A jogállamisági megállapodás hónapokat csúszhat Brüsszellel - az Orbán kormány mire játszik?

Sokáig elhúzódhat az egyeztetés az uniós forrásokról a magyar kormány és az Európai Bizottság között. Bár az Orbán-kabinet szinte minden téren engedményeket tett, több olyan pont is van, ahol a magyar javaslat nem felel meg a brüsszeli követelményeknek. Ugyanakkor uniós diplomaták és források szerint teljesen rosszul "keretezték" a jogállamisági eljárásról szóló vitát, kifejezetten károsnak tartják a hazai ellenzék messiásvárását, az Európai Parlament kereszteshadjáratát és a magyar kormány taktikázását - olvashatjuk a Napi.hu írásában.

Szakpolitikai egyeztetések folynak a magyar kormány és az Európai Bizottság között, mindebből pedig eddig okkal – és sikeresen – zárták ki a nyilvánosságot. A mostani jogállamisági vita ördögök és angyalok harcának való lefestéséhez képest paragrafusokról szóló viták folynak. Ez se nem epikus, se nem politikai küzdelem – ezzel a felütéssel kezdett bele egy brüsszeli diplomata a Napi.hu-nak a magyar kormány és az Európai Bizottság (EB) közötti egyeztetések ismertetésébe.

Ahogy azt rajta kívül más független források is megerősítették, egyik fél sem érdekelt abban, hogy a részletek a nyilvánosságban is ismertek legyenek, mivel mára olyan politikai és ideológiai felhangokat kapott a vita, amelyek egyik fél érdekeinek sem kedveznek. 

Bár a pontos a tárgyalási pontokat nem, de egy-két téma konfliktusforrásait ismertették lapunkkal brüsszeli szakemberek, akik szerint a 2021-2027-es évekre vonatkozó hétéves költségvetésről és a helyreállítási alap forrásairól szóló tárgyalások még akár hónapokig is eltarthatnak, így könnyen lehet, hogy csak 2023 tavaszán jöhetnek az első utalások. Azonban fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy mind a magyar közéleti diskurzus, mind az Európai Parlamentben (EP) folyó politikai üzengetések távol állnak a valóságtól. 

Túlzó állítások hangzottak el a tárgyalásokról a közbeszédben

„Teljesen téves keretezése az a jelenlegi tárgyalási fázisnak, hogy az Európai Bizottság el akarja verni a port Orbán Viktoron, ahogy az is, hogy mindenképpen minden pénzt meg kell vonni Magyarországtól. Az pedig egy értelmetlen politikai PR-kampány, hogy egyetlenegyszer is elhangzott volna bármilyen LMBTQI-kérés, mint azt egyesek mondogatják” – tette hozzá egyikük.

A Napi.hu-nak nyilatkozók ugyan jelezték, hogy komoly jogi reformokra számítanak, és a brüsszeli hozzáállást az „amilyen az adjonisten, olyan lesz a fogadjonisten” is vezérli, de nincs arról szó, hogy „Brüsszel kormányt próbálna váltani Magyarországon”, vagy zsarolásra használná fel az uniós pénzeket.

„El kell keserítenem azokat, akik szerint harcos ideológusok ülnek a videókonferenciákon vagy az egyeztetéseken, a leveleket sem liberális aktivisták írják Brüsszelben, ahogy Budapesten sem Fidesz-párttagságik lobogtatásával reagálnának a jogi kérdésekre” – magyarázta lapunknak egyikük, aki fontosnak tartotta jelezni, hogy az EB szakértői között van olyan, aki kifejezetten szimpatizál a magyar kormány ukrajnai háborúban felvett álláspontjával és kritikus az uniós szankciókkal szemben.

Jönni fog a pénz, csak kevés veszhet el

Mint minden általunk megkérdezett szakember jelezte, alapvetően szó nincs arról, hogy a magyar kormány a teljes uniós forrásosztásból kimaradhatna: a magyarországi rendszerből egyszerűen hiányoznak bizonyos jogi garanciák a versenyjog, a transzparencia vagy a korrupciós bűncselekmények esetén alkalmazható uniós jogorvoslati lehetőségeknél, amelyek nélkül nem lehet megállapodni.

Valódi veszélyben a helyreállítási források nagyjából 35 százaléka, a kohéziós forrásoknál nagyjából 40 százalék lehet. Előbbi teljes összege a hitelkeret nélkül 2700-2800 milliárd forint, utóbbi pedig nagyjából 7800-8000 milliárd forintnyi forrást jelent (az euróárfolyamtól függően), a két tétel nagyobbik része tehát egyáltalán nem forog kockán.

A helyreállítási alap esetében egyszerűen a magyar tervekkel, vagyis a támogatandó feladatokkal és programokkal nem elégedettek. A bizottság szerint azok nem felelnek meg a zöld- és a fenntarthatósági céloknak, más esetekben úgy látják, hogy egyszerűen állami támogatássá silányulnának a felhasznált pénzek. Részletekbe viszont ezek kapcsán sem bocsátkoztak.

A magyar kormány sokkal nyitottabb

A forrásaink is megerősítették, hogy a magyar kormány konstruktívan vesz részt a párbeszédben, bár azt jelezték, hogy nem minden minisztériummal gördülékeny a kapcsolat. Navracsics Tibor EU-ügyi miniszter stábjával könnyebben egyeztetnek, mint Varga Judit igazságügyi miniszterével – ahogyan azt már korábban is jelezték, és értesült a 24.hu is. Ráadásul a két szálon futó konfliktus – egyszerre van vita a hétéves költségvetésről, valamint a helyreállítási alapról, de ezeket külön tárgyalják – eltérő az együttműködési hajlandóság.

A helyreállítási pénzeknél például jogi viták folynak arról, hogy mik férhetnek bele a támogatási célokba, de arról is, hogy például támogathatók-e az államtól kiszervezett szervezetek, ha azok tagjait a kormány tagjai nevezték még ki. Bár sem cáfolni, sem megerősíteni nem akarták, de ez a leírás leginkább az alapítványokba kiszervezett egyetemekre vonatkozhat, azonban ez csak találgatás. Azt sem kommentálták, hogy Brüsszel hogyan látja azt a magyar érvelést, hogy a pedagógusok béremelésére fordítanák az uniós forrásokat, viszont korábban az Európai Bizottság jelezte, hogy problémásnak tartja a fizetésrendezés elmaradását az oktatásban.

Gulyás Gergely szerint mindenben enged a magyar kormány

Az Európai Bizottság csak annyi kommentárt fűzött a múlt héten elküldött magyar levélhez, hogy nem tekintik lezártnak a párbeszédet, vagyis még érkezhetnek észrevételek, folytatódhatnak az egyeztetések, de mindent alaposan kiértékelnek. Három terület hangsúlyos az egyeztetéseken:

- az összeférhetetlenségi szabályok hiányosak,

- az európai forrásoknál elkövetett csalások hatósági kivizsgálása nem megfelelően biztosított, valamint

- az állami hatóságok törvénytelen döntéseinek megelőzése sem hatékony.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető a múlt heti kormányinfón számolt be szűkszavúan az Európai Bizottsággal folyó egyeztetésekről, jelezve, hogy 10 felajánlást tettek törvénymódosításra, amelyeket októberig készek a parlament elé terjeszteni. Szavai szerint mindenben próbálnak együttműködni Brüsszellel,  hogy a vitás pontok szinte mindegyikében enged a kormány az uniós kéréseknek.

Minden eddiginél szigorúbb rendszert hozunk létre az uniós pénzek felhasználása és ellenőrzése tekintetében – jelentette ki a kancellária vezetője. A módosítások egy részét már benyújtották az országgyűlésnek. Bízik benne, hogy így hamarosan lehívhatóvá válnak a hétéves költségvetés és a helyreállítási alap forrásai.

Később részletezte, hogy a magyar kormány is érdekelt abban, amit az Európai Bizottság elvár, hogy befolyásmentesen, hatékonyan dolgozzák fel az uniós forráselosztást, erre legyen egy független intézményrendszer. Azt is elmondta, hogy például olyan szabályok lesznek érvényesek minden közbeszerzésre, mint most az 5 millió forintos közbeszerzési küszöbérték felett, noha erre nem minden uniós országban van példa.

Maga Gulyás Gergely sem említette, hogy LMBTQ-ideológiai vita, illetve bosszúhadjárat folyna az Európai Bizottságnál. Azt is kijelentette, hogy a kormánynak nincs takargatnivalója. 

Kihívásos pont a versenyjog

De akkor miről is van szó? A lapunknak nyilatkozó brüsszeli források szerint a bizottsági kommünikében ugyan nem szerepel, de az egyik legproblémásabb terület a közbeszerzések rendszerének átalakítása, valamint a versenyjog érvényesülése Magyarországon.

A magyar jogállamiság helyzetéről szóló brüsszeli jelentés külön kiemeli, hogy nagyon sok a versenyeztetés nélküli közbeszerzés Magyarországon, valamint a kormány már-már visszaélésszerűen használja a "nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás" feliratú pecsétet. Az elmúlt héten is felmerült, hogy az állam saját piaci ügyleténél alkalmazhatja ezt egy - a beszerzéseken sokszor versenytárs nélkül induló - céggel együtt – ismertette az egyik olyan vitás pontot a szakértő, amelyről még sokáig egyeztethetnek.

Mások is megerősítették, hogy ez egy fontos eleme a kormány és az EB közötti diskurzusnak, mivel úgy látják, hogy a vásárlásoknál, pályázatoknál már ritkán érvényesülnek a „verseny” közgazdaságtan által megfogalmazott kritériumai. Szerintük ennek oka, hogy sokszor meghívásos közbeszerzéseket folytatnak le, ahol a győztes melletti indulóknál felmerül, hogy egyszerűen csak alibiből adtak be pályázatot. Ugyanígy a már említett nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásoknál is általánosnak látják, hogy ezek piactorzító hatásúak, mivel a nem-állami cégeknek, vagy a „nem-baráti” gazdasági szereplőknek, vagy jól lobbizó multinacionális cégeknek akár több éves eljárásokat kell lefolytatniuk, szemben az így átengedett beruházásokkal.

Szerintük az ilyeneknél mutatkozik meg egy urambátyám-politizálás, amely gazdasági viszonyrendszereket helyezi a piaci racionalitások fölé legyen szó, erőművásárlásokról, a biztosítási szektorról, vagy a telekommunikációs szektor átalakításáról. A magyar kormány tagadta, hogy ezek indokolatlan könnyítést jelentenének, vagy hogy csak egy bizonyos üzleti körnek kedveznek. Többször is ismertették, hogy szerintük egyszerűen csak fontosnak tartják, hogy a hazai gazdasági szereplők is ugyanolyan esélyekkel induljanak, mint a multinacionális cégek, valamint hogy a fontos beruházásokat ne hátráltassa a bürokrácia és Magyarország vonzó befektetési célpont legyen.

Az Európai Unió szigorú versenyjogi szabályokat vezetett be a 90-es években, hogy garantálja a tőkepiaci unió mellett azt is, hogy az Egyesült Államokéhoz hasonló oligopol piac, kartellezéssel átszőtt gazdaság ne alakuljon ki. Részben pont a magyarországi helyzet is implikálta, hogy a piaci erőfölényről szóló uniós szabályokat újratárgyalják. De még a jelenleg érvényes szabályok is könnyen sérülhetnek Magyarországon – magyarázta a helyzetet egyikük, állítva, hogy az uniós szigorításban az állami beavatkozás kérdése is kaphat egy külön fejezetet.

A lapunknak nyilatkozó források közül többen jelezték, hogy a piaci erőfölénnyel való visszaélés szigorítása inkább a digitális médiavállalatokra (például Facebook, Google, Apple) vonatkozhat, de várható a versenyjog kormányzati és állami szférára vonatkozó külön szabályozása is. Az utóbbit most "leveszi" a napirendről, hogy az egész Európai Unióra kiterjedő energiaár-szabályozásra készülnek, a szükség törvényt bont alapon, de agyúttal a közhatalmi rendszerek erejének visszatérését is jelenti.

A kormány kedvenc keretmegállapodásai is piactorzítóak

A közbeszerzéseknél a magyar kormány narratívájával szemben sokkal nagyobb problémákat látnak a több évre szóló „keretmegállapodások” és a meghívásos közbeszerzések esetében. Ezeknél ugyanis gyakoriak az indokolatlan költségmegugrások, és bár a többéves szerződésekben ugyan sok piaci szereplő vesz részt, de a bevételek nagy része ugyanazokhoz kerül. Ugyanígy – forrásaink szerint – az egyszereplős magas aránya nem is kiugró az uniós átlaghoz képest, hanem azt tartják problémásabbnak, hogy ezek győztesei szűk vállalkozói érdekkörökből kerülnek ki.

Mindemellett – ahogy azt a jogállamisági jelentésben is kiemelték – a magyar lobbizási környezet elszámoltathatatlan, nem transzparens, de láthatóan nagyon aktív. „Akár az Európai Unió intézményeinél is sokkal szigorúbb szabályozásra lenne szükség” – tette hozzá a brüsszeli illetékes.

Mindezek esetében pedig a jogi környezet problémás, a tárgyalásokon pedig ezekre keresnek egy olyan keretrendszert, amely biztosítja, hogy a brüsszeli források jól és piaci körülmények között hasznosulnak. A magyar kormány erre tett ajánlásokat, most pedig a lapunknak nyilatkozó brüsszeli szakértők azt értékelik, hogy ezek milyen garanciákat jelentenek. Részleteket nem voltak hajlandók elárulni arról, hogy az Orbán Viktor vezette kabinet milyen jogszabály-változtatásokat helyezett kilátásba.

Nem elég beszélni, törvénymódosítások kellenek

A megállapodást az is nehezíti a magyar kormány és az Európai Bizottság között, hogy önmagában nem olyan jogszabályokkal álltak elő Budapestről, amelyek egyszerűek lennének, vagy lenne már ismert megfelelőjük az unión belül. Ezeket külön meg kell vizsgálni, de összességében ezek "megígérésével" nem elégszenek meg, várhatóan a megállapodás feltétele lesz, hogy e törvénymódosításokat megszavazzák és hatályosak legyenek.

Forrásaink említették, hogy ugyan a lengyelekkel már sikerült egy elvi megegyezésre jutni a jogállamisági problémák rendezéséről, de tényleges és érdemi változtatások után a kifogásoltakhoz hasonló jogi trükközésekbe kezdtek. Hasonló kockázatok egy-két magyar javaslat esetében felmerülnek. Azonban azt minden nyilatkozó jelezte, hogy az Európai Bizottság nem küld teljes szövegeket, hogy „ezt kell aláírni, vagy nincs pénz”, a magyar nemzeti jogszabályoknál tesznek ugyan ajánlásokat, vagy értékelik a magyar kormánytól érkező szövegeket, esetleg vissza is dobják azokat, ha hiányoznak a garanciák.

Olyan követelés pedig nem érkezett Brüsszelből, hogy a magyar kormány csatlakozzon az Európai Ügyészséghez – még ha sokak szerint ez egyértelműen segítené a vitás ügyek rendezését, de önmagában ez sem jelentene garanciát, mert itt már a szabálytalanság következményeit lehet csak kezelni.

A korrupciós ügyek visszaszorítása esetében például elmondható szerintük, hogy a jelenlegi magyar jogszabályoknak szinte minden közbeszerzés megfelelt, tehát "papíron" a magyar statisztikák nem rosszak, csak éppen az eljárásrend túl laza. Ráadásul utólag keveset is lehet tenni a kifizetett támogatások uniós ellenőrzéséért. A rendszer viszont kockázatokat hordoz, amelyeket orvosolni kell, mivel a jelentések alapján rendszeresen visszaélnek a kiskapukkal.

„Egyes kérdésekben paragrafusonként is lehet vita a felek között, mindez pedig jóváhagyási körökkel, törvények megszavazásával, azok gyakorlati vizsgálatával még sokáig tarthat. A partnerségi megállapodás aláírása és a helyreállítási alap terveinek elfogadása pedig ezzel párhuzamosan folyik, vagyis hónapokig tarthat még, amíg az első utalást elindítják” – jelezte egy brüsszeli forrás, aki azt valószínűsíti, hogy a jelenlegi ütemben még a konstruktív párbeszéd és a felettébb engedékeny magyar hozzáállás mellett is március-áprilisig kell majd várni a támogatásokra.

A döntést különösebben nem befolyásolja az EP szavazása

Ebben a helyzetben több forrás is túlbuzgónak tartja az Európai Parlamentben két hét múlva tárgyalandó Gwendoline Delbos-Corfield holland zöldpárti képviselő által jegyzett jelentést, amely szerintük biztosan átmegy majd a szavazáson is a plenáris ülésen is. A hetes cikkely szerinti eljárást megindító Sargentini-jelentés felülvizsgálata többek között a „választási autokrácia hibrid rezsimjének” nevezi a magyar kormányt.

De – mint arra a hvg.hu is rávilágít cikkében – az EP előtt lévő jelentés elfogadása esetén sem lesz több egy politikai nyilatkozatnál. Vagyis semmilyen konkrét kötelezettséget nem ró sem a tagállamokra, sem az Európai Bizottságra.

A magyar uniós források kérdése azon múlik, hogy az Orbán-kormány képes lesz-e olyan garanciafeltételeket javasolni több területen, amelyek megfelelnek Brüsszelnek is, amely bár nem akar vendettát venni, de dominánsabb helyzetbe akar kerülni a közös értékek védelménél.