A magyar jegybank válságkezelő szerepe háború idején

Dr. Schepp Zoltán (egyetemi tanár, dékán) a devizaárfolyamok elméletében és a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokban jártas gazdasági szakember összefoglalta, hogy tapasztalt közgazdászként mit a magyar jegybank válságkezelő szerepéről a jelenlegi ukrán-orosz háborús helyzetben.

A magyar jegybank válságkezelő szerepe háború idején

A jegybank válságkezelésének előzményeit illetően a PTE Közgazdaságtudományi Kar dékánja úgy fogalmazott, hogy a háború nyomán előállt, évtizedek óta nem látott, az egész világot érintő költséginfláció egy, a mandátuma mellett már világos elkötelezettséget mutató jegybankot állít újabb, még jelentősebb kihívások elé.

A pillanatnyi válságkezelő szerep

A válságkezelés jellemzően és általában nem a jegybankok dolga. Legfeljebb annyit tehetnek – és ezt azért sok esetben meg is teszik -, hogy időt biztosítsanak a lomhábban bevethető kormányzati eszközök mobilizálására. Az Európai Központi Bank megfelelő intézményi reformok (pl. fiskális unió) hiányában egyes déli EU tagországok államköténypiacait erősíti eszközvásárlásaival, elősegítve azok adósságainak finanszírozhatóságát. Egyelőre nem világos, hogy Magyarországon szorul-e bármiféle támogatásra az általános gazdaságpolitika, az egyebek mellett az EU-s források elérhetőségétől és az újonnan alakuló kormány fiskális irányvonalától függ. Az mindenesetre leszögezhető, hogy az MNB a háború kitörése után elindult intenzív szigorítási szakaszt követően egyelőre kiváró pozícióra helyezkedett. A megelőző kamatemelések célja a forint gyengülésének megakadályozása, az ezen keresztül begyűrűző inflációs hatások kordában tartása volt.

Nagyrészt ennek köszönhető, hogy az euró árfolyama a március 7-i 400-as csúcshoz képest jó darabig a 370-380 közti sávban stabilizálódott. Az 1 hetes jegybanki betétekre jelenleg 6,45%-os kamatot fizet az MNB, amivel hétről-hétre 10.000 milliárd (!) forintnyi likviditást von ki a bankrendszerből, és drágítja ezzel meg drámai mértékben a forint elleni intézményi spekulációt. Az már más kérdés, hogy eközben a kereskedelmi bankok a lakossági lekötött betétekre ehhez képest egy elképesztően alacsony, 1% alatti kamatot fizetnek. Valójában az történik, hogy a korábban elindított kedvezményes jegybanki hitelprogramokhoz (pl. Zöld otthon program) kapott ingyen likvid forrást forgatják vissza óriási haszonnal a kereskedelmi bankok, miközben a kihelyezett programhiteleket lakossági betétekkel refinanszírozva is kockázatarányos kamatréshez jutnak. Ez így nem fair, azonban nem monetáris politikai, hanem pénzügyi fogyasztóvédelmi kérdés, ahol megítélésem szerint drasztikus lépésekre - súlyos, milliárdos bírságokra – volna szükség a banki erőfölény kompenzálására.

A válságkezelés korlátai

Hogy a Magyar Nemzeti Bank beleütközik-e a korlátaiba, az döntően a külső viszonyok alakulásának a függvénye. Közvetlen háborús érintettséggel nem számolva az exportorientált és nyersanyaghiányos országok esetében, mint amilyen Magyarország meg Németország is, a termeléshez nélkülözhetetlen erőforrások (közte az energiától a vertikális értékláncba integrált félkésztermékig nagyon sok minden) kiesése alapjaiban rendítheti meg a gazdasági modell, ha a hatás tartós, és sok ágazatot érintő. Nem véletlen, hogy az Oroszországgal szembeni szankciós politikában épp itt vannak a legnagyobb viták. De nincs az jegybank, amelyik a hasonló krízisekkel tudna mit kezdeni, hasonló esetekben sokkal átfogóbb társadalmi, illetve gazdaságpolitikai válaszokra van szükség. Egy efféle krízishelyzet előállását sajnos nem lehet jelenleg kizárni, különösen a háborús konfliktus elhúzódása esetén. Az érintett felek egyebek mellett a világ legnagyobb gabona-, illetve műtrágya- termelői és exportőrei, az orosz energiahordozók pedig az egész kontinensen meghatározóak, hiányukban Európa radikális, a társadalmi együttélés mélyszöveteibe hatoló változásokra kényszerül. Számos, a jelenleginél kevésbé kiélezett helyzetben volt már rá példa a magyar gazdaságtörténetben, hogy az ország külső pénzügyi segítséget kért (jellemzően az IMF-től, de legutóbb, 2008-ban az EU-tól is). Hiába magasabb az EU-s átlagnál Magyarország kockázati kitettsége (pl. a nagyfokú nyitottság, vagy az orosz energiafüggés okán), a korábbi segítségkérési szituációkhoz hasonló egyoldalú érintettségről aligha beszélhetünk, sőt az ország agrár-kapacitásai még egy olyan védőhálót is biztosítanak, ami sok más európai országnak nem áll rendelkezésére. Ismert a régi-új kormány elkötelezettsége aziránt, hogy a kihívásainkat ne kívülről diktált gazdaságpolitikai feltételek mentén igyekezzünk orvosolni. Fontos tisztán látni, hogy a jelenleg függőben lévő EU-s források esetében nem gazdaságpolitikai feltételeknek kell megfelelnünk, hanem az EU-s csatlakozással politikai síkon már rég elfogadott általános elveknek.

Az euró bevezetése Schepp Zoltán szemszögéből

A Magyar Nemzeti Bank más európai jegybankokhoz képest specifikus okokból jóval korábban, már 2021 közepén a monetáris szigorítás útjára lépett. Ezzel a forintot sikerült kellőképpen megtámogatnia a háború kitörését követő hetekben. A monetáris politika további feladatait az fogja behatárolni, hogy az egymást követő költségsokkok mikor fognak elcsendesedni, sajnos egyelőre még ennek az időpontját sem tudja senki. Amint azután ez a pont elérkezik, mindjárt ott vár majd az újabb kihívás: megakadályozni, hogy a múltbeli veszteségeiket kompenzálni igyekvő szereplők (reálbért vesztett munkavállalók, profitarányt vesztett vállalkozások stb.) piaci erőpozíciók függvényében újabb inflációs hullámot gerjesszenek, miközben az is kérdéses még, hogy az új kormányzati gazdaságpolitika mennyiben és miképp korrigál majd az elmúlt 2 év keresletfelhajtó hatásain. A lényeg az elszánt és konzekvens monetáris politikai cselekvésben, az ebből akkumulálható hitelesség erősítésében lesz. Ma még nem tudható, hogy ehhez a kondíciókat majdan milyen irányba kell változtatni: további szigorításra lesz-e szükség, vagy akár a mostaninál kisebb szigor is elegendő lehet-e? Sok múlik azon is, hogy mi történik a fontosabb európai partnereknél (pl. miféle modell-átrendezésre kényszerül a német gazdaság), mindenekelőtt azonban azon, hogy az Európai Központi Bank hogyan lesz úrra az egységes európai monetáris politikai eddigi legnagyobb dilemmáján. Jelenleg az euró-zónában a Magyarországihoz igen hasonló költség-inflációs környezet érvényesül, ám a rugalmatlan keresletű jószágok költségsokkjainak elmúltával már tere és felelőssége is lesz az EKB-nek, hogy a tovagyűrűző hatásoknak monetáris szigorítással az útját állja. Ez azonban drámai következményekkel járhat egyes mediterrán tagállamok (pl. Olaszország) adósságának finanszírozási feltételeire, a már régóta halogatott, euró-zóna szintű intézményi reformokra valamilyen formában sort kell majd keríteni.

Noha Európa polgárait ugyanúgy kínozza momentán az infláció, mint ahogy minket, magyarokat, itt azért van egy különbség: az európai politikusoknak a legkisebb gondjuk is nagyobb annál, mintsem, hogy milyen reformokkal (pl. a közös fiskális-háló erősítésével) fonják majd szorosabbra az európai pénzügy együttműködést fél uszkve két év távlatában. Az EKB is eszerint vár ki még, de már nem tud soká. A választások után, immár komolyabb politikai él nélkül jelenthető ki ezért, hogy az euró hazai bevezetésével kapcsolatos döntés meghozatalára a mostaninál kedvezőtlenebb időpont talán még sosem volt. Egyszerűen azért, mert az intézményi környezet szükségszerűen változni fog, de még semmilyen támponttal nem rendelkezünk, hogy milyen módon, hiszen a destruktív irányok (pl. az észak-déli szakadás) sajnos ugyanúgy elképzelhetők. Nem marad más lehetőségünk még évekig, minthogy az önálló monetáris politika útját járva legyünk úrrá a mostanra már nagyrészt hasonló jellegű sokkokból fakadó kihívásokon, miközben a specifikus adottságainkból származó kockázatok és esélyek (pl. energiafüggés, agrár-adottságok) kezelése, illetve megragadása most sokkal inkább a kormányzat feladata és felelőssége lesz, mint a jegybanké. A miniszterjelölti meghallgatások is arra utalnak, hogy a kormány e felelősségnek tudatában van.

Csaknem 440 millió forintból fejleszti gyártókapacitását a használtruhák újrahasznosításával foglalkozó Texval Kft.

Csaknem 440 millió forintból fejleszti gyártókapacitását a használt ruhák kezelésével és újrahasznosításával foglalkozó Texval Kft. - közölte a társaság az MTI-vel.
2023. 01. 31. 17:00
Megosztás:

A korábbinál bizakodóbbak az agrár- és élelmiszergazdaság szereplői

A várakozásoknak megfelelően ugyan tovább csökkent, de csak elenyésző mértékben a Takarék AgrárTrend Index értéke 2022 utolsó negyedévében. Az állattenyésztőknél az év végére sok vállalkozásnál helyreállt a jövedelmezőség, a növénytermesztőknél azonban határozottan érezteti hatását a magas üzemanyagár és a felvásárlási árak jelentős volumenű gabonaimport miatti csökkenése, amely többeket tárolásra késztet. A kritikusan alacsony mennyiségű és rossz minőségű termés miatt a kukorica termékpályán romlott számottevően a vállalkozások helyzetértékelése – derült ki a MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzőinek összegzéséből, amelyet az agrárium szereplőinek megkérdezésével készítettek. Bizakodásra adhat okot a szakértők szerint a makrogazdasági környezet várható stabilizálódása.
2023. 01. 31. 16:30
Megosztás:

A képernyőn túl: immerzív internet vállalatok számára

Bár maga a metaverzum kifejezés már 1992-ben létrejött, fejlődésében az elmúlt években jelentős változás következett be. A kiterjesztett virtuális valóság mögött álló technológiák egyre megfizethetőbbek lettek, a COVID-19 világjárvány okozta kulturális változás eredményeként pedig egyre szélesebb körben lett elfogadott vélekedés, hogy a digitális világok az emberi kapcsolatok életképes helyszínei lehetnek. A vállalkozások megduplázták a virtuális világok iránti érdeklődésüket: a Deloitte adatai szerint tavaly több tízmilliárd dollárnyi kockázati tőkebefektetés érkezett ilyen területre, az elemzők 2024-re 800 milliárd dolláros piacot becsülnek.
2023. 01. 31. 15:30
Megosztás:

Terjed a jogsértő, rejtett befolyásolás az online kereskedelemben

Az európai fogyasztóvédelmi hatóságok gyorsvizsgálata alapján a kereskedők több mint harmada észrevétlen, ún. „sötét mintázatú” módszerekkel manipulálja a fogyasztókat az online térben. A Gazdasági Versenyhivatal – amely részt vett az európai gyorsvizsgálatban – itthon már felvette a harcot a vásárlói döntések rejtett torzítása ellen.
2023. 01. 31. 15:00
Megosztás:

Öt trend, amely a kisvállalkozások sikerének kulcsa lehet 2023-ban itthon is

Akár a pénzügyeink kezeléséről, akár egy számlakifizetésről van szó, hozzászoktunk a gyorsasághoz, a hatékonysághoz, a kényelemhez és a biztonsághoz. Ugyanez nem mindig mondható el a kisvállalkozások mindennapjairól, pedig a pénz gyors és biztonságos kezelésének képessége elengedhetetlen a sikerhez. Szerencsére a digitális innováció egyre inkább csökkenti ezt a problémát.
2023. 01. 31. 14:30
Megosztás:

K&H: élen a zöld finanszírozásban

A K&H Bank a mai napon folyósította az első olyan vállalati hitelét, amely maradéktalanul megfelel az Európai Unió fenntarthatósági szabályrendszerének, az EU Taxonómia rendeletnek. Az ügylet során a K&H az ALTEO Nyrt. szélerőműparkját refinanszírozza 4 milliárd forint értékben.
2023. 01. 31. 14:00
Megosztás:

Így választhatjuk ki a számunkra tökéletes klímát

A tapasztalatok szerint nagy általánosságban elmondható, hogy a lakosság a leendő klímaberendezés kiválasztása során a klímás szakember javaslatára hagyatkozik, ugyanakkor a döntés előtt érdemes néhány dologgal a laikusoknak is tisztában lenni. Antal Mihály, a Gree Magyarország műszaki szakértője elmondása szerint a klímák repertoárja rendkívül széles skálán mozog, de bizonyos szabványos mutatók alapján nagyon egyszerűen összehasonlíthatók. A két legfontosabb dolog, melyeken már a legelején el kell gondolkodni, hogy csak hűtésre vagy fűtésre is használnánk az eszközt, illetve hogy mekkora teljesítményű berendezést válasszunk.
2023. 01. 31. 13:30
Megosztás:

Valójában nem is lenne szükségünk öblítőkre a mosáshoz - akkor miért vesz mégis mindenki?

A boltokban kapható öblítők nagy része inkább nevezhető illatosítónak, hiszen a mosási folyamat szempontjából teljesen felesleges, ráadásul főként kőolajszármazékot tartalmaznak, ami beleívódik a ruhákba és a bőrön keresztül később felszívódik a szervezetben. Jelenleg, ezért az öblítők nem kaphatnak ÖKO minősítést. De sajnos a „green washing” azaz a „zöldre mosás” nem csak az öblítők területén tapasztalható. A magyar tulajdonú Brilliance Tisztítószer Gyártó Kft. a társadalmi felelősségvállalás jegyében 100 százalékban fosszilis anyagok nélküli termékek gyártására áll át.
2023. 01. 31. 13:00
Megosztás:

Töredékére csökkenhetnek a banki költségek – nem csak az alapszámlásoknak

A magyar lakossági banki ügyfelek döntő része számára olcsó bankolási alternatívát kínálhat a Gazdaságfejlesztési Minisztérium új javaslatával harmadára csökkenő havidíjú Alapszámla. A bankok számára az új díjazás komoly bevételkiesést jelenthet, ám épp ez katalizálhatja majd az ügyfelek számára fontos többletszolgáltatásokat kínáló csomagárazás általános elterjedését a magyar bankpiacon.
2023. 01. 31. 12:30
Megosztás:

Beindult az ingatlanok áresése: egyre több hirdető enged az árból a lakáspiacon

Az otpotthon.hu legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a többség ugyan egyelőre inkább kivár, de az ingatlanportál statisztikái azt is jelzik, hogy az eladásra kínált lakásoknál a sikeres értékesítés reményében egyre többen csökkentik a meghirdetett árat. A nagyságrendet és a reális árazással kapcsolatos bizonytalanságot egyaránt jól mutatja, hogy az ingatlankereső jelenlegi állományában a budapesti és Pest vármegyei lakások esetén 9 ezer hirdetésen, 29 ezer alkalommal módosítottak az eladók az eredetileg kért összegen, vagyis számos esetben többször is változtattak. Tízből kilenc alkalommal lefelé.
2023. 01. 31. 12:00
Megosztás:

Spórolással és megtakarítással reagálnak a magyarok az erősödő inflációra

Szinte nincs olyan magyar háztartás, ahol ne érzékelnék a növekvő infláció negatív hatásait: az NN Biztosító felmérésében a válaszadók mindössze 2%-a nyilatkozott úgy, hogy nem változott a helyzete a pénzromlás következtében. Miközben a megkérdezettek elég borúsan látják a pénzügyeik jövőjét – a nők pesszimistábban, mint a férfiak – minden harmadik megkérdezett tervez megtakarítással gondoskodni anyagi háttere stabilitásáról. A válaszadók jelentős többsége visszafogja költéseit, fizetésemelést alig kérnek néhányan.
2023. 01. 31. 11:30
Megosztás:

Vertikal Group a BÉT Xtend piacon

2023-ban is folytatja dinamikus bővülését a BÉT középvállalati platformja. A műanyagipari termékek széleskörű palettájának gyártásával, logisztikával és környezetgazdálkodással foglalkozó VERTIKAL Group Nyrt. a jelenkor értékeinek megőrzése mellett a dinamikus ám fenntartható növekedést, az értékláncok megőrzését, és a körforgásos gazdálkodást tűzte zászlójára. A magyar és multinacionális ügyfeleket is kiszolgáló, széles termékpalettával rendelkező társaság további növekedési terveinek megvalósítása érdekében döntött a nyilvános piacra lépés mellett.
2023. 01. 31. 11:00
Megosztás:

Vegyes hangulat az európai tőzsdéken nyitáskor

Vegyes, többségében csökkenő indexekkel indult a kereskedés kedden a főbb európai értékpapírpiacokon.
2023. 01. 31. 10:30
Megosztás:

Bank360: Őrült iramban fogy a 16 százalékos állampapír

Alig egy hét alatt több mint 330 milliárd forintnyi fogyott el az inflációt követő hozamú Prémium Magyar Állampapírból (PMÁP). Már csaknem 4600 milliárd forint van ebben a befektetésben, amely egyértelműen az új szuperállampapírrá vált – írja a Bank360.hu.
2023. 01. 31. 10:00
Megosztás:

Versenyeznek a munkáltatók a megváltozott munkaképességűekért

A tavalyi 1,8 millió forintról idén 2 088 000 forintra nőtt a rehabilitációs hozzájárulás, melynek hatására várhatóan tovább nő a munkáltatók igénye a megváltozott munkaképességű (MMK) dolgozók iránt. A munkaerőpiacon azonban egyre nehezebb ilyen alkalmazottat találni. A hiányt erősíti, hogy sok munkavállaló tart attól, hogy felvállalja, vagy egyáltalán megszerezze az MMK-minősítést, pedig a Trenkwalder tapasztalatai azt mutatják, hogy a jelenlegi helyzetben az jelentősen meg is könnyítheti az elhelyezkedést.
2023. 01. 31. 09:30
Megosztás:

Történetének legnagyobb árbevételét produkálta a miskolci FUX Zrt. tavaly

A szabad- és szigetelt vezetékek gyártására szakosodott miskolci székhelyű FUX Zrt. mintegy másfélszeresére növelte a 2022-es árbevételét az egy évvel korábbihoz képest, ezzel történetének legnagyobb árbevételét produkálta - tájékoztatta a társaság az MTI-t.
2023. 01. 31. 09:00
Megosztás:

Erősödő fázisba lépett januárban a kínai gazdasági aktivitás

Váratlanul nagymértékben javult az előző havihoz képest és három egymást követő havi lassulás után növekedési fázisba lépett januárban a kínai gazdaság teljesítménye mind a feldolgozóipari, mind a szolgáltatóipari szektorokban a nemzeti statisztikai hivatal (NBS) adatai alapján a logisztikai információs központ, a CLIC által készített felmérés szerint.
2023. 01. 31. 08:30
Megosztás:

Az IMF javított az idei, de rontott a jövő évi világgazdasági növekedési előrejelzésén

A tavaly októberben vártnál 0,2 százalékponttal gyorsabban, 2,9 százalékkal nő idén a globális gazdaság a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden kiadott, az októberi Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook,WEO) felülvizsgált prognózisa szerint; ugyanakkor jövő évi növekedési várakozását az IMF 0,1 százalékponttal 3,1 százalékra rontotta. Tavaly a globális gazdaság 3,9 százalékkal nőtt.
2023. 01. 31. 08:15
Megosztás:

0,5 százalékkal nőtt a német gazdaság a tavalyi utolsó negyedévben

Németország hazai összterméke (GDP) 0,5 százalékkal nőtt a múlt év negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte hétfőn első becslése alapján a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis).
2023. 01. 31. 07:00
Megosztás:

Folytatódik az útépítés Erdély látványos hegyi útján

Több mint féléves szünet után folytatódnak az útépítési munkálatok Erdély látványos hegyi útján, Nagyenyed és Abrudbánya között - erősítette meg az MTI-nek Lőrincz Helga nagyenyedi alpolgármester.
2023. 01. 31. 06:30
Megosztás: