A járműgyártás visszaesése ellenére nőtt az ipari termelés

A növekedéshez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult, azonban a legnagyobb súlyú járműgyártás 6,7 százalékkal csökkent ahhoz képest is, hogy tavaly 12,8 százalékos visszaesést szenvedett el. Ez elsősorban a gyárleállások, valamint az egyműszakos munkarend miatt következett be. A közúti gépjármű gyártásának volumene 4,1, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 9,7 százalékkal esett vissza éves összevetésben.
    
A legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása nőtt, 57,9 százalékkal annak ellenére, hogy tavaly júliusban is szerény 2,5 százalékos emelkedést ért el. Az élelmiszeripar termelése 2,6 százalékkal meghaladta a tavaly júliusit, amikor 0,5 százalékos emelkedést ért el. A gépgyártásban 16,6 százalékkal nőtt a kibocsátás, a vegyipar 14,6 százalékos növekedést ért el, de a gyógyszergyártás 6,4 százalékkal tovább csökkent a tavaly júliusi 5,2 százalékos visszaesést követően.
    
A feldolgozóipar kibocsátása összességében 7,6 százalékkal nőtt, az energiaiparé 3,8 százalékkal emelkedett.
    
Az ipari export volumene 7,2 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Azonban a feldolgozóipari exportértékesítés csak 2,0 százalékos növekedést mutatott, míg az energiaszektor megduplázta kivitelét. A feldolgozóipar 30 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 8,6 százalékkal elmaradt a tavaly júliusitól, amikor 11,4 százalékkal csökkent 2019 azonos hónapjához képest. A másik jelentős súlyú ágazat, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 3,9 százalékkal kevesebbet exportált, de itt egy éve még 5,6 százalékos növekedést rögzített a KSH. Az élelmiszeripar 2,4 százalékkal, a vegyipar 19,3 százalékkal, a villamos berendezések gyártása 45,3, míg a gépipar 4,9 százalékkal növelte exportját, a gyógyszerkivitel 6,0 százalékkal elmaradt a tavaly júliusitól, amikor 6,2 százalékkal esett vissza.
    
Az ipar belföldi értékesítése 11,7, a feldolgozóiparé 11,8 százalékkal, az energiaiparé 8,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. A járműipar belföldi eladásai 2,4, az élelmiszeriparé 2,8 százalékkal nőttek. A számítástechnikai termékek értékesítése 19,4 százalékkal, a gépipariaké 36,2 százalékkal, a villamosberendezéseké 9,0 százalékkal nőtt.
    
A fogyasztási cikkek belföldi érékesítése 3,3 százalékkal, ezen belül a tartós fogyasztási cikkeké viszont csak 0,6 százalékkal nőtt, a beruházási javak gyártói pedig  13,9 százalékkal tudták emelni belföldi eladásaikat.
    
A megfigyelt feldolgozóipai ágazatok 9,6 százalékkal több új megrendelést kaptak, mint tavaly júliusban, 13,1 százalékkal többet belföldről és 9,0 százalékkal többet külföldről. Az összes rendelésállomány ezzel 11,9 százalékkal haladta meg a tavaly júliusit, amiből az exportrendelések 12,6 százalékos, a belföldiek 3,2 százalékos növekedést mutattak.
   
Az év első hét hónapjában az ipari termelés 17,1 százalékkal nőtt. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 18,0, a 36 százalékot képviselő hazai értékesítésé 13,0 százalékkal emelkedett.