A magyar jegybank válságkezelő szerepe háború idején

Dr. Schepp Zoltán (egyetemi tanár, dékán) a devizaárfolyamok elméletében és a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokban jártas gazdasági szakember összefoglalta, hogy tapasztalt közgazdászként mit a magyar jegybank válságkezelő szerepéről a jelenlegi ukrán-orosz háborús helyzetben.

A magyar jegybank válságkezelő szerepe háború idején

A jegybank válságkezelésének előzményeit illetően a PTE Közgazdaságtudományi Kar dékánja úgy fogalmazott, hogy a háború nyomán előállt, évtizedek óta nem látott, az egész világot érintő költséginfláció egy, a mandátuma mellett már világos elkötelezettséget mutató jegybankot állít újabb, még jelentősebb kihívások elé.

A pillanatnyi válságkezelő szerep

A válságkezelés jellemzően és általában nem a jegybankok dolga. Legfeljebb annyit tehetnek – és ezt azért sok esetben meg is teszik -, hogy időt biztosítsanak a lomhábban bevethető kormányzati eszközök mobilizálására. Az Európai Központi Bank megfelelő intézményi reformok (pl. fiskális unió) hiányában egyes déli EU tagországok államköténypiacait erősíti eszközvásárlásaival, elősegítve azok adósságainak finanszírozhatóságát. Egyelőre nem világos, hogy Magyarországon szorul-e bármiféle támogatásra az általános gazdaságpolitika, az egyebek mellett az EU-s források elérhetőségétől és az újonnan alakuló kormány fiskális irányvonalától függ. Az mindenesetre leszögezhető, hogy az MNB a háború kitörése után elindult intenzív szigorítási szakaszt követően egyelőre kiváró pozícióra helyezkedett. A megelőző kamatemelések célja a forint gyengülésének megakadályozása, az ezen keresztül begyűrűző inflációs hatások kordában tartása volt.

Nagyrészt ennek köszönhető, hogy az euró árfolyama a március 7-i 400-as csúcshoz képest jó darabig a 370-380 közti sávban stabilizálódott. Az 1 hetes jegybanki betétekre jelenleg 6,45%-os kamatot fizet az MNB, amivel hétről-hétre 10.000 milliárd (!) forintnyi likviditást von ki a bankrendszerből, és drágítja ezzel meg drámai mértékben a forint elleni intézményi spekulációt. Az már más kérdés, hogy eközben a kereskedelmi bankok a lakossági lekötött betétekre ehhez képest egy elképesztően alacsony, 1% alatti kamatot fizetnek. Valójában az történik, hogy a korábban elindított kedvezményes jegybanki hitelprogramokhoz (pl. Zöld otthon program) kapott ingyen likvid forrást forgatják vissza óriási haszonnal a kereskedelmi bankok, miközben a kihelyezett programhiteleket lakossági betétekkel refinanszírozva is kockázatarányos kamatréshez jutnak. Ez így nem fair, azonban nem monetáris politikai, hanem pénzügyi fogyasztóvédelmi kérdés, ahol megítélésem szerint drasztikus lépésekre - súlyos, milliárdos bírságokra – volna szükség a banki erőfölény kompenzálására.

A válságkezelés korlátai

Hogy a Magyar Nemzeti Bank beleütközik-e a korlátaiba, az döntően a külső viszonyok alakulásának a függvénye. Közvetlen háborús érintettséggel nem számolva az exportorientált és nyersanyaghiányos országok esetében, mint amilyen Magyarország meg Németország is, a termeléshez nélkülözhetetlen erőforrások (közte az energiától a vertikális értékláncba integrált félkésztermékig nagyon sok minden) kiesése alapjaiban rendítheti meg a gazdasági modell, ha a hatás tartós, és sok ágazatot érintő. Nem véletlen, hogy az Oroszországgal szembeni szankciós politikában épp itt vannak a legnagyobb viták. De nincs az jegybank, amelyik a hasonló krízisekkel tudna mit kezdeni, hasonló esetekben sokkal átfogóbb társadalmi, illetve gazdaságpolitikai válaszokra van szükség. Egy efféle krízishelyzet előállását sajnos nem lehet jelenleg kizárni, különösen a háborús konfliktus elhúzódása esetén. Az érintett felek egyebek mellett a világ legnagyobb gabona-, illetve műtrágya- termelői és exportőrei, az orosz energiahordozók pedig az egész kontinensen meghatározóak, hiányukban Európa radikális, a társadalmi együttélés mélyszöveteibe hatoló változásokra kényszerül. Számos, a jelenleginél kevésbé kiélezett helyzetben volt már rá példa a magyar gazdaságtörténetben, hogy az ország külső pénzügyi segítséget kért (jellemzően az IMF-től, de legutóbb, 2008-ban az EU-tól is). Hiába magasabb az EU-s átlagnál Magyarország kockázati kitettsége (pl. a nagyfokú nyitottság, vagy az orosz energiafüggés okán), a korábbi segítségkérési szituációkhoz hasonló egyoldalú érintettségről aligha beszélhetünk, sőt az ország agrár-kapacitásai még egy olyan védőhálót is biztosítanak, ami sok más európai országnak nem áll rendelkezésére. Ismert a régi-új kormány elkötelezettsége aziránt, hogy a kihívásainkat ne kívülről diktált gazdaságpolitikai feltételek mentén igyekezzünk orvosolni. Fontos tisztán látni, hogy a jelenleg függőben lévő EU-s források esetében nem gazdaságpolitikai feltételeknek kell megfelelnünk, hanem az EU-s csatlakozással politikai síkon már rég elfogadott általános elveknek.

Az euró bevezetése Schepp Zoltán szemszögéből

A Magyar Nemzeti Bank más európai jegybankokhoz képest specifikus okokból jóval korábban, már 2021 közepén a monetáris szigorítás útjára lépett. Ezzel a forintot sikerült kellőképpen megtámogatnia a háború kitörését követő hetekben. A monetáris politika további feladatait az fogja behatárolni, hogy az egymást követő költségsokkok mikor fognak elcsendesedni, sajnos egyelőre még ennek az időpontját sem tudja senki. Amint azután ez a pont elérkezik, mindjárt ott vár majd az újabb kihívás: megakadályozni, hogy a múltbeli veszteségeiket kompenzálni igyekvő szereplők (reálbért vesztett munkavállalók, profitarányt vesztett vállalkozások stb.) piaci erőpozíciók függvényében újabb inflációs hullámot gerjesszenek, miközben az is kérdéses még, hogy az új kormányzati gazdaságpolitika mennyiben és miképp korrigál majd az elmúlt 2 év keresletfelhajtó hatásain. A lényeg az elszánt és konzekvens monetáris politikai cselekvésben, az ebből akkumulálható hitelesség erősítésében lesz. Ma még nem tudható, hogy ehhez a kondíciókat majdan milyen irányba kell változtatni: további szigorításra lesz-e szükség, vagy akár a mostaninál kisebb szigor is elegendő lehet-e? Sok múlik azon is, hogy mi történik a fontosabb európai partnereknél (pl. miféle modell-átrendezésre kényszerül a német gazdaság), mindenekelőtt azonban azon, hogy az Európai Központi Bank hogyan lesz úrra az egységes európai monetáris politikai eddigi legnagyobb dilemmáján. Jelenleg az euró-zónában a Magyarországihoz igen hasonló költség-inflációs környezet érvényesül, ám a rugalmatlan keresletű jószágok költségsokkjainak elmúltával már tere és felelőssége is lesz az EKB-nek, hogy a tovagyűrűző hatásoknak monetáris szigorítással az útját állja. Ez azonban drámai következményekkel járhat egyes mediterrán tagállamok (pl. Olaszország) adósságának finanszírozási feltételeire, a már régóta halogatott, euró-zóna szintű intézményi reformokra valamilyen formában sort kell majd keríteni.

Noha Európa polgárait ugyanúgy kínozza momentán az infláció, mint ahogy minket, magyarokat, itt azért van egy különbség: az európai politikusoknak a legkisebb gondjuk is nagyobb annál, mintsem, hogy milyen reformokkal (pl. a közös fiskális-háló erősítésével) fonják majd szorosabbra az európai pénzügy együttműködést fél uszkve két év távlatában. Az EKB is eszerint vár ki még, de már nem tud soká. A választások után, immár komolyabb politikai él nélkül jelenthető ki ezért, hogy az euró hazai bevezetésével kapcsolatos döntés meghozatalára a mostaninál kedvezőtlenebb időpont talán még sosem volt. Egyszerűen azért, mert az intézményi környezet szükségszerűen változni fog, de még semmilyen támponttal nem rendelkezünk, hogy milyen módon, hiszen a destruktív irányok (pl. az észak-déli szakadás) sajnos ugyanúgy elképzelhetők. Nem marad más lehetőségünk még évekig, minthogy az önálló monetáris politika útját járva legyünk úrrá a mostanra már nagyrészt hasonló jellegű sokkokból fakadó kihívásokon, miközben a specifikus adottságainkból származó kockázatok és esélyek (pl. energiafüggés, agrár-adottságok) kezelése, illetve megragadása most sokkal inkább a kormányzat feladata és felelőssége lesz, mint a jegybanké. A miniszterjelölti meghallgatások is arra utalnak, hogy a kormány e felelősségnek tudatában van.

Tízből hat jogosult tervezi felvenni az Otthon Startot – friss felmérés

A Bankmonitor és a Pénzcentrum együtt végzett felmérést, amelyben a magyar lakosság hitelekhez való hozzáállásáról kérdezte a kitöltőket. Ez most különösen értékes információkkal szolgál, hiszen az Otthon Start indulásának időszakában érdekes összevetni az eredményeket a tavalyival, és megnézni, milyen változások történtek. Az Otthon Starttal kapcsolatos válaszok pedig különösen beszédesek, hiszen jól mutatják, hogyan gondolkodik a magyar lakosság a programról és a hitelezésről általában.
2025. 09. 07. 03:00
Megosztás:

Mi a tökéletes vérnyomása egy 40, 50, 60, 70, 80, 90 éves férfinak és nőnek?

Egy adott életkorban az ideális vérnyomás-értéket számos tényező befolyásolja, például a nem, az életkor, az egészségi állapot vagy a genetikai adottságok. Általánosan elmondható, hogy az évek előrehaladtával a vérnyomás alakulása is változik. Nézzük meg részletesebben, hogyan!
2025. 09. 07. 02:00
Megosztás:

Mi lesz a rengeteg otthon dugdosott készpénzzel, ha államcsőd következik be?

Az államcsőd azt jelenti, hogy egy ország nem tudja teljesíteni az adósságai és egyéb pénzügyi kötelezettségei törlesztését. Ilyen helyzet súlyos gazdasági és pénzügyi válságot idézhet elő, amelynek következményei kedvezőtlenül érinthetik az ország gazdasági működését és a lakosság mindennapjait. Felmerül a kérdés: milyen típusú megtakarítás nyújthat védelmet egy államcsőd esetén?
2025. 09. 07. 01:00
Megosztás:

Ezekkel a számokkal nyerhettél az ötös lottón!

A televízióban közvetített számsorsoláson az alábbi nyerőszámokat húzták ki szombaton az ötös lottón:
2025. 09. 06. 23:00
Megosztás:

Nagy István: 13 ezer tonna vadhús került piacra és saját felhasználásra 2024/25-ben

A 2024/25. évi aktuális bevételi adatok szerint az értékesített és saját felhasználásra szánt hazai vadhús mennyisége 13 ezer tonna volt, ebből a nagyvad mennyisége 12,2 ezer, az apróvadé mintegy 800 tonna volt - mondta az agrárminiszter szombaton a Fejér vármegyei Soponyán, a 18. Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztiválon.
2025. 09. 06. 21:00
Megosztás:

Romániai céget vásárolt fel a Fidia olasz gyógyszeripari vállalat

Felvásárolta a román Meditrina Pharmaceuticals SRL-t az olasz gyógyszeripari vállalat, a Fidia Farmaceutici - írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
2025. 09. 06. 20:00
Megosztás:

Szijjártó Péter: Magyarország és Románia érdekei egybevágnak az energetika területén

Magyarország és Románia érdekei teljes mértékben egybevágnak az energetika területén, a két ország ezért ennek mentén a jövőben is szorosan együtt fog működni - írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebookon.
2025. 09. 06. 19:00
Megosztás:

Nevet vált a Pentagon - Mit gondolsz, mire?

Hadügyminisztérium (Department of War) néven működik a jövőben az Egyesült Államok védelmi minisztériuma, népszerű nevén Pentagon – a névváltásról pénteken írt alá rendeletet Donald Trump elnök.
2025. 09. 06. 18:00
Megosztás:

Negatívra rontotta a lengyel államadósosztályzat kilátását a Fitch

Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az az eddigi stabilról Lengyelország hosszú távú devizaadósság-besorolásának kilátását a Fitch Ratings. A nemzetközi hitelminősítő mindenekelőtt a folyamatosan romló lengyel közfinanszírozási helyzettel indokolta a lépést.
2025. 09. 06. 17:00
Megosztás:

Trilliók érkezhetnek az XRP-be? Új SEC-szabály hozhatja el a kriptotőke aranykorát

Egy friss elemzés szerint az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (SEC) olyan szabályozási változtatásokat készül bevezetni, amelyek alapjaiban formálhatják át a kriptovaluták világát. A Wall Street intézményei előtt megnyílhat az út a tokenkibocsátások és blokklánc-alapú finanszírozási modellek felé – és mindez hatalmas tőkeáramlást indíthat el, különösen az XRP ökoszisztémájába. De valóban eljön az XRP ideje?
2025. 09. 06. 16:00
Megosztás:

A bankszektor történelmi fordulóponthoz érkezett

A pénzügyi szektor új növekedési ciklusba lépett – a K&H már ma is ezekre a kihívásokra építi stratégiáját.
2025. 09. 06. 15:00
Megosztás:

Dogecoin árfolyam újra emelkedik – érdemes most beszállni?

A kriptopiac egyik legismertebb mémcoinja, a Dogecoin (DOGE) pénteken ismét zöldbe fordult. A token árfolyama 3,7%-ot erősödött 24 óra alatt, miközben a Bitcoin csak 1,1%-kal, az Ethereum pedig 0,7%-kal kúszott feljebb.
2025. 09. 06. 14:00
Megosztás:

Szükség van az EU klímapolitikájának átalakítására

Át kell alakítani az Európai Unió klímapolitikáját, mégpedig úgy, hogy az ne veszélyeztesse a kontinens iparát - mondta Petr Fiala cseh kormányfő António Costának, az Európai Tanács elnökének pénteken a dél-morvaországi Brünnben (Brno).
2025. 09. 06. 13:00
Megosztás:

Kanadai kormányfő: új szankciókat készítenek elő Oroszországgal szemben

Új szankciós csomagot készítenek elő Oroszországgal szemben Ukrajna szövetségesei - jelentette ki pénteken Mark Carney kanadai miniszterelnök egy sajtótájékoztatón.
2025. 09. 06. 12:00
Megosztás:

50 millió ADA eladás két nap alatt – Óvatosság jellemzi a derivatív piacot

A Cardano (ADA) piacán erősödő eladói nyomás érzékelhető, miután a nagybefektetők – az úgynevezett „whale”-ek – rövid idő alatt 50 millió tokentől váltak meg. Ezzel párhuzamosan a derivatív piac aktivitása is csökken, miközben a túlzottan long-pozíciójú kereskedők egyre sebezhetőbbé válnak. Vajon egy nagyobb korrekció előszelét látjuk?
2025. 09. 06. 10:00
Megosztás:

Ha ezt a szezámolajat vetted, ne fogyaszd el!

A forgalmazó rákkeltő anyag jelenléte miatt Golden Lion szezámolajat vont ki a forgalomból - közölte a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) pénteken az MTI-vel.
2025. 09. 06. 09:00
Megosztás:

Megszólaltak az ingatlanvezérek: ekkora áremelkedést okozhat egy év alatt az Otthon Start

A hét elején elindult Otthon Start program alapjaiban határozhatja meg a következő negyedévek lakáspiacát. Az eladó lakások iránti rendkívüli kereslet az árakban is látszódni fog, ugyanakkor a kiadó lakások iránti kereslet mérséklődhet. A legnagyobb ingatlanhálózatok vezetői szerint azonban az Otthon Start mellett más folyamatok is alakíthatják még idén a lakáspiacot - derül ki a zenga.hu felméréséből.
2025. 09. 06. 08:00
Megosztás:

Átvette a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a Dürer Park irodaházakat

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. megvásárolta a magyar állam nevében a Dürer Park irodaházakat az ingatlanegyüttest fejlesztő Dürer Befektetési Kft.-től, ezzel egyidőben megvalósult a korszerű, zöld irodaházak birtokbavétele is, ezáltal az ingatlanba költöző állami intézmények üzemeltetési költségei érdemben csökkennek - közölte az MNV pénteken az MTI-vel.
2025. 09. 06. 07:00
Megosztás:

Shopper Park Plus: 15%-kal nőtt a nyereség, 26%-kal a díjbevétel az első fél évben

A Shopper Park Plus Nyrt. (SPP-Csoport) adózott eredménye 15,1 százalékkal 15,1 millió euróra, míg díjbevétele 26,6 százalékkal ugyancsak 15,1 millió euróra nőtt 2025 első fél évében - közölte az ingatlanok bérbeadásával foglalkozó társaság pénteken a Budapesti Értéktőzsde honlapján.
2025. 09. 06. 06:00
Megosztás:

Idén nyáron is verhetetlen volt a horvát tengerpart

Idén csak a tengerpartra vágytak a magyarok: Horvátország, Olaszország és Görögország volt a három legnépszerűbb úti cél a nyári hónapokban - derül ki a Bank360.hu oldalán utasbiztosítást kötők adatai alapján készült összesítéséből. A horvát tengerpart előnye azonban csökkent tavaly óta, egyre többen választják Olaszországot.
2025. 09. 06. 04:00
Megosztás: