A magyar jegybank válságkezelő szerepe háború idején

Dr. Schepp Zoltán (egyetemi tanár, dékán) a devizaárfolyamok elméletében és a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokban jártas gazdasági szakember összefoglalta, hogy tapasztalt közgazdászként mit a magyar jegybank válságkezelő szerepéről a jelenlegi ukrán-orosz háborús helyzetben.

A magyar jegybank válságkezelő szerepe háború idején

A jegybank válságkezelésének előzményeit illetően a PTE Közgazdaságtudományi Kar dékánja úgy fogalmazott, hogy a háború nyomán előállt, évtizedek óta nem látott, az egész világot érintő költséginfláció egy, a mandátuma mellett már világos elkötelezettséget mutató jegybankot állít újabb, még jelentősebb kihívások elé.

A pillanatnyi válságkezelő szerep

A válságkezelés jellemzően és általában nem a jegybankok dolga. Legfeljebb annyit tehetnek – és ezt azért sok esetben meg is teszik -, hogy időt biztosítsanak a lomhábban bevethető kormányzati eszközök mobilizálására. Az Európai Központi Bank megfelelő intézményi reformok (pl. fiskális unió) hiányában egyes déli EU tagországok államköténypiacait erősíti eszközvásárlásaival, elősegítve azok adósságainak finanszírozhatóságát. Egyelőre nem világos, hogy Magyarországon szorul-e bármiféle támogatásra az általános gazdaságpolitika, az egyebek mellett az EU-s források elérhetőségétől és az újonnan alakuló kormány fiskális irányvonalától függ. Az mindenesetre leszögezhető, hogy az MNB a háború kitörése után elindult intenzív szigorítási szakaszt követően egyelőre kiváró pozícióra helyezkedett. A megelőző kamatemelések célja a forint gyengülésének megakadályozása, az ezen keresztül begyűrűző inflációs hatások kordában tartása volt.

Nagyrészt ennek köszönhető, hogy az euró árfolyama a március 7-i 400-as csúcshoz képest jó darabig a 370-380 közti sávban stabilizálódott. Az 1 hetes jegybanki betétekre jelenleg 6,45%-os kamatot fizet az MNB, amivel hétről-hétre 10.000 milliárd (!) forintnyi likviditást von ki a bankrendszerből, és drágítja ezzel meg drámai mértékben a forint elleni intézményi spekulációt. Az már más kérdés, hogy eközben a kereskedelmi bankok a lakossági lekötött betétekre ehhez képest egy elképesztően alacsony, 1% alatti kamatot fizetnek. Valójában az történik, hogy a korábban elindított kedvezményes jegybanki hitelprogramokhoz (pl. Zöld otthon program) kapott ingyen likvid forrást forgatják vissza óriási haszonnal a kereskedelmi bankok, miközben a kihelyezett programhiteleket lakossági betétekkel refinanszírozva is kockázatarányos kamatréshez jutnak. Ez így nem fair, azonban nem monetáris politikai, hanem pénzügyi fogyasztóvédelmi kérdés, ahol megítélésem szerint drasztikus lépésekre - súlyos, milliárdos bírságokra – volna szükség a banki erőfölény kompenzálására.

A válságkezelés korlátai

Hogy a Magyar Nemzeti Bank beleütközik-e a korlátaiba, az döntően a külső viszonyok alakulásának a függvénye. Közvetlen háborús érintettséggel nem számolva az exportorientált és nyersanyaghiányos országok esetében, mint amilyen Magyarország meg Németország is, a termeléshez nélkülözhetetlen erőforrások (közte az energiától a vertikális értékláncba integrált félkésztermékig nagyon sok minden) kiesése alapjaiban rendítheti meg a gazdasági modell, ha a hatás tartós, és sok ágazatot érintő. Nem véletlen, hogy az Oroszországgal szembeni szankciós politikában épp itt vannak a legnagyobb viták. De nincs az jegybank, amelyik a hasonló krízisekkel tudna mit kezdeni, hasonló esetekben sokkal átfogóbb társadalmi, illetve gazdaságpolitikai válaszokra van szükség. Egy efféle krízishelyzet előállását sajnos nem lehet jelenleg kizárni, különösen a háborús konfliktus elhúzódása esetén. Az érintett felek egyebek mellett a világ legnagyobb gabona-, illetve műtrágya- termelői és exportőrei, az orosz energiahordozók pedig az egész kontinensen meghatározóak, hiányukban Európa radikális, a társadalmi együttélés mélyszöveteibe hatoló változásokra kényszerül. Számos, a jelenleginél kevésbé kiélezett helyzetben volt már rá példa a magyar gazdaságtörténetben, hogy az ország külső pénzügyi segítséget kért (jellemzően az IMF-től, de legutóbb, 2008-ban az EU-tól is). Hiába magasabb az EU-s átlagnál Magyarország kockázati kitettsége (pl. a nagyfokú nyitottság, vagy az orosz energiafüggés okán), a korábbi segítségkérési szituációkhoz hasonló egyoldalú érintettségről aligha beszélhetünk, sőt az ország agrár-kapacitásai még egy olyan védőhálót is biztosítanak, ami sok más európai országnak nem áll rendelkezésére. Ismert a régi-új kormány elkötelezettsége aziránt, hogy a kihívásainkat ne kívülről diktált gazdaságpolitikai feltételek mentén igyekezzünk orvosolni. Fontos tisztán látni, hogy a jelenleg függőben lévő EU-s források esetében nem gazdaságpolitikai feltételeknek kell megfelelnünk, hanem az EU-s csatlakozással politikai síkon már rég elfogadott általános elveknek.

Az euró bevezetése Schepp Zoltán szemszögéből

A Magyar Nemzeti Bank más európai jegybankokhoz képest specifikus okokból jóval korábban, már 2021 közepén a monetáris szigorítás útjára lépett. Ezzel a forintot sikerült kellőképpen megtámogatnia a háború kitörését követő hetekben. A monetáris politika további feladatait az fogja behatárolni, hogy az egymást követő költségsokkok mikor fognak elcsendesedni, sajnos egyelőre még ennek az időpontját sem tudja senki. Amint azután ez a pont elérkezik, mindjárt ott vár majd az újabb kihívás: megakadályozni, hogy a múltbeli veszteségeiket kompenzálni igyekvő szereplők (reálbért vesztett munkavállalók, profitarányt vesztett vállalkozások stb.) piaci erőpozíciók függvényében újabb inflációs hullámot gerjesszenek, miközben az is kérdéses még, hogy az új kormányzati gazdaságpolitika mennyiben és miképp korrigál majd az elmúlt 2 év keresletfelhajtó hatásain. A lényeg az elszánt és konzekvens monetáris politikai cselekvésben, az ebből akkumulálható hitelesség erősítésében lesz. Ma még nem tudható, hogy ehhez a kondíciókat majdan milyen irányba kell változtatni: további szigorításra lesz-e szükség, vagy akár a mostaninál kisebb szigor is elegendő lehet-e? Sok múlik azon is, hogy mi történik a fontosabb európai partnereknél (pl. miféle modell-átrendezésre kényszerül a német gazdaság), mindenekelőtt azonban azon, hogy az Európai Központi Bank hogyan lesz úrra az egységes európai monetáris politikai eddigi legnagyobb dilemmáján. Jelenleg az euró-zónában a Magyarországihoz igen hasonló költség-inflációs környezet érvényesül, ám a rugalmatlan keresletű jószágok költségsokkjainak elmúltával már tere és felelőssége is lesz az EKB-nek, hogy a tovagyűrűző hatásoknak monetáris szigorítással az útját állja. Ez azonban drámai következményekkel járhat egyes mediterrán tagállamok (pl. Olaszország) adósságának finanszírozási feltételeire, a már régóta halogatott, euró-zóna szintű intézményi reformokra valamilyen formában sort kell majd keríteni.

Noha Európa polgárait ugyanúgy kínozza momentán az infláció, mint ahogy minket, magyarokat, itt azért van egy különbség: az európai politikusoknak a legkisebb gondjuk is nagyobb annál, mintsem, hogy milyen reformokkal (pl. a közös fiskális-háló erősítésével) fonják majd szorosabbra az európai pénzügy együttműködést fél uszkve két év távlatában. Az EKB is eszerint vár ki még, de már nem tud soká. A választások után, immár komolyabb politikai él nélkül jelenthető ki ezért, hogy az euró hazai bevezetésével kapcsolatos döntés meghozatalára a mostaninál kedvezőtlenebb időpont talán még sosem volt. Egyszerűen azért, mert az intézményi környezet szükségszerűen változni fog, de még semmilyen támponttal nem rendelkezünk, hogy milyen módon, hiszen a destruktív irányok (pl. az észak-déli szakadás) sajnos ugyanúgy elképzelhetők. Nem marad más lehetőségünk még évekig, minthogy az önálló monetáris politika útját járva legyünk úrrá a mostanra már nagyrészt hasonló jellegű sokkokból fakadó kihívásokon, miközben a specifikus adottságainkból származó kockázatok és esélyek (pl. energiafüggés, agrár-adottságok) kezelése, illetve megragadása most sokkal inkább a kormányzat feladata és felelőssége lesz, mint a jegybanké. A miniszterjelölti meghallgatások is arra utalnak, hogy a kormány e felelősségnek tudatában van.

Átmenetileg kevesebb kerozin érkezik a Liszt Ferenc-repülőtérre

Az ellátási láncban jelentkező fennakadások miatt átmenetileg kevesebb kerozin érkezik a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre - közölte a repülőteret üzemeltető Budapest Airport szerdán az MTI-vel.
2025. 10. 23. 08:00
Megosztás:

Az adidas bevétele 3 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben

Az adidas AG német sportfelszerelés-gyártó vállalat bevétele 6,63 milliárd euró volt az idei harmadik negyedévben, 3 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. Az árfolyamváltozások nélkül a bevétel 8 százalékkal nőtt - közölte a cég közleményében nem végleges adatként.
2025. 10. 23. 07:00
Megosztás:

Holding struktúrára vált a Mol

A Mol-csoport november 27-ére rendkívüli közgyűlést hív össze, amelyen a vállalatcsoport új, holding típusú szerkezetéről hoznak döntést - közölte az olajipari társaság szerdán az MTI-vel.
2025. 10. 23. 06:00
Megosztás:

A magyarok közel egyharmada szerint a mesterséges intelligencia teljesen meg fogja változtatni az életünket

A jelenség munkahelyekre gyakorolt várható következményeinek megítélésével kapcsolatban továbbra is megosztottak a hazai munkavállalók, ugyanakkor érzékelhetően visszaesett azok aránya, akik szerint akár már tíz éven belül is érezhetőek lesznek a változások. A BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából az is megállapítható, hogy nem változott a válaszadók azzal kapcsolatos várakozása, hogy egy esetleges állásvesztés vagy felmondás esetén milyen könnyen találnának a képzettségüknek megfelelő új állást.
2025. 10. 23. 05:00
Megosztás:

Meddig élnek a magyar fiatalok a „mamahotelben”? Ezen is segít majd az Otthon Start?

Az Európai Unióban átlagosan 26,2 éves korban költöznek el a fiatalok a szüleiktől az első önálló otthonukba, a magyaroknál ez kicsivel az átlag felett van, 2024-ben 27,1 év volt az átlagéletkor. Érdekesség, hogy itthon a lányokra sokkal jellemzőbb, hogy előbb elhagyják a „mamahotelt”, náluk 25,9 év az átlagos kor, míg a fiúknál ez 28,3 év.
2025. 10. 23. 04:00
Megosztás:

Viharban kormányozni – A vezetés művészete

„A leadership – a vezetés – nem pusztán pozíció vagy rang. Nem csupán azt jelenti, hogy valaki a szervezet élén áll, hanem azt is, hogy példát mutat, a közösségért dolgozik, és a legnehezebb időkben is képes irányt mutatni. (…)
2025. 10. 23. 03:01
Megosztás:

Bekapcsoltad a fűtést? Vigyázz, mert halálos veszélyt rejthet a fűtési szezon

A fűtési szezon beköszöntével ismét megnőtt a szén-monoxid-mérgezések kockázata, figyelmeztetnek a szakértők. Tavaly több mint ezer CO-riasztás történt Magyarországon, tucatnyi halálos áldozattal.
2025. 10. 23. 02:00
Megosztás:

Veszélyben a készpénzt rejtegetők! A KP-nak vége, mi lesz akkor?

A magyar háztartások körében továbbra is kiugróan magas a készpénz otthon tartásának aránya, ami komoly pénzügyi és biztonsági kockázatokat rejt magában. Bár a készpénz szabadságot, autonómiát és azonnali hozzáférést biztosít, az aktuális gazdasági környezetben a „párnacihában” őrzött pénz valós értéke folyamatosan csökken, miközben a fizikai védelem hiánya is aggályos.
2025. 10. 23. 01:00
Megosztás:

Az USA–Kína kereskedelmi háború enyhülése újraéleszti az érdeklődést a HYPE és az ADA iránt – Milyen magasra szárnyalhat a $TAP a 55%-os emelkedés után?

Az <a href=https://www.globaltrademag.com/bitcoin-shows-signs-of-stabilization-as-macroeconomic-pressures-ease/" target="_blank">USA–Kína közti kereskedelmi háború stabilizálódásáról</a> szóló híreket követően a HYPE és a Cardano árfolyama ismét emelkedő pályára állt. Vajon képesek lesznek visszanyerni korábbi árszintjeiket a következő napokban vagy hetekben?
2025. 10. 22. 23:00
Megosztás:

A Safe Multisig Wallet fogalma és működése a gyakorlatban

Mi az a multisig kriptovaluta tárca? Hogyan működik a multisig wallet? Safe Multisig tárca bemutatása és gyakorlati működése, avagy hogyan őrizhetjük meg kriptovalutáinkat biztonságosan, közösen döntve.
2025. 10. 22. 22:30
Megosztás:

A legokosabb 1.000 dolláros befektetések? Fedezd fel a szakértők 3 legjobb kriptotippjét a negyedik negyedévre

Az idei negyedik negyedév legjobb 1.000 dolláros befektetése a Shiba Inu érme és az XLM Stellar felhalmozásával érhető el. A SHIB, az Ethereum hálózat memecoin mozgalmának éllovasa, a következő mémhullámban új árfolyamcsúcsokat fedezhet fel. A Stellar, amely egy pénzügyi termékekre és szolgáltatásokra épülő blokklánc, szintén egy kihagyhatatlan érme.
2025. 10. 22. 21:48
Megosztás:

Stop Shop bevásárlópark épül Salgótarjánban

A város első Stop Shop bevásárlóparkja épül Salgótarjánban, a nyitás 2027 első negyedévében várható, a beruházás közel 100 munkahelyet is teremt - erről a beruházó CPI Hungary tájékoztatta szerdán az MTI-t.
2025. 10. 22. 20:00
Megosztás:

Az Ethereum Alapítvány teljes, 650 millió dolláros vagyonát Safe multisig tárcába helyezte

Az Ethereum Alapítvány újabb fontos mérföldkőhöz érkezett: teljes, több mint 650 millió dollárnyi kriptovagyonát átköltöztette a Safe multisig tárcába. A döntés nem csupán technológiai frissítés, hanem egy stratégiai lépés is a decentralizált pénzügyek (DeFi) mélyebb integrációja felé. Mi áll a lépés hátterében, és miért fontos ez a teljes Ethereum-ökoszisztéma szempontjából? Mutatjuk a részleteket!
2025. 10. 22. 19:30
Megosztás:

MNB igazgató: a GDP 114 százalékára nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona

A magyar lakosság pénzügyi megtakarítása és nettó pénzügyi vagyona nemzetközi összehasonlításban is magas, 2025 június végére a GDP 114 százalékára emelkedett a 2012-es 82 százalékról; a vagyon bővüléséhez az évi átlagosan, a GDP 6 százalékát kitevő éves nettó pénzügyi megtakarítás és a pénzügyi eszközök árfolyamnövekedése közel azonos mértékben járult hozzá - mondta Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója szerdán a jegybank új, Megtakarítások 2025 jelentésének bemutatóján.
2025. 10. 22. 18:30
Megosztás:

Gasztronómia és a szén-dioxid kapcsolata

A gasztronómia ma már az ízek mellett a technológia tere is, ahol a tudomány épp úgy dolgozik, mint az emberek és ahol meglepő szerep jut egy ipari gáznak: a szén-dioxidnak. Elsőre talán nem gondolnánk, hogy a CO2 nemcsak az italok buborékjaiért felel, hanem számos hasznos funkcióval bír a gasztronómiában is. Nézzük, milyen lehetőségeket kínál ez a sokoldalú gáz az ételkészítés és -tárolás világában.
2025. 10. 22. 18:00
Megosztás:

A Bitget és a Google Developer Group második hackathonját indítja a fiatalok innovációjának ösztönzésére

A világ legnagyobb univerzális tőzsdéje, a Bitget örömmel jelenti be együttműködésének folytatását a Google Developer Group (GDG) szervezetével. A két fél második közös hackathonját, az „AI Accelerate Hack” eseményt rendezi meg a Bitget Blockchain4Youth CSR-kezdeményezése keretében. Az eseményre 2025. október 29-én, szerdán, a KU Leuven egyetemen, Belgiumban kerül sor.
2025. 10. 22. 17:00
Megosztás:

Sajtóközlemény a Központi Statisztikai Hivatal jó hírnevének sérelmével kapcsolatosan

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a jóhírnév sérelmével kapcsolatban az alábbi tájékoztatást nyújtja.
2025. 10. 22. 16:30
Megosztás:

Története legerősebb első kilenc hónapját zárta az UniCredit Csoport

Minden kulcsmutató mentén megmutatkozó, erős, diverzifikált teljesítményének, valamint fegyelmezett tőkegazdálkodásának köszönhetően a 19. egymást követő negyedévben zárt nyereséggel az UniCredit Csoport: 2025 első kilenc hónapjában a nettó eredmény elérte az új kilenchavi rekordot jelentő 8,7 milliárd eurót, ami éves alapon 13%-os növekedésnek felel meg.
2025. 10. 22. 16:00
Megosztás:

Már ereszt az Otthon Start lufi: meddig tart ki a támogatás népszerűsége?

Az Otthon Start Program indulása óta folyamatosan csökken az érdeklődés a kedvezményes hitel iránt, legalábbis ami az internetes kereséseket illeti. Legtöbbször továbbra is Budapesten és a nyugat-magyarországi vármegyékben kerestek rá a támogatott lakáshitelre, míg a keleti és az északi vármegyékben kisebb volt az érdeklődés. A Bank360 az Otthon Start Programmal kapcsolatos érdeklődés alakulását vizsgálta meg a program bejelentése, illetve tényleges indulása óta eltelt időszakban.
2025. 10. 22. 15:30
Megosztás:

Nem fest jó képet a munkaerőpiac

Szeptemberben 4 millió 669 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma a 15-74 év közötti munkaképes korú népesség körében, ami 6 ezer fővel alacsonyabb az augusztusi szintnél, és 29 ezerrel elmarad a tavaly szeptemberitől.
2025. 10. 22. 15:00
Megosztás: