A magyar csemegekukorica továbbra is Európa élvonalában

A világpiacon az Egyesült Államok, Kína és Thaiföld vezeti a termesztési rangsort, míg Európán belül Kína jelentette az utóbbi évek legnagyobb versenykihívását, főként olcsó importjával. Ezt ellensúlyozandó, az Európai Bizottság 2025. július 15-én ideiglenes dömpingellenes vámot vezetett be a Kínából származó csemegekukoricára, amely augusztus elején lépett hatályba.

Magyarországon a csemegekukorica-termesztési terület évről-évre csökken: míg öt évvel ezelőtt még 35.000 hektáron folyt termesztés, addig az iparági becslések szerint idén már csak 21.000-23.000 hektár körül alakul a végleges vetésterület. A termésmennyiség 2024-ben megközelítette a 400.000 tonnát, 2025-re azonban az előrejelzések szerint 300.000-350.000 tonnára mérséklődhet – az eredmény jelentős mértékben függ az aszály súlyosságától. A betakarított csemegekukorica döntő részét a hazai konzerv- és fagyasztóüzemekben dolgozzák fel. A magyarországi ágazat fő exportpiacai között szerepel Európa számos országa, az Egyesült Királyság, Oroszország és Japán. Bár a frissfogyasztás hazánkban alacsonyabb az európai átlagnál, az ipari felhasználás továbbra is stabil keresletet biztosít.

Versenyképesség: innovatív technológia és alkalmazkodás a változásokhoz

„A hazai termelők versenyképességének megőrzéséhez kulcsfontosságú az öntözött területek arányának növelése, az elavult öntözőrendszerek korszerűsítése, valamint a feldolgozóipar igényeihez igazított, modern fajták termesztése” – mondta Hajdú Róbert, a Syngenta szakértője. Hozzátette: a Syngenta portfóliójában jelenleg négy normálédes és hat szuperédes fajta található, amelyek közül a GSS5649 és GSS3071 kiváló termésbiztonságot, jó hozamot és minőséget kínál. A legújabb hibridjeik közül kiemelkedik a GSS8871 hibrid, amely MDVM-rezisztenciája révén magas termésbiztonságot nyújt, és kiválóan alkalmazkodik a hazai feldolgozói igényekhez. A Syngenta emellett piacra dobta a Fortenza FS600 csávázószert is, amely hatékonyabb és költségtakarékosabb védelmet biztosít, mint a jelenlegi talajfertőtlenítő megoldások.

Az időjárás próbára teszi a termelőket és feldolgozókat

Idén a szélsőséges időjárás és az aszály különösen nehéz helyzetet teremtett az agráriumban. Az öntözés nélküli, korán vetett állományok gyengébben teljesítettek, a termésátlagok ingadozók és elmaradnak a megszokottól. Az öntözött területeken jobb a helyzet, ugyanakkor sok gazdálkodó nem rendelkezik elegendő kapacitással a megnövekedett vízigény kielégítésére. Ez jelentős többletköltséget okoz, míg a feldolgozóknak a kiszámíthatatlan betakarítási időpontok és alacsonyabb hozamok miatt tervezési nehézségekkel kell szembenézniük. A jelenlegi éghajlati körülmények között Hajdú Róbert szerint az öntözés szinte elengedhetetlenné vált a magas hozam és minőség biztosítása érdekében.

Kockázatok és megoldások: vírusveszély és termesztéstechnológia

A kukorica csíkos mozaik vírus (MDMV) továbbra is jelen van Magyarországon, azonban a rezisztens fajták – például GSS6924 és Tyson – elterjedésével a vírus már nem jelent kritikus veszélyt a termésbiztonságra. A Syngenta álláspontja az, hogy a megelőzés kulcsa a rezisztens hibridek alkalmazása, valamint az erős, kiegyensúlyozott növényállomány kialakítása.

Fenntartható jövő a csemegekukorica számára

A Syngenta kutatás-fejlesztési tevékenysége elsősorban olyan robusztus, jól alkalmazkodó képességű hibridek nemesítésére irányul, amelyek képesek ellenállni a betegségeknek, miközben fenntartják a feldolgozás szempontjából kiemelkedő szemkihozatali értéket. A vállalat célja, hogy minél kevesebb melléktermék képződjön a gyártási folyamatok során, hozzájárulva a fenntarthatóbb mezőgazdasághoz.

Bár a csemegekukorica-termesztés jelenleg visszaesőben van, Hajdú Róbert úgy látja, hogy a csemegekukoricára továbbra is van és lesz kereslet. A mostani átmeneti csökkenés után a következő években élénkülésre lehet számítani, és visszakapaszkodhatunk a néhány évvel ezelőtti termesztési szintre.