A karbonsemlegesség és a fenntartható növényvédelem a gazdák érdekeit szolgálja

A karbongazdaságról, a "Termőföldtől az asztalig" stratégia növényvédőszerekkel kapcsolatos célkitűzéseiről, az orosz-ukrán háború agráriumra gyakorolt hatásáról és a BIOEAST kezdeményezés jelenlegi állásáról egyeztettek Szlovákiában a V4-ek és Bulgária, Horvátország, Románia, Szlovénia agrárminiszterei. Az eseményen Magyarországot Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára, miniszterhelyettes képviselte.

A szaktárca tájékoztatása szerint a találkozón Farkas Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás hatásait valamennyien érezzük, és az idei aszály megmutathatja a termelőknek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdálkodás gyakorlatának fontosságát. Jelentős szempontnak nevezte, hogy az új termelési módokra való átállás időigényes, ezért a kapcsolódó támogatási rendszernek kompenzálnia kellene a gazdálkodókat az átmeneti vagy tartós hozamcsökkenéssel járó szénmegkötést növelő gyakorlatokért.

Az államtitkár jelezte, Magyarország a Közös Agrárpolitika intézkedéseinek keretein belül számos szénmegkötést növelő és üvegházhatású gáz-kibocsátást csökkentő intézkedést tervez támogatni. Az állattartó telepeknél a kibocsátás-csökkentő gyakorlatok jelentős beruházást igényelnek, amik nem térülnek meg, ezért nagyon fontos a kiegészítő támogatás.

Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság várhatóan a közeljövőben tesz majd javaslatot az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdálkodást célzó, úgynevezett szén-dioxid-eltávolítás tanúsítási rendszerre, amelynek egyszerűnek és átláthatónak kell lennie. Továbbá megfelelő rugalmasságokat kell tartalmaznia ahhoz, hogy az egyes országok jellemzőiből és helyzetéből adódó különbségeket is megfelelően figyelembe tudja venni. Ezért is tartotta fontosnak a kibővített V4 körben is egyeztetni az álláspontokat és a közös fellépéssel elősegíteni a közép- és kelet-európai tagállamok érdekérvényesítését.

Farkas Sándor egyetértett a fenntartható növényvédelem megvalósításával, a környezeti terhelés csökkentésével, a növényvédőszer-használat, illetve a használatból fakadó környezeti és egészségügyi kockázatok csökkentésével. Az államtitkár ugyanakkor igazságtalannak nevezte az Európai Bizottság növényvédőszer-csökkentési javaslatában meghatározott mennyiség minden tagállamra fűnyíróelv szerűen kiterjedő mértékét, amely szerinte veszélyeztetheti a termesztés biztonságát, a termelők versenyképességét és az élelmiszer-ellátást.

Emellett elmondta: a jelenlegi élelmezésbiztonsági és inflációs helyzetben nem fogadható el sem a termelési költségek tovább növelése, sem pedig a termelés csökkentése. Ennek ugyanis egyenes következménye lenne az import növekedése, ami komoly élelmiszerbiztonsági kockázatot is jelentene. Kiemelte: a kémiai növényvédőszerek használatával és kockázatával kapcsolatos kötelező nemzeti célértékek meghatározásánál figyelembe kellene venni a tagállamok eltérő kiindulási pontjait és eddig elért eredményeit. Az elmúlt években hatalmas erőfeszítésünkbe és nem kevés anyagi erőforrásba került a mezőgazdasági termelékenységünk és versenyképességünk megőrzése és fejlesztése, az elért eredményekből nem szeretnénk visszavenni - tette hozzá.

Farkas Sándor hangoztatta meggyőződését, miszerint a közép- és hosszú távú versenyben maradáshoz nélkülözhetetlen, hogy fejlesszük, modernizáljuk és fenntarthatóvá tegyük az ágazatot. Véleménye szerint hosszabb távon a megújuló energiaforrások, a bioenergia felhasználásának fokozása, továbbá a működési költségeket csökkentő digitalizáció jelenthet megoldást - olvasható az AM közleményében.