A kormány extra-profit adójáról - elemzés

Makroelemzőink szerint mintegy 1000 milliárd forintot kellene beszedni, aminek nagy részét szerintünk a MOL és az OTP fogja fizetni. Az extraprofit számolásának alapja a MOL esetében a szokásosnál nagyobb Ural-Brent spread lehet, ami a korábbi 1-2 dollárral szemben jelenleg 35 dollár. Az OTP esetében pedig Nagy Márton indikációja alapján az, hogy a betéti ráták szerinte még mindig alacsonyak, s ez keletkeztethet extra jövedelmet a bakoknál.

Szerintünk az adó nagy részét összességében a MOL kaphatja a nyakába, míg a második helyen a bankok állhatnak. Az „aprópénzt” pedig a többi cég fizetheti be. A probléma az, hogy a piacnak ez nem tetszik, ráadásul az erre gyengülő forint még tovább növeli a rezsicsökkentés finanszírozási szükségletét. Vagyis ez nem tűnik jó megoldásnak.

Még akkor sem, ha esetleg a gyengülő forint hatására a külkereskedelmi mérleg javulni kezd, s ez végül is stabilizálhatja a forint árfolyamát. A légitársaságok adóját különben úgy tudjuk értelmezni, hogy az itt leszálló gépekre vetne ki különadót a kormány. Ez növelné a jegyárakat, ami miatt kevesebben utaznának, s ez végül is megint a fizetési mérleget javítaná. Az látszik, hogy a kotta a régi, az exportorientált cégek nem érintettek (kivéve a MOL-t, de az speciális eset). Egy szó, mint száz, hatalmas összeget kellene finanszírozni, s a rendszerben van egy negatív irányú pozitív visszacsatolás, ami óvatosságra int.

Ténylegesen csak valamiféle extra profitot lehet elvenni, hogy a cégek hitelezési, beruházási, stb. aktivitását ne érintse a lépés, mert az ez által okozott gazdasági lassulás komoly negatív spirálba taszíthatja a magyar gazdaságot, a rögzített rezsicsökkentésen keresztül! Ezért szerintünk változtatni kell a rezsicsökkentésen, pláne ha hosszú távon fenn akarja tartani a kormány ezt az intézményt! (forrás: ERSTE)