A Költségvetési Tanács hozzájárult a 2023-as költségvetés módosításához
Az Országgyűlés szerdán kezdte meg a 2023-as költségvetés módosításának tárgyalását.
A tavaly benyújtott törvényjavaslatban foglaltakhoz képest az Országgyűlés által elfogadott előirányzat-változtatások azonos összegben növelik a központi alrendszer 2023. évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszegét. A módosításokkal a központi alrendszer pénzforgalmi hiánya nem változik, és ezáltal az államadósság összege sem. Ugyanannyi marad az államháztartás uniós módszertan szerint számított hiánya is.
A KT szerint a javaslatban foglalt módosítások összességében az államadósság-szabály érvényesülésére vonatkozó korábbi megállapításának felülvizsgálatát nem tették szükségessé.
A tanács felhívta a figyelmet, hogy a módosított költségvetést is kockázatok övezik. A határozat szerint így a költségvetés végrehajtása során szükség van a költségvetési szervek részéről reális, fenntartható, ugyanakkor a közfeladatok ellátását nem veszélyeztető takarékossági intézkedések meghozatalára. Ellenkező esetben ugyanis a közszolgáltatások zavartalan teljesítése jelentős többletkiadásokat tesz szükségessé, ami kockázatot hordoz az államadósságcél elérésére.
Az energiaárak emelkedésének részleges kompenzálása ellenére a közfeladatok ellátását finanszírozó előirányzatok reálértéke több területen számottevően csökkent, így az ebből adódó feszültségek kezelése a költségvetés végrehajtása során további kiemelt figyelmet érdemel - írták.
A tanács ezáltal is szorgalmazta a költségvetési deficit csökkentését, hiszen ez a előmozdítja az egyensúlyok helyreállását a gazdaság más területein is.
A grémium továbbra is szorgalmazza a GDP-arányos 3 százalékos hiány mielőbbi elérését, amennyiben azt a gazdasági körülmények megengedik. A KT üdvözli azt a törvényjavaslatban szereplő rendelkezést, hogy amennyiben 2023-ban a GDP reálértéke 1,5 százalék felett nő, akkor az így keletkező, a nyugdíjprémium tervezetten felüli összegével csökkentett többletbevételt a hiány mérséklésére kell fordítani.
Az államadósság-mutató az egységes javaslat szerint a 2022. év végi 73,5 százalékról 2023 végére 69,7 százalékra mérséklődik. A tanács véleménye szerint az adósságmutató kitűzött csökkenése összhangban van a törvényjavaslat feltételéül használt makrogazdasági pályával, és a kijelölt költségvetési folyamatokkal. Ennek alapján Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvény - módosítások figyelembevételével történő - végrehajtása során a 2023. év végére várható GDP-arányos államadósság mértéke megfelel az Alaptörvényben foglalt csökkenő követelménynek. A 3,8 százalékpontos tervezett csökkentés azt jelenti, hogy az államadósság-szabály akkor is teljesül, ha a makrogazdasági feltételek a kormányzati prognózisban foglaltaknál lényegesen kedvezőtlenebbül alakulnak.
Az államadósság-mutató mértékét a Stabilitási törvény rendelkezései szerint állapították meg, és az Alaptörvényben foglalt követelmény is teljesül, így a tanács megadja az előzetes hozzájárulását a javaslat zárószavazásához - szerepel a közzétett határozatban.
