A magyar jegybank válságkezelő szerepe háború idején

Dr. Schepp Zoltán (egyetemi tanár, dékán) a devizaárfolyamok elméletében és a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokban jártas gazdasági szakember összefoglalta, hogy tapasztalt közgazdászként mit a magyar jegybank válságkezelő szerepéről a jelenlegi ukrán-orosz háborús helyzetben.

A magyar jegybank válságkezelő szerepe háború idején

A jegybank válságkezelésének előzményeit illetően a PTE Közgazdaságtudományi Kar dékánja úgy fogalmazott, hogy a háború nyomán előállt, évtizedek óta nem látott, az egész világot érintő költséginfláció egy, a mandátuma mellett már világos elkötelezettséget mutató jegybankot állít újabb, még jelentősebb kihívások elé.

A pillanatnyi válságkezelő szerep

A válságkezelés jellemzően és általában nem a jegybankok dolga. Legfeljebb annyit tehetnek – és ezt azért sok esetben meg is teszik -, hogy időt biztosítsanak a lomhábban bevethető kormányzati eszközök mobilizálására. Az Európai Központi Bank megfelelő intézményi reformok (pl. fiskális unió) hiányában egyes déli EU tagországok államköténypiacait erősíti eszközvásárlásaival, elősegítve azok adósságainak finanszírozhatóságát. Egyelőre nem világos, hogy Magyarországon szorul-e bármiféle támogatásra az általános gazdaságpolitika, az egyebek mellett az EU-s források elérhetőségétől és az újonnan alakuló kormány fiskális irányvonalától függ. Az mindenesetre leszögezhető, hogy az MNB a háború kitörése után elindult intenzív szigorítási szakaszt követően egyelőre kiváró pozícióra helyezkedett. A megelőző kamatemelések célja a forint gyengülésének megakadályozása, az ezen keresztül begyűrűző inflációs hatások kordában tartása volt.

Nagyrészt ennek köszönhető, hogy az euró árfolyama a március 7-i 400-as csúcshoz képest jó darabig a 370-380 közti sávban stabilizálódott. Az 1 hetes jegybanki betétekre jelenleg 6,45%-os kamatot fizet az MNB, amivel hétről-hétre 10.000 milliárd (!) forintnyi likviditást von ki a bankrendszerből, és drágítja ezzel meg drámai mértékben a forint elleni intézményi spekulációt. Az már más kérdés, hogy eközben a kereskedelmi bankok a lakossági lekötött betétekre ehhez képest egy elképesztően alacsony, 1% alatti kamatot fizetnek. Valójában az történik, hogy a korábban elindított kedvezményes jegybanki hitelprogramokhoz (pl. Zöld otthon program) kapott ingyen likvid forrást forgatják vissza óriási haszonnal a kereskedelmi bankok, miközben a kihelyezett programhiteleket lakossági betétekkel refinanszírozva is kockázatarányos kamatréshez jutnak. Ez így nem fair, azonban nem monetáris politikai, hanem pénzügyi fogyasztóvédelmi kérdés, ahol megítélésem szerint drasztikus lépésekre - súlyos, milliárdos bírságokra – volna szükség a banki erőfölény kompenzálására.

A válságkezelés korlátai

Hogy a Magyar Nemzeti Bank beleütközik-e a korlátaiba, az döntően a külső viszonyok alakulásának a függvénye. Közvetlen háborús érintettséggel nem számolva az exportorientált és nyersanyaghiányos országok esetében, mint amilyen Magyarország meg Németország is, a termeléshez nélkülözhetetlen erőforrások (közte az energiától a vertikális értékláncba integrált félkésztermékig nagyon sok minden) kiesése alapjaiban rendítheti meg a gazdasági modell, ha a hatás tartós, és sok ágazatot érintő. Nem véletlen, hogy az Oroszországgal szembeni szankciós politikában épp itt vannak a legnagyobb viták. De nincs az jegybank, amelyik a hasonló krízisekkel tudna mit kezdeni, hasonló esetekben sokkal átfogóbb társadalmi, illetve gazdaságpolitikai válaszokra van szükség. Egy efféle krízishelyzet előállását sajnos nem lehet jelenleg kizárni, különösen a háborús konfliktus elhúzódása esetén. Az érintett felek egyebek mellett a világ legnagyobb gabona-, illetve műtrágya- termelői és exportőrei, az orosz energiahordozók pedig az egész kontinensen meghatározóak, hiányukban Európa radikális, a társadalmi együttélés mélyszöveteibe hatoló változásokra kényszerül. Számos, a jelenleginél kevésbé kiélezett helyzetben volt már rá példa a magyar gazdaságtörténetben, hogy az ország külső pénzügyi segítséget kért (jellemzően az IMF-től, de legutóbb, 2008-ban az EU-tól is). Hiába magasabb az EU-s átlagnál Magyarország kockázati kitettsége (pl. a nagyfokú nyitottság, vagy az orosz energiafüggés okán), a korábbi segítségkérési szituációkhoz hasonló egyoldalú érintettségről aligha beszélhetünk, sőt az ország agrár-kapacitásai még egy olyan védőhálót is biztosítanak, ami sok más európai országnak nem áll rendelkezésére. Ismert a régi-új kormány elkötelezettsége aziránt, hogy a kihívásainkat ne kívülről diktált gazdaságpolitikai feltételek mentén igyekezzünk orvosolni. Fontos tisztán látni, hogy a jelenleg függőben lévő EU-s források esetében nem gazdaságpolitikai feltételeknek kell megfelelnünk, hanem az EU-s csatlakozással politikai síkon már rég elfogadott általános elveknek.

Az euró bevezetése Schepp Zoltán szemszögéből

A Magyar Nemzeti Bank más európai jegybankokhoz képest specifikus okokból jóval korábban, már 2021 közepén a monetáris szigorítás útjára lépett. Ezzel a forintot sikerült kellőképpen megtámogatnia a háború kitörését követő hetekben. A monetáris politika további feladatait az fogja behatárolni, hogy az egymást követő költségsokkok mikor fognak elcsendesedni, sajnos egyelőre még ennek az időpontját sem tudja senki. Amint azután ez a pont elérkezik, mindjárt ott vár majd az újabb kihívás: megakadályozni, hogy a múltbeli veszteségeiket kompenzálni igyekvő szereplők (reálbért vesztett munkavállalók, profitarányt vesztett vállalkozások stb.) piaci erőpozíciók függvényében újabb inflációs hullámot gerjesszenek, miközben az is kérdéses még, hogy az új kormányzati gazdaságpolitika mennyiben és miképp korrigál majd az elmúlt 2 év keresletfelhajtó hatásain. A lényeg az elszánt és konzekvens monetáris politikai cselekvésben, az ebből akkumulálható hitelesség erősítésében lesz. Ma még nem tudható, hogy ehhez a kondíciókat majdan milyen irányba kell változtatni: további szigorításra lesz-e szükség, vagy akár a mostaninál kisebb szigor is elegendő lehet-e? Sok múlik azon is, hogy mi történik a fontosabb európai partnereknél (pl. miféle modell-átrendezésre kényszerül a német gazdaság), mindenekelőtt azonban azon, hogy az Európai Központi Bank hogyan lesz úrra az egységes európai monetáris politikai eddigi legnagyobb dilemmáján. Jelenleg az euró-zónában a Magyarországihoz igen hasonló költség-inflációs környezet érvényesül, ám a rugalmatlan keresletű jószágok költségsokkjainak elmúltával már tere és felelőssége is lesz az EKB-nek, hogy a tovagyűrűző hatásoknak monetáris szigorítással az útját állja. Ez azonban drámai következményekkel járhat egyes mediterrán tagállamok (pl. Olaszország) adósságának finanszírozási feltételeire, a már régóta halogatott, euró-zóna szintű intézményi reformokra valamilyen formában sort kell majd keríteni.

Noha Európa polgárait ugyanúgy kínozza momentán az infláció, mint ahogy minket, magyarokat, itt azért van egy különbség: az európai politikusoknak a legkisebb gondjuk is nagyobb annál, mintsem, hogy milyen reformokkal (pl. a közös fiskális-háló erősítésével) fonják majd szorosabbra az európai pénzügy együttműködést fél uszkve két év távlatában. Az EKB is eszerint vár ki még, de már nem tud soká. A választások után, immár komolyabb politikai él nélkül jelenthető ki ezért, hogy az euró hazai bevezetésével kapcsolatos döntés meghozatalára a mostaninál kedvezőtlenebb időpont talán még sosem volt. Egyszerűen azért, mert az intézményi környezet szükségszerűen változni fog, de még semmilyen támponttal nem rendelkezünk, hogy milyen módon, hiszen a destruktív irányok (pl. az észak-déli szakadás) sajnos ugyanúgy elképzelhetők. Nem marad más lehetőségünk még évekig, minthogy az önálló monetáris politika útját járva legyünk úrrá a mostanra már nagyrészt hasonló jellegű sokkokból fakadó kihívásokon, miközben a specifikus adottságainkból származó kockázatok és esélyek (pl. energiafüggés, agrár-adottságok) kezelése, illetve megragadása most sokkal inkább a kormányzat feladata és felelőssége lesz, mint a jegybanké. A miniszterjelölti meghallgatások is arra utalnak, hogy a kormány e felelősségnek tudatában van.

Vegyesen zártak a Wall Street vezető indexei

Vegyesen zártak a főbb amerikai indexek szerdán, miután a Fed a vártnak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette irányadó kamatát.
2025. 09. 18. 10:30
Megosztás:

Vegyesen zártak tegnap a mértékadó nyugat-európai indexek

Vegyesen zártak szerdán a főbb európai indexek a Fed esti kamatdöntését megelőzően.
2025. 09. 18. 09:30
Megosztás:

Idén is díjazták a privátbanki, a vagyonkezelési, és a prémium banki szakma legjobbjait

A privátbanki és vagyonkezelési szakma 2025-ben ismét megválasztotta a legkiemelkedőbb teljesítményű szolgáltatókat.
2025. 09. 18. 09:00
Megosztás:

Új magyar raktár a világ legnagyobb logisztikai vállalatánál: megkezdte működését a DSV környezetbarát szigetszentmiklósi raktára

A világ legnagyobb logisztikai és szállítmányozó vállalata, a dán gyökerű DSV újabb mérföldkőhöz érkezett Magyarországon: hivatalosan is megkezdte működését a vállalat legújabb, közel 18 ezer négyzetméteres szigetszentmiklósi raktára. Az új létesítmény nemcsak a hazai kapacitásokat bővíti, de egyben környezetbarát és jövőbiztos logisztikai megoldásokat is kínál – derült ki a DSV szakmai sajtórendezvényén.
2025. 09. 18. 08:30
Megosztás:

Állami Számvevőszék: A főváros az idei negyedik negyedévében fizetésképtelenné válhat

Intézkedések hiányában a Fővárosi Önkormányzat a 2025. év negyedik negyedévében fizetésképtelenné válhat, amelynek következtében a közfeladatok ellátása is veszélybe kerülhet - állapította meg az Állami Számvevőszék a fővárosi önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről készített jelentésében.
2025. 09. 18. 08:00
Megosztás:

Nő a BYD részesedése a magyar autópiacon

A BYD kínai autómárka részesedése a magyarországi elektromos járművek piacán az idén már megközelíti a 14 százalékot - tájékoztatta a BYD Magyarország az MTI-t.
2025. 09. 18. 07:30
Megosztás:

Magyarország egyik sikerágazata kerülhet veszélybe

Egyre kevesebb klinikai gyógyszervizsgálat indul Magyarországon, noha eddig kifejezetten előkelő helyen szerepelt ezekben a vizsgálatokban az ország. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete szerint fontos lenne ezt a helyezést megtartani, hiszen a klinikai vizsgálatok nemzetgazdasági szinten évente közel 100 milliárd forinttal járulnak hozzá a GDP-hez. Emellett pedig a betegeknek és az orvosoknak is komoly előnyt jelentenek.
2025. 09. 18. 07:00
Megosztás:

Új biztonsági funkcióval segíti ügyfeleit az OTP Bank: megérkezett az Utalásőr

Az OTP Bank új szolgáltatása, az Utalásőr a ma már leggyakoribb pénzügyi visszaélések közé tartozó átutalásos csalások ellen nyújthat védelmet. Az OTP MobilBankban beállítható funkcióval a számlatulajdonos kijelölhet egy biztonsági meghatalmazottat, aki értesítést kap a nagyobb utalásokról, és szükség esetén segít megállítani a gyanús tranzakciót.
2025. 09. 18. 06:30
Megosztás:

Rövidült az eladási idő, még a piacon ragadt ingatlanok is gazdára találnak

Budapesten gyorsabban elkelnek a lakások, mint egy évvel korábban. A panellakások esetében a július és szeptember közötti három hónapos időszakban 55 nap elég az eladáshoz, A téglaépítésű lakások is gazdára találnak alig több mint két hónap alatt. A vármegyeszékhelyeken és megyei jogú városokban a lakásoknál gyorsulás, a házaknál lassulás látható. Szintén nőtt az eladási idő a községekben található lakóingatlanoknál. Az ingatlan.com oldalán idén meghirdetett ingatlanok viszont minden település esetében átlagosan 3 hónapnál rövidebb idő alatt találtak gazdára az elmúlt időszakban, ami egyértelműen a lakáspiac élénkülését jelzi.
2025. 09. 18. 06:00
Megosztás:

Döntött a kormány, jön a nyugdíjemelés!

Szerdai ülésén 1,6 százalékos kiegészítő nyugdíjemelésről döntött a kormány, ezzel átlagosan a nyugdíjasok számára az idén 51 155 forintot kell kifizetni - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten, a Kormányinfón.
2025. 09. 18. 05:30
Megosztás:

Változóban a vállalati működés – egyszerű költségcsökkentéssel már nem lehet versenyben maradni

A vállalatok egyre tudatosabban keresnek új típusú partnereket a menedzselt szolgáltatások piacán. A hagyományos kiszervezés már nem elég: a KPMG legfrissebb kutatása szerint a cégek közel háromnegyede átfogó, átalakító hatást vár el a szolgáltatóktól – nemcsak a működés vagy a technológia terén, hanem stratégiai eredményekben is. Az elvárások messze túlmutatnak a korábbi költségcsökkentési célokon, a vállalatok pedig egyre több területen, egyre összetettebb feladatokban támaszkodnak menedzselt szolgáltatásokra.
2025. 09. 18. 05:00
Megosztás:

Újabb könnyítéssel segíti a fenntartható gazdálkodást az Agrárminisztérium

A magyar kormány határozott szándéka, hogy a gazdálkodók számára rugalmas támogatási rendszert biztosítson, ezért csökkennek az adminisztrációs terhek és a kötelező ellenőrzések, valamint mérséklődnek a szankciók is - jelentette be Viski József, az Agrárminisztérium agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára a tárca MTI-nek küldött közleménye szerint.
2025. 09. 18. 04:30
Megosztás:

Alig használtak, mégis már eladók - ezek a legnépszerűbb 6000 km alatt futott autók

A Használtautó.hu adatai szerint továbbra is töretlen a kereslet azokra az autókra, amelyek szinte újak, de már eladóvá váltak. Ennek kapcsán vizsgálták a portál szakértői 2025. január és augusztus közötti időszakra vonatkozóan a 6000 km-nél kevesebbet futott szinte új, de már használtként hirdetett járműveket, amelyekre az adózási szabályok szerint még akár új autóként is tekinthetünk.
2025. 09. 18. 04:00
Megosztás:

Rontotta a német gazdaság növekedési prognózisát az IW gazdaságkutató intézet

Stagnálásra rontotta a kölni IW gazdaságkutató intézet idei német GDP-növekedési előrejelzését az őszi prognózisában a Rheinische Post lap szerdai jelentése szerint.
2025. 09. 18. 03:30
Megosztás:

Kibertámadás célpontjává vált a Duna House

Kibertámadás célpontjává vált a Duna House Group - tette közzé a társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján szerdán.
2025. 09. 18. 03:00
Megosztás:

500.000 Ft-nál több készpénzt rejtegetsz otthon? Bajba kerülhetsz miatta!

Sok magyar család még mindig szereti a pénzét készpénzben otthon tartani. A biztonságérzet, a gyors hozzáférés és a megszokás gyakran felülírja a józan pénzügyi tervezést. De aki ma félmillió forintnál többet dugdos a párna alatt vagy a szekrényben, az könnyen komoly anyagi veszteséget szenvedhet el – még akkor is, ha senki sem lopja el tőle.
2025. 09. 18. 02:00
Megosztás:

Ha egy nyugdíjas pár között 3 évnél nagyobb a korkülönbség, akkor bajban vannak!

A nyugdíj kérdése Magyarországon ma már nemcsak egyéni, hanem családi szintű probléma is. Különösen érzékeny helyzetbe kerülnek azok a házaspárok, ahol 3 évnél nagyobb a korkülönbség: ilyenkor a nyugdíjrendszer szabályai, az eltérő életszakaszok és a pénzügyi terhek komoly kihívásokat jelentenek. Mutatjuk mire érdemes figyelni!
2025. 09. 18. 01:00
Megosztás:

Mozgolódik a Solana, és vele együtt a mém érme piac is

A Solana ismét fellendülésbe kezdett, és ezúttal az ára közel 250 dollárig emelkedett. A fellendülés hatására a Solana rövid időre átvette a BNB-től az ötödik helyet a CoinMarketCap ranglistáján, viszont azóta kissé visszaesett az ára, és jelenleg a 6. helyet foglalja el, 127 milliárd dolláros piaci kapitalizációval.
2025. 09. 18. 00:01
Megosztás:

Kamatot csökkentett a Fed

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) a szerdán végződött kétnapos monetáris politikai ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az irányadó dollárkamatot 4,00-4,25 százalékos sávra.
2025. 09. 17. 23:30
Megosztás:

A Fed kamatcsökkentése berobbanthatja a kriptopiacot – „Ez az egész mozgalom lángra kap"

Eric Trump, az American Bitcoin társalapítója és Donald Trump fia szerint a közelgő Fed kamatcsökkentés új lendületet adhat a kriptopiacnak. A Trump-család egyre szorosabbra fűzi kapcsolatát a digitális eszközökkel, és nemcsak üzleti, hanem politikai síkon is támogatják a kriptovaluták térnyerését. Most pedig azt állítják: jön az újabb fellendülés, és a negyedik negyedév lehet a fordulópont.
2025. 09. 17. 23:00
Megosztás: