A jogállamisági megállapodás hónapokat csúszhat Brüsszellel - az Orbán kormány mire játszik?

Szakpolitikai egyeztetések folynak a magyar kormány és az Európai Bizottság között, mindebből pedig eddig okkal – és sikeresen – zárták ki a nyilvánosságot.

A jogállamisági megállapodás hónapokat csúszhat Brüsszellel - az Orbán kormány mire játszik?

Sokáig elhúzódhat az egyeztetés az uniós forrásokról a magyar kormány és az Európai Bizottság között. Bár az Orbán-kabinet szinte minden téren engedményeket tett, több olyan pont is van, ahol a magyar javaslat nem felel meg a brüsszeli követelményeknek. Ugyanakkor uniós diplomaták és források szerint teljesen rosszul "keretezték" a jogállamisági eljárásról szóló vitát, kifejezetten károsnak tartják a hazai ellenzék messiásvárását, az Európai Parlament kereszteshadjáratát és a magyar kormány taktikázását - olvashatjuk a Napi.hu írásában.

Szakpolitikai egyeztetések folynak a magyar kormány és az Európai Bizottság között, mindebből pedig eddig okkal – és sikeresen – zárták ki a nyilvánosságot. A mostani jogállamisági vita ördögök és angyalok harcának való lefestéséhez képest paragrafusokról szóló viták folynak. Ez se nem epikus, se nem politikai küzdelem – ezzel a felütéssel kezdett bele egy brüsszeli diplomata a Napi.hu-nak a magyar kormány és az Európai Bizottság (EB) közötti egyeztetések ismertetésébe.

Ahogy azt rajta kívül más független források is megerősítették, egyik fél sem érdekelt abban, hogy a részletek a nyilvánosságban is ismertek legyenek, mivel mára olyan politikai és ideológiai felhangokat kapott a vita, amelyek egyik fél érdekeinek sem kedveznek. 

Bár a pontos a tárgyalási pontokat nem, de egy-két téma konfliktusforrásait ismertették lapunkkal brüsszeli szakemberek, akik szerint a 2021-2027-es évekre vonatkozó hétéves költségvetésről és a helyreállítási alap forrásairól szóló tárgyalások még akár hónapokig is eltarthatnak, így könnyen lehet, hogy csak 2023 tavaszán jöhetnek az első utalások. Azonban fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy mind a magyar közéleti diskurzus, mind az Európai Parlamentben (EP) folyó politikai üzengetések távol állnak a valóságtól. 

Túlzó állítások hangzottak el a tárgyalásokról a közbeszédben

„Teljesen téves keretezése az a jelenlegi tárgyalási fázisnak, hogy az Európai Bizottság el akarja verni a port Orbán Viktoron, ahogy az is, hogy mindenképpen minden pénzt meg kell vonni Magyarországtól. Az pedig egy értelmetlen politikai PR-kampány, hogy egyetlenegyszer is elhangzott volna bármilyen LMBTQI-kérés, mint azt egyesek mondogatják” – tette hozzá egyikük.

A Napi.hu-nak nyilatkozók ugyan jelezték, hogy komoly jogi reformokra számítanak, és a brüsszeli hozzáállást az „amilyen az adjonisten, olyan lesz a fogadjonisten” is vezérli, de nincs arról szó, hogy „Brüsszel kormányt próbálna váltani Magyarországon”, vagy zsarolásra használná fel az uniós pénzeket.

„El kell keserítenem azokat, akik szerint harcos ideológusok ülnek a videókonferenciákon vagy az egyeztetéseken, a leveleket sem liberális aktivisták írják Brüsszelben, ahogy Budapesten sem Fidesz-párttagságik lobogtatásával reagálnának a jogi kérdésekre” – magyarázta lapunknak egyikük, aki fontosnak tartotta jelezni, hogy az EB szakértői között van olyan, aki kifejezetten szimpatizál a magyar kormány ukrajnai háborúban felvett álláspontjával és kritikus az uniós szankciókkal szemben.

Jönni fog a pénz, csak kevés veszhet el

Mint minden általunk megkérdezett szakember jelezte, alapvetően szó nincs arról, hogy a magyar kormány a teljes uniós forrásosztásból kimaradhatna: a magyarországi rendszerből egyszerűen hiányoznak bizonyos jogi garanciák a versenyjog, a transzparencia vagy a korrupciós bűncselekmények esetén alkalmazható uniós jogorvoslati lehetőségeknél, amelyek nélkül nem lehet megállapodni.

Valódi veszélyben a helyreállítási források nagyjából 35 százaléka, a kohéziós forrásoknál nagyjából 40 százalék lehet. Előbbi teljes összege a hitelkeret nélkül 2700-2800 milliárd forint, utóbbi pedig nagyjából 7800-8000 milliárd forintnyi forrást jelent (az euróárfolyamtól függően), a két tétel nagyobbik része tehát egyáltalán nem forog kockán.

A helyreállítási alap esetében egyszerűen a magyar tervekkel, vagyis a támogatandó feladatokkal és programokkal nem elégedettek. A bizottság szerint azok nem felelnek meg a zöld- és a fenntarthatósági céloknak, más esetekben úgy látják, hogy egyszerűen állami támogatássá silányulnának a felhasznált pénzek. Részletekbe viszont ezek kapcsán sem bocsátkoztak.

A magyar kormány sokkal nyitottabb

A forrásaink is megerősítették, hogy a magyar kormány konstruktívan vesz részt a párbeszédben, bár azt jelezték, hogy nem minden minisztériummal gördülékeny a kapcsolat. Navracsics Tibor EU-ügyi miniszter stábjával könnyebben egyeztetnek, mint Varga Judit igazságügyi miniszterével – ahogyan azt már korábban is jelezték, és értesült a 24.hu is. Ráadásul a két szálon futó konfliktus – egyszerre van vita a hétéves költségvetésről, valamint a helyreállítási alapról, de ezeket külön tárgyalják – eltérő az együttműködési hajlandóság.

A helyreállítási pénzeknél például jogi viták folynak arról, hogy mik férhetnek bele a támogatási célokba, de arról is, hogy például támogathatók-e az államtól kiszervezett szervezetek, ha azok tagjait a kormány tagjai nevezték még ki. Bár sem cáfolni, sem megerősíteni nem akarták, de ez a leírás leginkább az alapítványokba kiszervezett egyetemekre vonatkozhat, azonban ez csak találgatás. Azt sem kommentálták, hogy Brüsszel hogyan látja azt a magyar érvelést, hogy a pedagógusok béremelésére fordítanák az uniós forrásokat, viszont korábban az Európai Bizottság jelezte, hogy problémásnak tartja a fizetésrendezés elmaradását az oktatásban.

Gulyás Gergely szerint mindenben enged a magyar kormány

Az Európai Bizottság csak annyi kommentárt fűzött a múlt héten elküldött magyar levélhez, hogy nem tekintik lezártnak a párbeszédet, vagyis még érkezhetnek észrevételek, folytatódhatnak az egyeztetések, de mindent alaposan kiértékelnek. Három terület hangsúlyos az egyeztetéseken:

- az összeférhetetlenségi szabályok hiányosak,

- az európai forrásoknál elkövetett csalások hatósági kivizsgálása nem megfelelően biztosított, valamint

- az állami hatóságok törvénytelen döntéseinek megelőzése sem hatékony.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető a múlt heti kormányinfón számolt be szűkszavúan az Európai Bizottsággal folyó egyeztetésekről, jelezve, hogy 10 felajánlást tettek törvénymódosításra, amelyeket októberig készek a parlament elé terjeszteni. Szavai szerint mindenben próbálnak együttműködni Brüsszellel,  hogy a vitás pontok szinte mindegyikében enged a kormány az uniós kéréseknek.

Minden eddiginél szigorúbb rendszert hozunk létre az uniós pénzek felhasználása és ellenőrzése tekintetében – jelentette ki a kancellária vezetője. A módosítások egy részét már benyújtották az országgyűlésnek. Bízik benne, hogy így hamarosan lehívhatóvá válnak a hétéves költségvetés és a helyreállítási alap forrásai.

Később részletezte, hogy a magyar kormány is érdekelt abban, amit az Európai Bizottság elvár, hogy befolyásmentesen, hatékonyan dolgozzák fel az uniós forráselosztást, erre legyen egy független intézményrendszer. Azt is elmondta, hogy például olyan szabályok lesznek érvényesek minden közbeszerzésre, mint most az 5 millió forintos közbeszerzési küszöbérték felett, noha erre nem minden uniós országban van példa.

Maga Gulyás Gergely sem említette, hogy LMBTQ-ideológiai vita, illetve bosszúhadjárat folyna az Európai Bizottságnál. Azt is kijelentette, hogy a kormánynak nincs takargatnivalója. 

Kihívásos pont a versenyjog

De akkor miről is van szó? A lapunknak nyilatkozó brüsszeli források szerint a bizottsági kommünikében ugyan nem szerepel, de az egyik legproblémásabb terület a közbeszerzések rendszerének átalakítása, valamint a versenyjog érvényesülése Magyarországon.

A magyar jogállamiság helyzetéről szóló brüsszeli jelentés külön kiemeli, hogy nagyon sok a versenyeztetés nélküli közbeszerzés Magyarországon, valamint a kormány már-már visszaélésszerűen használja a "nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás" feliratú pecsétet. Az elmúlt héten is felmerült, hogy az állam saját piaci ügyleténél alkalmazhatja ezt egy - a beszerzéseken sokszor versenytárs nélkül induló - céggel együtt – ismertette az egyik olyan vitás pontot a szakértő, amelyről még sokáig egyeztethetnek.

Mások is megerősítették, hogy ez egy fontos eleme a kormány és az EB közötti diskurzusnak, mivel úgy látják, hogy a vásárlásoknál, pályázatoknál már ritkán érvényesülnek a „verseny” közgazdaságtan által megfogalmazott kritériumai. Szerintük ennek oka, hogy sokszor meghívásos közbeszerzéseket folytatnak le, ahol a győztes melletti indulóknál felmerül, hogy egyszerűen csak alibiből adtak be pályázatot. Ugyanígy a már említett nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásoknál is általánosnak látják, hogy ezek piactorzító hatásúak, mivel a nem-állami cégeknek, vagy a „nem-baráti” gazdasági szereplőknek, vagy jól lobbizó multinacionális cégeknek akár több éves eljárásokat kell lefolytatniuk, szemben az így átengedett beruházásokkal.

Szerintük az ilyeneknél mutatkozik meg egy urambátyám-politizálás, amely gazdasági viszonyrendszereket helyezi a piaci racionalitások fölé legyen szó, erőművásárlásokról, a biztosítási szektorról, vagy a telekommunikációs szektor átalakításáról. A magyar kormány tagadta, hogy ezek indokolatlan könnyítést jelentenének, vagy hogy csak egy bizonyos üzleti körnek kedveznek. Többször is ismertették, hogy szerintük egyszerűen csak fontosnak tartják, hogy a hazai gazdasági szereplők is ugyanolyan esélyekkel induljanak, mint a multinacionális cégek, valamint hogy a fontos beruházásokat ne hátráltassa a bürokrácia és Magyarország vonzó befektetési célpont legyen.

Az Európai Unió szigorú versenyjogi szabályokat vezetett be a 90-es években, hogy garantálja a tőkepiaci unió mellett azt is, hogy az Egyesült Államokéhoz hasonló oligopol piac, kartellezéssel átszőtt gazdaság ne alakuljon ki. Részben pont a magyarországi helyzet is implikálta, hogy a piaci erőfölényről szóló uniós szabályokat újratárgyalják. De még a jelenleg érvényes szabályok is könnyen sérülhetnek Magyarországon – magyarázta a helyzetet egyikük, állítva, hogy az uniós szigorításban az állami beavatkozás kérdése is kaphat egy külön fejezetet.

A lapunknak nyilatkozó források közül többen jelezték, hogy a piaci erőfölénnyel való visszaélés szigorítása inkább a digitális médiavállalatokra (például Facebook, Google, Apple) vonatkozhat, de várható a versenyjog kormányzati és állami szférára vonatkozó külön szabályozása is. Az utóbbit most "leveszi" a napirendről, hogy az egész Európai Unióra kiterjedő energiaár-szabályozásra készülnek, a szükség törvényt bont alapon, de agyúttal a közhatalmi rendszerek erejének visszatérését is jelenti.

A kormány kedvenc keretmegállapodásai is piactorzítóak

A közbeszerzéseknél a magyar kormány narratívájával szemben sokkal nagyobb problémákat látnak a több évre szóló „keretmegállapodások” és a meghívásos közbeszerzések esetében. Ezeknél ugyanis gyakoriak az indokolatlan költségmegugrások, és bár a többéves szerződésekben ugyan sok piaci szereplő vesz részt, de a bevételek nagy része ugyanazokhoz kerül. Ugyanígy – forrásaink szerint – az egyszereplős magas aránya nem is kiugró az uniós átlaghoz képest, hanem azt tartják problémásabbnak, hogy ezek győztesei szűk vállalkozói érdekkörökből kerülnek ki.

Mindemellett – ahogy azt a jogállamisági jelentésben is kiemelték – a magyar lobbizási környezet elszámoltathatatlan, nem transzparens, de láthatóan nagyon aktív. „Akár az Európai Unió intézményeinél is sokkal szigorúbb szabályozásra lenne szükség” – tette hozzá a brüsszeli illetékes.

Mindezek esetében pedig a jogi környezet problémás, a tárgyalásokon pedig ezekre keresnek egy olyan keretrendszert, amely biztosítja, hogy a brüsszeli források jól és piaci körülmények között hasznosulnak. A magyar kormány erre tett ajánlásokat, most pedig a lapunknak nyilatkozó brüsszeli szakértők azt értékelik, hogy ezek milyen garanciákat jelentenek. Részleteket nem voltak hajlandók elárulni arról, hogy az Orbán Viktor vezette kabinet milyen jogszabály-változtatásokat helyezett kilátásba.

Nem elég beszélni, törvénymódosítások kellenek

A megállapodást az is nehezíti a magyar kormány és az Európai Bizottság között, hogy önmagában nem olyan jogszabályokkal álltak elő Budapestről, amelyek egyszerűek lennének, vagy lenne már ismert megfelelőjük az unión belül. Ezeket külön meg kell vizsgálni, de összességében ezek "megígérésével" nem elégszenek meg, várhatóan a megállapodás feltétele lesz, hogy e törvénymódosításokat megszavazzák és hatályosak legyenek.

Forrásaink említették, hogy ugyan a lengyelekkel már sikerült egy elvi megegyezésre jutni a jogállamisági problémák rendezéséről, de tényleges és érdemi változtatások után a kifogásoltakhoz hasonló jogi trükközésekbe kezdtek. Hasonló kockázatok egy-két magyar javaslat esetében felmerülnek. Azonban azt minden nyilatkozó jelezte, hogy az Európai Bizottság nem küld teljes szövegeket, hogy „ezt kell aláírni, vagy nincs pénz”, a magyar nemzeti jogszabályoknál tesznek ugyan ajánlásokat, vagy értékelik a magyar kormánytól érkező szövegeket, esetleg vissza is dobják azokat, ha hiányoznak a garanciák.

Olyan követelés pedig nem érkezett Brüsszelből, hogy a magyar kormány csatlakozzon az Európai Ügyészséghez – még ha sokak szerint ez egyértelműen segítené a vitás ügyek rendezését, de önmagában ez sem jelentene garanciát, mert itt már a szabálytalanság következményeit lehet csak kezelni.

A korrupciós ügyek visszaszorítása esetében például elmondható szerintük, hogy a jelenlegi magyar jogszabályoknak szinte minden közbeszerzés megfelelt, tehát "papíron" a magyar statisztikák nem rosszak, csak éppen az eljárásrend túl laza. Ráadásul utólag keveset is lehet tenni a kifizetett támogatások uniós ellenőrzéséért. A rendszer viszont kockázatokat hordoz, amelyeket orvosolni kell, mivel a jelentések alapján rendszeresen visszaélnek a kiskapukkal.

„Egyes kérdésekben paragrafusonként is lehet vita a felek között, mindez pedig jóváhagyási körökkel, törvények megszavazásával, azok gyakorlati vizsgálatával még sokáig tarthat. A partnerségi megállapodás aláírása és a helyreállítási alap terveinek elfogadása pedig ezzel párhuzamosan folyik, vagyis hónapokig tarthat még, amíg az első utalást elindítják” – jelezte egy brüsszeli forrás, aki azt valószínűsíti, hogy a jelenlegi ütemben még a konstruktív párbeszéd és a felettébb engedékeny magyar hozzáállás mellett is március-áprilisig kell majd várni a támogatásokra.

A döntést különösebben nem befolyásolja az EP szavazása

Ebben a helyzetben több forrás is túlbuzgónak tartja az Európai Parlamentben két hét múlva tárgyalandó Gwendoline Delbos-Corfield holland zöldpárti képviselő által jegyzett jelentést, amely szerintük biztosan átmegy majd a szavazáson is a plenáris ülésen is. A hetes cikkely szerinti eljárást megindító Sargentini-jelentés felülvizsgálata többek között a „választási autokrácia hibrid rezsimjének” nevezi a magyar kormányt.

De – mint arra a hvg.hu is rávilágít cikkében – az EP előtt lévő jelentés elfogadása esetén sem lesz több egy politikai nyilatkozatnál. Vagyis semmilyen konkrét kötelezettséget nem ró sem a tagállamokra, sem az Európai Bizottságra.

A magyar uniós források kérdése azon múlik, hogy az Orbán-kormány képes lesz-e olyan garanciafeltételeket javasolni több területen, amelyek megfelelnek Brüsszelnek is, amely bár nem akar vendettát venni, de dominánsabb helyzetbe akar kerülni a közös értékek védelménél.


Franciaországban továbbra is nagyon magas szinű a terrorfenyegetettség

Franciaországban továbbra is nagyon magas szinű a terrorfenyegetettség, mivel az év eleje óta három merényletet követtek el és hetet hiúsítottak meg - mondta Olivier Christen, az országos terrorelhárító ügyészség vezetője az Ouest-France regionális napilap internetes oldalán megjelent interjúban.
2026. 11. 22. 23:00
Megosztás:

Marine Le Pen visszautasította az ukrán elnök meghívását Kijevbe

Marine Le Pen visszautasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívását Kijevbe, mert nem kíván semmilyen külföldi utazást tenni a jövő évi elnökválasztás előtti kampány során, ellentétben 2017-tel, amikor Moszkvában fogadta őt Vlagyimir Putyin orosz elnök - ezt maga a francia elnökjelölt jelentette be vasárnap, aki a felmérések szerint jelenleg a legesélyesebbnek tűnik a posztra.
2026. 11. 22. 22:00
Megosztás:

Amikor a változás belül kezdődik

Egy új munka, egy lezáruló kapcsolat vagy egy megváltozott élethelyzet könnyen kibillentheti a megszokott ritmusodat. Ilyenkor kapaszkodót keresel, de a biztonság nem mindig a körülmények állandóságából fakad: sokszor abból, hogy megérted, mi zajlik benned, és mihez szeretnél igazodni.
2026. 11. 22. 21:30
Megosztás:

Csökkentené az EU következő hétéves költségvetését az Európa Tanács elnöke

Antónió Costa, az Európai Tanács elnöke 204 milliárd eurós csökkentést javasol az Európai Unió következő, 2027 után érvényes hétéves költségvetésben (MFF). A versenyképességi és külső fellépési kiadások jelentősen visszaesnének, míg a mezőgazdasági és regionális támogatások nagyrészt érintetlenek maradnának.
2026. 11. 22. 21:00
Megosztás:

Ezekkel a számokkal nyerhettél a hatos lottón!

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 47. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
2026. 11. 22. 20:00
Megosztás:

Tata közel van, mégis könnyű lelassulni

Egy vidéki hétvége nem feltétlenül jelent hosszú autózást vagy zsúfolt útitervet. Tata Budapestről is könnyen megközelíthető, mégis más tempót kínál: sétálhatsz az Öreg-tó partján, bejárhatod a történelmi belvárost, estére pedig egy helyi éttermet választhatsz. Ha előre átgondolod, mit szeretnél csinálni, a pihenésből nem lesz kapkodós programhajsza.
2026. 11. 22. 19:30
Megosztás:

Megvan, mikor érkezik az uniós pénz

Több mint 3 milliárd eurónyi uniós forrásból indítunk gazdaságfejlesztési és energetikai programokat; az uniós pénz decemberben megérkezik - írta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter vasárnap a Facebook oldalán.
2026. 11. 22. 19:00
Megosztás:

120 milliárd forintos kátyúmentesítő programot indít a kormány

Százhúszmilliárd forintos kátyúmentesítő programot indít a magyar közúthálózat kijavítására a Tisza-kormány - közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap a Facebook oldalán.
2026. 11. 22. 18:00
Megosztás:

Téli mentrend szerint, de továbbra is félóránként jár a balatoni komp

Hétfőtől a téli menetrend szerint, rövidebb ideig jár a balatoni komp Szántód és Tihany között, ugyanakkor maradnak hét közben is a félóránként induló járatok.
2026. 11. 22. 17:00
Megosztás:

Átalakítják a horvát autópályák fizetőállomásait az új útdíjrendszer bevezetése előtt

Mintegy 8,8 millió eurót fordítanának a horvát autópályák fizetőállomásainak átalakítására a jövő márciusra tervezett elektronikus útdíjrendszer bevezetése előtt. Az új forgalmi rendben zöld sávokat jelölnek ki a már regisztrált járműveknek, sárgákat pedig azoknak, amelyeknek még el kell végezniük a regisztrációt - írta vasárnap a Vecernji List című horvát napilap.
2026. 11. 22. 16:00
Megosztás:

Közel 20 milliárd forintnyi fizetési kérelmet teljesítettek egy hónap alatt

Közel 20 milliárd forint értékben teljesítettek qvik fizetési kérelmeket a K&H ügyfelei által indított tranzakciók során a szolgáltatás első hónapjában. Az októberi bevezetés óta 17 ezer lakossági ügyfél kezdeményezett összesen 23 ezer sikeresen kifizetett kérelmet. A bank adatai szerint a fizetési kérelmek gyors és könnyű megoldást kínálnak a mindennapi pénzügyi elszámolásokra.
2026. 11. 22. 15:00
Megosztás:

Másfél fok felmelegedés: sok vagy kevés?

Miért számít minden tizedfok a globális felmelegedésben, és mennyire lehet visszafordítani az eddigi változásokat? A ma záruló törökországi COP31 globális klímacsúcs kapcsán Topál Dánielt és Újvári Gábort, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatóit kérdeztük. Arról beszélgettünk velük, miért lett volna fontos, hogy a Föld átlaghőmérséklete az iparosodás előtti szinthez képest kevesebb mint másfél Celsius-fokkal emelkedjen, miben különbözik a mai felmelegedés a földtörténet korábbi hasonló időszakaitól, és mit tehetünk a kibocsátások csökkentéséért és az alkalmazkodásért.
2026. 11. 22. 14:00
Megosztás:

A Bitcoinnak tulajdonítja 19 százalékos forgalomnövekedését egy 92 éves gyorsétteremlánc

Miközben a Bitcoin árfolyama jelentős veszteségeket szenved el, az amerikai Steak ’n Shake gyorsétteremlánc éppen a kriptovalutának tulajdonítja kiemelkedő üzleti eredményeit. A 92 éve működő vállalat szerint a Bitcoin-fizetések bevezetése és az ételek minőségének javítása hozzájárult ahhoz, hogy éttermeinek forgalma több mint 19 százalékkal emelkedjen a negyedik negyedévben.
2026. 11. 22. 13:00
Megosztás:

Felkészült a kormány a téli krízisellátásra

Felkészült a kormány a téli krízisellátásra - erről a szociális és családügyi miniszter számolt be a Facebook-oldalára szombaton feltöltött videóban.
2026. 11. 22. 12:00
Megosztás:

Vádat emeltek egy szálláshelyeket és hamis koncertjegyeket áruló csaló ellen

Vádat emelt a Szolnoki Járási Ügyészség egy 20 éves szentesi férfi ellen, aki mások horvátországi szálláshelyeit és hamis koncertjegyeket árulva csalt ki pénzt a jelentkezőktől - közölte a vádhatóság az MTI-vel.
2026. 11. 22. 11:00
Megosztás:

Hét napja zuhan az Nvidia részvénye, 2700 milliárd dollár tűnt el a tőzsdei értékéből

Egyetlen pénteki kereskedési napon mintegy 490 milliárd dollárral csökkent az Nvidia piaci értéke. A részvény 14 százalékot esett, miközben a Reuters arról számolt be, hogy az amerikai tőzsdefelügyelet a chipgyártó számviteli gyakorlatát is vizsgálja. A hatóság egyelőre nem közölte, pontosan mely ügyleteket vagy beszámolótételeket ellenőrzi.
2026. 11. 22. 10:00
Megosztás:

A kód elkészül, de ki érti még? Az Anthropic Claude Code mérnöke aggódik

A mesterséges intelligencia gyorsabban írja a kódot, mint ahogy a fejlesztők át tudják nézni. Ez addig látványos időnyereség, amíg minden működik. Egy üzemzavar kellős közepén viszont éppen az a tudás hiányozhat a javításhoz, amelyet korábban a kód átolvasása közben szerzett meg a csapat.
2026. 11. 22. 09:00
Megosztás:

Trump kicsinálná az amerikai hitelkártya piacot a 10%-os kamatplafonnal

Trump a demokratákkal felezné meg az amerikai hitelkártyák kamatát. Száz dollárnyi hitelkártya-tartozásra a jellemző amerikai kamatszint mellett évente több mint 22 dollár kamat juthat.
2026. 11. 22. 08:00
Megosztás:

A természetvédelem aktuális helyzete az EU-ban

A klímaváltozás hatásai egyre közvetlenebbül érzékelhetők Európában és Magyarországon egyaránt. Az elmúlt években tapasztalt, illetve az idei évben is jelentkező aszályok és vízhiányos időszakok, valamint a biodiverzitás megőrzésének kihívásai mind arra figyelmeztetnek, hogy a természeti rendszerek ellenálló képessége számos területen gyengül.
2026. 11. 22. 07:00
Megosztás:

A Lufthansa ezer munkahely megszüntetését tervezi Frankfurtban és Münchenben

Ezer álláshely megszüntetését tervezi a Lufthansa a frankfurti és müncheni központjában, valamint csökkentené a rövid és közepes távú járatok kapacitását és az Airbus A320-as flottát - írta az AIRportal.hu pénteken.
2026. 11. 22. 06:00
Megosztás: