A magyar dolgozók 62%-a úgy érzi romlott a vásárlóereje
A munkáltatói transzparenciára és munkavállalói visszajelzésekre épülő wherewework karrierplatform friss regionális kutatása öt piac – Magyarország, Románia, Bulgária, Görögország és Moldova – munkavállalóinak pénzügyi helyzetét, fizetési elégedettségét, munkahelyi biztonságérzetét, munkahelyváltási szándékait, valamint az AI-hoz való hozzáállását vizsgálta. A 2026 áprilisában készült kutatás[1] célja az volt, hogy átfogó képet adjon arról, hogyan látják jelenlegi munkaerőpiaci helyzetüket a régió munkavállalói egy gazdaságilag bizonytalan és technológiailag gyorsan változó környezetben.
A magyar eredmények alapján a munkavállalók jelentős része úgy érzi, hogy fizetése már nem tart lépést a megélhetési költségek emelkedésével. A válaszadók 47%-a szerint nem fizetik meg megfelelően a munkáját, és 52% úgy véli, bére elmarad a piaci szinttől. A megkérdezettek közel 40%-a legalább 11–20%-os béremelést tartana szükségesnek ahhoz, hogy igazságosabbnak érezze jelenlegi kompenzációját, további 29% pedig 21–30%-os emelést várna el. Az adatok alapján a válaszadók többsége nem feltétlenül kiugró béremelést vár, hanem azt szeretné érzékelni, hogy fizetése újra képes követni a mindennapi élet költségeit és az elmúlt évek inflációs hatását.
A kutatás alapján a válaszadók jelentős része az elmúlt 12 hónap során romló pénzügyi helyzetről és gyengülő vásárlóerőről számolt be. Közel egyharmaduk úgy érzi, hogy fizetése legfeljebb az alapvető kiadások fedezésére elegendő – vagy még arra sem –, miközben további 40% csak tudatos költekezés mellett tud elfogadható életszínvonalat fenntartani. A legnagyobb pénzügyi nyomást a megélhetési költségek emelkedése jelenti: 36% szerint a fizetések nem tartottak lépést az inflációval, 27% pedig elsősorban a mindennapi kiadások drágulását nevezte meg fő problémaként. A válaszok alapján a gazdasági bizonytalanság érzete is erősen jelen van: a megkérdezettek közel ötöde ezt nevezte meg elsődleges pénzügyi stresszforrásként. A nyitott válaszokban rendszeresen visszatért az az érzés, hogy az egyre növekvő munkaterheléshez és felelősséghez nem társul valódi anyagi előrelépés.
A felmérésből erősen kirajzolódik a regionális bérkülönbségek problémája és a rugalmasság felértékelődése is. A válaszadók 19%-a jelenleg a rugalmas munkarendet vagy a távoli munkavégzést tartja a legfontosabb juttatásnak, ami a legmagasabb arány az összes válaszlehetőség között. A nyitott válaszok alapján ez sok esetben már nem kényelmi kérdésként jelenik meg, hanem gazdasági alkalmazkodási eszközként: többen jelezték, hogy Kelet-Magyarországon vagy vidéki térségekben ugyanazért a munkáért lényegesen alacsonyabb fizetés érhető el, miközben a megélhetési költségek egyre kevésbé különböznek az ország egyes régiói között. Több válaszadó konkrétan arról írt, hogy Budapesten vagy Nyugat-Magyarországon ugyanabban a pozícióban akár 50%-kal magasabb fizetés is elérhető lenne, ezért a hibrid munkavégzés és a rugalmasság egyre inkább pénzügyi és életminőségi kérdéssé válik.
A pénzügyi bizonytalanság erősödése mellett a magyar munkavállalók meglepően pragmatikusan viszonyulnak az AI-hoz. A válaszadók 26%-a szerint az AI segíteni fog abban, hogy hatékonyabban dolgozzon, további 23% pedig arra számít, hogy a technológia a feladatai egy részét átalakítja. Ezzel szemben mindössze 12% érzi úgy, hogy az AI sérülékenyebbé teheti jelenlegi munkakörét. A kutatás alapján a legtöbb munkavállaló nem közvetlen egzisztenciális fenyegetésként tekint a technológiára, hanem olyan eszközként, amely növelheti a produktivitást vagy átalakíthatja a napi munkavégzés bizonyos elemeit.
A munkahelyváltási hajlandóság továbbra is magas: a válaszadók 26%-a aktívan keres új állást, további 36% pedig nyitott lenne a váltásra egy megfelelő ajánlat esetén. A munkahelyváltás legerősebb motivációja egyértelműen a magasabb fizetés: a válaszadók 57%-a ezt nevezte meg elsődleges szempontként. A kutatás egyik legerősebb HR- és employer branding üzenete ugyanakkor, hogy a magyar munkavállalók egyre nyíltabban jelzik: a béren kívüli juttatások önmagukban már nem elegendők. A válaszadók 14%-a kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy számára a juttatások kevésbé fontosak, mint maga a fizetés – ez a legmagasabb arány a teljes régiós kutatásban.
„A kutatásból az látszik, hogy a magyar munkavállalók ma már sokkal érzékenyebben reagálnak a fizetések reálértékére és a megélhetési költségekre. A munkáltatói transzparencia szempontjából ez azért fontos jelzés, mert a munkavállalók egyre nyíltabban fogalmazzák meg, hogy mit tartanak valós értéknek egy munkahelyen: kiszámítható kompenzációt, rugalmasságot és hosszú távú stabilitást. Bízunk benne, hogy az ilyen típusú visszajelzések nemcsak pontosabb képet adnak a munkaadóknak a munkavállalói elvárásokról, hanem hozzájárulhatnak egy átláthatóbb és kiegyensúlyozottabb munkaerőpiaci környezet kialakulásához is” – mondta Costin Tudor, a wherewework csoport vezérigazgatója.
A kutatás alapján a vizsgált piacokon sok tekintetben hasonló munkavállalói visszajelzések jelentek meg a fizetésekkel, a megélhetési költségekkel és a munkahelyi bizonytalansággal kapcsolatban, ugyanakkor Magyarország több szempontból is kiemelkedett a régiós összevetésben. A magyar válaszadók közel ötöde (19%) a rugalmas munkavégzést tartja jelenleg a legfontosabb juttatásnak, ami magasabb arány, mint Romániában (13%), Bulgáriában (12%), Görögországban (15%) vagy Moldovában (11%). Az AI-val kapcsolatos bizonytalanságérzet ugyanakkor Magyarországon alacsonyabb volt több más vizsgált piachoz képest: míg a magyar válaszadók 12%-a érezte sérülékenyebbnek a munkakörét az AI miatt, ez az arány Bulgáriában 18%, Romániában pedig 17% volt.
