A kiszámítható szabályozás és a stabil bevételi modellek vonzzák az energiatárolói beruházásokat

Az 550 befektető, fejlesztő, banki és iparági szereplő részvételével készült tanulmány szerint az Egyesült Államok jelenleg a legvonzóbb befektetési célpont az energiatárolási piacon, amelyet az Egyesült Királyság és Kína követ. A kutatás ugyanakkor arra is rámutat, hogy a befektetők egyre inkább azokat a piacokat részesítik előnyben, ahol a projektkockázatok jól felmérhetőek, a hálózati csatlakozás kedvező költségszinten biztosítható és a bevételi modellek hosszú távon is fenntarthatóak.

A válaszadók szerint a befektetési döntéseket leginkább a szabályozási környezet kiszámíthatósága, a hálózati csatlakozási lehetőség költségei, a helyi ellátási lánc fejlettsége és a piaci bevételi modellek finanszírozhatósága befolyásolja. Ezek a tényezők fontosabbnak bizonyultak, mint önmagában a piac mérete vagy az állami ösztönzők jelenléte.

A kutatás szerint a befektetők egyre inkább az úgynevezett „Goldilocks” projektekre koncentrálnak: olyan fejlesztésekre, amelyek már túljutottak a legkockázatosabb korai fejlesztési szakaszon, ugyanakkor még nem váltak alacsonyabb hozamú, operatív eszközökké. A válaszadók 43 százaléka elsősorban az építésre kész (ready-to-build) vagy előrehaladott fejlesztési fázisban lévő energiatárolói projekteket keresi, míg a korai fázisú fejlesztések iránt jóval visszafogottabb az érdeklődés.

A felmérés azt is megállapította, hogy a befektetők mintegy fele 11-12 százalékos IRR-t vár el energiatárolói beruházásaitól. Ez arra utal, hogy a piac jelentős része nem a kockázatosabb, magasabb hozamú projekteket keresi, hanem azokat a fejlesztéseket részesíti előnyben, ahol a bizonytalanságok jól azonosíthatóak, kezelhetők és megfelelően beárazhatóak.

„Nemzetközi viszonylatban az energiatárolási szektor a kezdeti, gyors növekedési szakaszból egy intézményesült, világos szabályok mentén működő iparággá vált. A kutatás egyértelműen azt mutatja, hogy a befektetők olyan piacokat keresnek a BESS projektjeik számára, ahol kiszámítható a szabályozás, biztosított a hálózati hozzáférés és a bevételek megfelelően tervezhetőek. Magyarországon a kiforrott, bankok által elfogadott piaci bevételi modell még várat magára, amelynek rendelkezésre állásával nőhet az állami támogatás nélküli BESS projektek aránya” – mondta Simon Gábor, a DLA Piper Hungary energia szakterületének vezetője. 

A felmérés eredményei alapján a befektetők különösen nagy érdeklődést mutatnak az energiatárolással kombinált, úgynevezett 'kolokációs' modellek iránt, amelyek lehetővé teszik a megújuló energiaforrások és az energiatárolók közös hálózati csatlakozási ponton történő működését. A kutatás szerint ezek a konstrukciók egyre fontosabb szerepet töltenek be a megújuló alapú erőművek villamosenergia-termelése ingadozásának kezelésében és a hálózati kapacitások hatékonyabb kihasználásában. Ez különösen igaz az időjárásfüggő energia-források, így a nap- vagy a szélenergia hasznosítására épülő projektekre.

„A kutatás számos olyan piaci trendet azonosít, amelyek Magyarországon és a CEE régióban is egyre markánsabban jelentkeznek. A hazai energiapiac egyik legfontosabb kérdése ma már nem a megújuló kapacitások további bővítése, hanem azok hatékony rendszerintegrációja. A naperőművi termelés gyors növekedésével párhuzamosan felértékelődik az energiatárolás, a szélerőművi (akár hibrid) fejlesztések, a rugalmassági szolgáltatások és a kolokációs modellek szerepe, amelyek lehetővé tehetik a meglévő hálózati infrastruktúra hatékonyabb kihasználását” – tette hozzá Simon Gábor.

A DLA Piper Hungary korábbi elemzései is rámutattak arra, hogy a hálózati kapacitások szűkössége egyre inkább meghatározza az új energetikai beruházások lehetőségeit. Ebben a környezetben azok a projektek lehetnek sikeresek, amelyek nemcsak technológiai szempontból életképesek, hanem üzleti modelljükben is képesek alkalmazkodni a villamosenergia-rendszer változó igényeihez. A nemzetközi kutatás eredményei azt mutatják, hogy ugyanez a szemlélet globális szinten is meghatározóvá vált.

A DLA Piper kutatása alapján az energiatárolási piac következő növekedési szakaszát várhatóan nem elsősorban a technológiai fejlődés, hanem a megfelelő szabályozási, finanszírozási és piaci keretrendszerek kialakulása fogja meghatározni.