A magyar gazdák behozták a történelem rájuk rótta lemaradást

Farkas Sándor a magyarországi, romániai és szerbiai közép- és felsőoktatási intézmények együttműködésével zajló képzési projektet bemutató konferencián azt mondta, a folyamatos fejlesztések eredményeként a mezőgazdaság egy hektárra vetítve 2021-ben folyó áron százhatvankilenc százalékkal több új értéket termelt meg, mint 2010-ben. Hozzátette: ez a második legjobb eredmény az Európai Unióban, csak Írország előzi meg Magyarországot.

Már ma is vannak Magyarországon olyan gazdaságok, amelyek technológiai színvonalukat tekintve felveszik a versenyt a nyugat-európai élmezőnnyel - közölte a politikus.

Farkas Sándor úgy fogalmazott, a mezőgazdaság mára maga a high-tech: a precíziós gazdálkodás, az automatizálás, a robotika, a GPS-alapú rendszerek, az önjáró eszközök, a drónok használata már nem pusztán egy vizionált jövő, hanem szerves része az agrárium jelenének, és a további fejlődés is a digitalizáció irányába visz.

Kizárólag a digitális megoldások segítségével lehetséges növelni a termelés hatékonyságát és közben figyelemmel lenni teremtett világunk értékeire, a környezeti terhelés csökkentésére, az erőforrások észszerű felhasználására.

A magyar kormány elkötelezett támogatója annak, hogy a gazdák is egyre inkább megismerjék és alkalmazzák a digitális technológia előnyeit. Ezért született meg már 2019-ben a digitális agrárstratégia, amely négy alappillére: a digitális kompetenciák fejlesztése, a digitális "agrár-rezsicsökkentés", az innovációs környezet fejlesztése, illetve a gazdálkodók digitális átállásának támogatása - közölte a politikus.

A Vidékfejlesztési program digitális átállását és a precíziós fejlesztéseket támogató pályázatain kétezer-hatszázharmincnégy pozitívan elbírált kérelemre 192,33 milliárd forint támogatást ítéltek meg. Az eddig kifizetett száztizenkilencmilliárd forintból pedig hatezer modern traktort, ötezer-kétszáz precíziós munkavégzésre alkalmas munkagépet és csaknem ezerháromszáz kombájnt tudtak a gazdálkodók megvenni - ismertette az eredményeket az államtitkár.

A kertészeti ágazatról szólva Farkas Sándor kifejtette, a már lezárult és a még folyamatban lévő pályázati támogatásokkal mintegy 1,5 millió négyzetméternyi új üvegházi és kilencszázezer négyzetméternyi új fóliaborítású termesztő felülettel lesz gazdagabb az ország és ötezer hektáron új gyümölcstermő ültetvény létesülhet. Mint mondta, a kertészet köztudottan nagy munkaerő-igényű ágazat, a felmerülő munkaerőhiányra pedig a gépesítés, a robotika, az automatizálás terjedése és a precíziós gazdálkodás jelentheti a megoldást. A Vidékfejlesztési programban húszezer eszközzel - betakarító- és erőgéppel, valamint traktorral - bővülhet a géppark országszerte.

Az államtitkár hangsúlyozta a szakmai utánpótlás megteremtésének fontosságát. Szavai szerint a feladat nem egyszerű, hiszen a technológia gyors ütemű változása soha nem tapasztalt kihívásokat támaszt a szakképzési intézmények elé. Éppen ezért a magyar kormány olyan - együttműködésen és tudásmegosztáson alapuló - szakképzési rendszert dolgozott ki, amely a biztos szakmai alaptudásra és a foglalkoztatók által elvárt kompetenciákra épül.

Ilyen az a magyarországi, romániai és szerbiai közép- és felsőoktatási intézmények együttműködésével zajló Erasmus+ projekt is, amely célja a munkaerőpiac szereplőinek bevonásával olyan a növényházak automatizálásáról és távvezérléséről szóló magas színvonalú, hiánypótló tananyagok létrehozása, amelyekkel a diákok is a legújabb technológiák alkalmazásához szükséges tudás birtokába juthatnak - közölte a politikus.