A kockázati pontszámok alapján rangsorolhatják majd a betegeket

Ötmillió felnőtt önkéntes résztvevőt toboroznak az Our Future Health (Jövőnk Egészsége) projekt keretében Nagy-Britanniában, hogy segítségükkel forradalmasítsák a betegségmegelőzést, -felismerést és -kezelést. A programhoz csatlakozóktól engedélyt kérnének arra, hogy az általuk megadott információkat és mintákat összekapcsolják a róluk már meglévő egészségügyi dokumentációkkal, beleértve a genetikai adatokat is. Ennek révén olyan méretű és részletességű adatbázis jönne létre, ami segítene átfogóbb képet alkotni a különböző betegségek kialakulásának kockázatáról.

A szigetországban jelenleg a 65 évesnél idősebb emberek 54 százaléka két vagy több súlyos egészségügyi problémával él olyan nagyon kockázatos, és az életminőséget jelentősen rontó betegségekkel, mint a rák, az Alzheimer-kór, a szívbetegség, a cukorbetegség vagy a stroke.

Nincs ez másképpen Magyarországon sem, az állam az egészségügyi ellátás digitális támogatását tűzte ki célul. Az általános szándék a digitalizáción keresztül megvalósítani azt, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat minél közelebb hozzuk az állampolgárokhoz és az ellátórendszer valamennyi résztvevőjéhez - állítja Dr. Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára.

Valóra váló fikciók

Az Our Future Health célja, hogy a kockázati profilok alapján olyan betegségkockázati pontszámokat számítsanak ki a kutatók, amelyek révén könnyebben, gyorsabban megcélozhatóak azok, akiknél nagyobb a kockázata bizonyos betegségek kialakulásának. Ez lehetőséget nyújt majd arra, hogy új diagnosztikai eljárásokat vagy kezeléseket teszteljenek az érintettek részvételével, így javítva a terápiás megoldások hatásfokát, közvetve pedig az emberek jóllétét.

Franciaországban, ahol 2018 óta a mesterséges intelligencia fejlesztésének egyik kiemelt ágazata az egészségügy, hasonló célokat szolgál a Health Data Hub. Az adatközpont egy biztonságos platformon keresztül - a szabályozásoknak és az állampolgári jogoknak megfelelően - egyszerű hozzáférést biztosít azon kutatások számára, amelyek célja az ellátás minőségének javítása és a betegek támogatása.

Nem véletlen, hogy egyre több állam kapcsolódik, vagy indít be hasonló projekteket - a jövő ugyanis a digitális, sőt, a mesterséges intelligencia által nagyban támogatott egészségügy felé vezet. Magyarországon az újraiparosítási stratégia részeként került a kulcságazatok közé az egészségipar, pontosabban a gyógyszeripar, az orvostechnikai ipar és a biotechnológia.

Járványtan és blockchain technológia

A megfogalmazott javaslatok között szerepel egyebek mellett a betegadatok és a mesterséges intelligencia (MI) üzleti modelljének kialakítása, a „zöld” törekvések és helyi klinikai vizsgálatok figyelembevétele, a tanúsítások megszerzésének elősegítése, illetve a differenciált támogatási rendszer kialakítása vállalati mérettől függően. Arról, hogy mit is jelent mindez, Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára beszél majd 2023. november 29-én a Digital Health Summit egészségügyi konferencián.

A stratégiaalkotáson túl a GFM és háttérintézménye, a Neumann Nonprofit Közhasznú Kft. gyakorlati projektek megvalósításában is részt vesz. Ezek egyike az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium, amelynek víziója, hogy megteremtse hazánkban az adatokra és elemzésekre épülő döntéselőkészítések tudományos bázisát mind az egészségügy, mind a járványvédekezés, mind az ökológiai rendszerek területén. A három terület összefonódásával pedig az innovatív surveillance rendszerek, a big data módszerek és a matematikai modellezés által új szinergiák jönnek létre. Egy további pilot projekt az egészségügyi adatbázisok blockchain technológián alapuló hitelesítését támogatja.

Tabletták helyett terápiás víziókat gyártanak

A konferencián Bartek Madej, a Bristol Myers Squibb (BMS) nemzetközi piacokért felelős digitális egészségügyi vezetője azt mutatja be, hogy a digitális eszközök hogyan formálhatják át a jövő betegellátását az onkológia, valamint a szív- és érrendszeri betegségek területén, gyorsabbá és pontosabbá téve a diagnózisok arányát, javítva a betegek gyógyulási esélyeit. Neuwald Tivadar, a Delta Systems Kft. értékesítési igazgatója pedig az aktuális gazdasági és társadalmi körülmények között vizsgálja azokat a tényezőket, amelyek hatással vannak a hazai köz- és magánegészségügy fenntarthatóságára, működtethetőségére. Egyben górcső alá veszi azokat a kihívásokat is, amelyek - az informatika területén - egyértelműen pozitív hatást gyakorolhatnak a valódi célok, azaz a betegségmegelőzés és gyógyítás eredményeinek javítására.

Ezek mellett lesz szó arról is Emre Ozcan, a Merck KGaA (EMD Serono) globális digitális egészségügyi alelnökének előadásában, hogy a gyógyszeripari vállalatok ma már azon a vízión dolgoznak, hogy komplex terápiákat szolgáltassanak: ahelyett, hogy csak tablettákat gyártanának, egyre inkább teljes körű megoldásokat kínálnak a digitális egészségügyi technológiák és eszközök segítségével az adott betegséggel élő pácienseknek.

A társadalmi felelősségvállalási programok sem feledkeznek meg a digitális egészségügyi fejlesztésekről: a Roche például 2021-ben adta át a SzEFA Magyar Személyre Szabott Egészségügy Fejlesztéséért Alapítványnak a Dr.BetMen digitális betegútmenedzser web-applikációt. Az alkalmazás - amelynek továbbfejlesztéséhez most a Novartis is csatlakozik - célja a betegutak egyértelműsítése a teljes ellátási folyamat során a prevenciótól a rehabilitációig, illetve a gondozásig. Az ellátórendszer szakmai eredményességének és financiális hatékonyságának formálása mellett szeretnék a lakosságot is aktívan bevonni saját betegútjaik menedzselésébe.

De vajon milyen előnyei vannak a digitálisan támogatott betegútmenedzsmentnek az ellátás során? Miért fontos ennek integrálása az ágazati stratégiai elképzelésekbe, és ennek milyen lehetséges formái lehetnek? Hogyan támogatja az ellátást és a betegutak optimalizálását az adatvezérelt, protokollizált működés? - e témakörökről mind-mind szó lesz a november 29-i Digital Health Summit-on.