziós show-ban feltűnt, magazin címlapján szerepelt, sőt az ENSZ-ben is „felszólalt” egy innovációs konferencián. Ő egy MI-alapú beszélgető robot, aki realisztikus arcot kapott; bár valódi hasznos munkát nem végez, a projekt célja a technológia népszerűsítése és tesztelése, hogyan reagál a közönség egy emberhez hasonló gépre. A film- és játékipar is kísérletezik humanoid robotokkal: Japánban például android-színésznőt (Geminoid F) is szerepeltettek már színpadon és filmben. Disneyland fejleszt egy humanoid animatronik robotot, amely Marvel karaktereket tud utánozni akrobatikus mutatványokkal a látogatók szórakoztatására. A jövőben a szórakoztatóipar valószínűleg az egyik terepe lesz annak, ahol a humanoidok az emberi kreativitással karöltve új élményeket hoznak létre.
Bár a gyártósorokat a klasszikus ipari robotok (például robotkarok) uralják, a humanoid robotok is kezdenek belépni a logisztikai és ipari környezetbe, különösen raktárakban és csomagkézbesítésben. Az amerikai Agility Robotics által fejlesztett Digit robot ennek úttörője: a kétlábú, karokkal is felszerelt Digitet kifejezetten arra tervezték, hogy dobozokat emeljen és vigyen raktárakban, illetve árut szállítson az utolsó méteren (például teherautótól a ház ajtajáig). A Digit már dolgozott együtt az automatikus raktárlogisztikában: az amerikai GXO Logistics egyik raktárában kis létszámú flottát teszteltek, ahol a robotok önállóan mozogtak és pakoltak.
A pozitív tapasztalatok nyomán a gyártó 2023–24-ben bővítette a termelést, és további tőkét vont be a sorozatgyártás előkészítésére. Hasonló fejlesztés a Tesla Optimus robot, amelyet a Tesla autógyártó üzemeiben terveznek bevetni: célja, hogy ismétlődő gyári feladatokat (pl. alkatrészek szállítása, összeszerelés segítése) végezzen. Az Optimus prototípusa már képes kisebb tárgyak felvételére, dobozok pakolására, egyensúlyozásra és gyaloglásra ipari környezetben. Ázsiában is zajlanak ilyen irányú fejlesztések: a kínai UBTECH Robotics 2024-ben bemutatta a Walker X és Walker S humanoid robotokat, amelyek egyensúlyvezérelt kétlábú gépek.
A Walker S már képes létrára mászni, egy lábon megállni és ipari feladatokat végezni, például csavarokat meghúzni és alkatrészeket összeszerelni. Az ipari humanoidok előnye, hogy emberi környezetre szabott formájuk miatt ott is bevethetők, ahol eddig csak emberek tudtak dolgozni (például lépcsős, szűk vagy változó terepen a raktárban). Bár jelenleg még kevés ilyen robot dolgozik ténylegesen (az Agility és UBTECH is néhány tucat példányos pilot projekteknél tart), a nagyvállalatok érdeklődése jelentős: pl. a Foxconn elektronikai gyártó együttműködik az UBTECH-csel, hogy vizsgálja, miként tudnának humanoid robotok részt venni az összeszerelő üzemekben – akár okostelefonok gyártásában. A humanoid robotokat a biztonságtechnika és a katasztrófavédelem terén is fejlesztik.
Az amerikai DARPA Robotics Challenge versenyeivel ösztönözte olyan humanoid robotok fejlesztését, melyek katasztrófa sújtotta területeken tudnak beavatkozni (például épületekben sétálnak, ajtókat nyitnak, szelepeket zárnak el). Itt vált híressé a Boston Dynamics Atlas robotja, amely a 2010-es években bemutatott bravúros parkour-mutatványai mellett eredetileg éppen mentési feladatokra készült. Az Atlas képes egyensúlyban maradni rázkódás esetén, elesés után pedig magától felkel. Bár közvetlenül terepen nem vetették be valós katasztrófánál, a technológiája számos utódrobotban megjelenhet.
Űrkutatásban is alkalmaznak humanoid robotokat a biztonság jegyében: a NASA fejlesztette Robonaut 2 és a későbbi Valkyrie humanoidok célja, hogy az űrhajósokat segítsék vagy helyettesítsék veszélyes műveleteknél – a Robonaut 2 dolgozott is az ISS fedélzetén 2011–2018 között kísérleti jelleggel. A rendvédelemben jelenleg inkább kerekes vagy álló robotokat használnak (pl. bombahatástalanító drónok, Knightscope járőrrobotok), de kutatások folynak humanoid formájú robotok alkalmazására is – mivel humanoid alakban könnyebben tudnának használni emberi eszközöket vagy járőrözni emberi környezetben. Összességében a biztonsági és védelmi szegmensben a humanoid robotok még kísérleti stádiumban vannak, de a cél az, hogy veszélyes környezetekben az ember helyett ők hajtsanak végre feladatokat (legyen az tűzoltás, sugármentesítés vagy akár harctéri logisztika).
Az iskolákban és egyetemeken is egyre gyakoribb vendégek a humanoid robotok, elsősorban mint oktatási eszközök. A francia fejlesztésű NAO robot mára a világ legelterjedtebb oktatórobotja, több mint 70 ország legalább 13.000 oktatási intézményében van jelen. A NAO egy 58 cm magas, bájos humanoid robot, amelyet programozás oktatására, STEM tárgyak népszerűsítésére és speciális nevelési igényű diákok segítésére használnak világszerte. Például számos európai iskolában a NAO robot tánccal, interaktív mesemondással vonja be a gyerekeket a tanulásba, miközben a diákok megtanulják a robot programozását is. A Pepper robotot is alkalmazzák tantermekben: képes felismerni a diákok érzelmeit és ennek megfelelően módosítani a kommunikációját, így kísérleteznek vele, hogyan tudja segíteni a tanárokat a figyelem fenntartásában és a differenciált oktatásban. A felsőoktatásban és kutatásban a humanoid robotok fontos platformok az MI, a pszichológia és a robotika metszetében. Az oktatás egy olyan terület, ahol a humanoid robotok széles körben elfogadottak és terjednek, mert motiváló és innovatív módon kapcsolják össze a tanulókat a technológiával.
