A magyar jegybank válságkezelő szerepe háború idején

Dr. Schepp Zoltán (egyetemi tanár, dékán) a devizaárfolyamok elméletében és a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokban jártas gazdasági szakember összefoglalta, hogy tapasztalt közgazdászként mit a magyar jegybank válságkezelő szerepéről a jelenlegi ukrán-orosz háborús helyzetben.

A magyar jegybank válságkezelő szerepe háború idején

A jegybank válságkezelésének előzményeit illetően a PTE Közgazdaságtudományi Kar dékánja úgy fogalmazott, hogy a háború nyomán előállt, évtizedek óta nem látott, az egész világot érintő költséginfláció egy, a mandátuma mellett már világos elkötelezettséget mutató jegybankot állít újabb, még jelentősebb kihívások elé.

A pillanatnyi válságkezelő szerep

A válságkezelés jellemzően és általában nem a jegybankok dolga. Legfeljebb annyit tehetnek – és ezt azért sok esetben meg is teszik -, hogy időt biztosítsanak a lomhábban bevethető kormányzati eszközök mobilizálására. Az Európai Központi Bank megfelelő intézményi reformok (pl. fiskális unió) hiányában egyes déli EU tagországok államköténypiacait erősíti eszközvásárlásaival, elősegítve azok adósságainak finanszírozhatóságát. Egyelőre nem világos, hogy Magyarországon szorul-e bármiféle támogatásra az általános gazdaságpolitika, az egyebek mellett az EU-s források elérhetőségétől és az újonnan alakuló kormány fiskális irányvonalától függ. Az mindenesetre leszögezhető, hogy az MNB a háború kitörése után elindult intenzív szigorítási szakaszt követően egyelőre kiváró pozícióra helyezkedett. A megelőző kamatemelések célja a forint gyengülésének megakadályozása, az ezen keresztül begyűrűző inflációs hatások kordában tartása volt.

Nagyrészt ennek köszönhető, hogy az euró árfolyama a március 7-i 400-as csúcshoz képest jó darabig a 370-380 közti sávban stabilizálódott. Az 1 hetes jegybanki betétekre jelenleg 6,45%-os kamatot fizet az MNB, amivel hétről-hétre 10.000 milliárd (!) forintnyi likviditást von ki a bankrendszerből, és drágítja ezzel meg drámai mértékben a forint elleni intézményi spekulációt. Az már más kérdés, hogy eközben a kereskedelmi bankok a lakossági lekötött betétekre ehhez képest egy elképesztően alacsony, 1% alatti kamatot fizetnek. Valójában az történik, hogy a korábban elindított kedvezményes jegybanki hitelprogramokhoz (pl. Zöld otthon program) kapott ingyen likvid forrást forgatják vissza óriási haszonnal a kereskedelmi bankok, miközben a kihelyezett programhiteleket lakossági betétekkel refinanszírozva is kockázatarányos kamatréshez jutnak. Ez így nem fair, azonban nem monetáris politikai, hanem pénzügyi fogyasztóvédelmi kérdés, ahol megítélésem szerint drasztikus lépésekre - súlyos, milliárdos bírságokra – volna szükség a banki erőfölény kompenzálására.

A válságkezelés korlátai

Hogy a Magyar Nemzeti Bank beleütközik-e a korlátaiba, az döntően a külső viszonyok alakulásának a függvénye. Közvetlen háborús érintettséggel nem számolva az exportorientált és nyersanyaghiányos országok esetében, mint amilyen Magyarország meg Németország is, a termeléshez nélkülözhetetlen erőforrások (közte az energiától a vertikális értékláncba integrált félkésztermékig nagyon sok minden) kiesése alapjaiban rendítheti meg a gazdasági modell, ha a hatás tartós, és sok ágazatot érintő. Nem véletlen, hogy az Oroszországgal szembeni szankciós politikában épp itt vannak a legnagyobb viták. De nincs az jegybank, amelyik a hasonló krízisekkel tudna mit kezdeni, hasonló esetekben sokkal átfogóbb társadalmi, illetve gazdaságpolitikai válaszokra van szükség. Egy efféle krízishelyzet előállását sajnos nem lehet jelenleg kizárni, különösen a háborús konfliktus elhúzódása esetén. Az érintett felek egyebek mellett a világ legnagyobb gabona-, illetve műtrágya- termelői és exportőrei, az orosz energiahordozók pedig az egész kontinensen meghatározóak, hiányukban Európa radikális, a társadalmi együttélés mélyszöveteibe hatoló változásokra kényszerül. Számos, a jelenleginél kevésbé kiélezett helyzetben volt már rá példa a magyar gazdaságtörténetben, hogy az ország külső pénzügyi segítséget kért (jellemzően az IMF-től, de legutóbb, 2008-ban az EU-tól is). Hiába magasabb az EU-s átlagnál Magyarország kockázati kitettsége (pl. a nagyfokú nyitottság, vagy az orosz energiafüggés okán), a korábbi segítségkérési szituációkhoz hasonló egyoldalú érintettségről aligha beszélhetünk, sőt az ország agrár-kapacitásai még egy olyan védőhálót is biztosítanak, ami sok más európai országnak nem áll rendelkezésére. Ismert a régi-új kormány elkötelezettsége aziránt, hogy a kihívásainkat ne kívülről diktált gazdaságpolitikai feltételek mentén igyekezzünk orvosolni. Fontos tisztán látni, hogy a jelenleg függőben lévő EU-s források esetében nem gazdaságpolitikai feltételeknek kell megfelelnünk, hanem az EU-s csatlakozással politikai síkon már rég elfogadott általános elveknek.

Az euró bevezetése Schepp Zoltán szemszögéből

A Magyar Nemzeti Bank más európai jegybankokhoz képest specifikus okokból jóval korábban, már 2021 közepén a monetáris szigorítás útjára lépett. Ezzel a forintot sikerült kellőképpen megtámogatnia a háború kitörését követő hetekben. A monetáris politika további feladatait az fogja behatárolni, hogy az egymást követő költségsokkok mikor fognak elcsendesedni, sajnos egyelőre még ennek az időpontját sem tudja senki. Amint azután ez a pont elérkezik, mindjárt ott vár majd az újabb kihívás: megakadályozni, hogy a múltbeli veszteségeiket kompenzálni igyekvő szereplők (reálbért vesztett munkavállalók, profitarányt vesztett vállalkozások stb.) piaci erőpozíciók függvényében újabb inflációs hullámot gerjesszenek, miközben az is kérdéses még, hogy az új kormányzati gazdaságpolitika mennyiben és miképp korrigál majd az elmúlt 2 év keresletfelhajtó hatásain. A lényeg az elszánt és konzekvens monetáris politikai cselekvésben, az ebből akkumulálható hitelesség erősítésében lesz. Ma még nem tudható, hogy ehhez a kondíciókat majdan milyen irányba kell változtatni: további szigorításra lesz-e szükség, vagy akár a mostaninál kisebb szigor is elegendő lehet-e? Sok múlik azon is, hogy mi történik a fontosabb európai partnereknél (pl. miféle modell-átrendezésre kényszerül a német gazdaság), mindenekelőtt azonban azon, hogy az Európai Központi Bank hogyan lesz úrra az egységes európai monetáris politikai eddigi legnagyobb dilemmáján. Jelenleg az euró-zónában a Magyarországihoz igen hasonló költség-inflációs környezet érvényesül, ám a rugalmatlan keresletű jószágok költségsokkjainak elmúltával már tere és felelőssége is lesz az EKB-nek, hogy a tovagyűrűző hatásoknak monetáris szigorítással az útját állja. Ez azonban drámai következményekkel járhat egyes mediterrán tagállamok (pl. Olaszország) adósságának finanszírozási feltételeire, a már régóta halogatott, euró-zóna szintű intézményi reformokra valamilyen formában sort kell majd keríteni.

Noha Európa polgárait ugyanúgy kínozza momentán az infláció, mint ahogy minket, magyarokat, itt azért van egy különbség: az európai politikusoknak a legkisebb gondjuk is nagyobb annál, mintsem, hogy milyen reformokkal (pl. a közös fiskális-háló erősítésével) fonják majd szorosabbra az európai pénzügy együttműködést fél uszkve két év távlatában. Az EKB is eszerint vár ki még, de már nem tud soká. A választások után, immár komolyabb politikai él nélkül jelenthető ki ezért, hogy az euró hazai bevezetésével kapcsolatos döntés meghozatalára a mostaninál kedvezőtlenebb időpont talán még sosem volt. Egyszerűen azért, mert az intézményi környezet szükségszerűen változni fog, de még semmilyen támponttal nem rendelkezünk, hogy milyen módon, hiszen a destruktív irányok (pl. az észak-déli szakadás) sajnos ugyanúgy elképzelhetők. Nem marad más lehetőségünk még évekig, minthogy az önálló monetáris politika útját járva legyünk úrrá a mostanra már nagyrészt hasonló jellegű sokkokból fakadó kihívásokon, miközben a specifikus adottságainkból származó kockázatok és esélyek (pl. energiafüggés, agrár-adottságok) kezelése, illetve megragadása most sokkal inkább a kormányzat feladata és felelőssége lesz, mint a jegybanké. A miniszterjelölti meghallgatások is arra utalnak, hogy a kormány e felelősségnek tudatában van.

Már több százan csúsznak a munkáshitel törlesztésével, és a helyzet tovább romolhat

Fél év alatt hozzávetőleg kétszáz adós csúszott kisebb-nagyobb késedelembe a munkáshitel törlesztésével, ami a néhány hónapos időtávot figyelembe véve egyáltalán nem tekinthető elhanyagolható aránynak. A BiztosDöntés.hu szakértői arra figyelmeztetnek: akinek gondjai támadnak a hitel visszafizetésével, érdemes haladéktalanul a bankhoz fordulnia.
2025. 10. 09. 04:00
Megosztás:

Új megállapodás a Balaton biztonságáért

Partnerségi megállapodással erősítette meg és fejlesztette tovább a Balaton biztonságáért folytatott közös tevékenységét a HungaroMet Nonprofit Zrt., a Veszprém és a Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság Siófokon - tájékoztatta a HungaroMet szerdán, közleményben az MTI-t.
2025. 10. 09. 03:30
Megosztás:

A lengyel elnök a parlament döntése ellenére nem váltja le az Országos Rádió- és Televíziótanácsot

Karol Nawrocki lengyel elnök nem ért egyet a parlament határozatával a sajtószabadság felett őrködő és a műsorszolgáltatói engedélyekről döntő Országos Rádió- és Televíziótanács 2024. évi jelentésének elutasításáról, és nem hagyja jóvá a testületi tagok leváltását – közölte szerdán a varsói elnöki hivatal főnöke.
2025. 10. 09. 03:00
Megosztás:

Mitől félnek a magyar emberek a legjobban a következő 25 évben?

Negyedszázad telt el 2000 óta, a magyar emberek pedig igen vegyesen élték meg ezt az időszakot. A többség szerint még több kihívás vár ránk a jövőben, és egy változó, turbulens világra készülhetünk a következő 25 évben.
2025. 10. 09. 02:01
Megosztás:

Elfogadták a rendeletet! Kiegészítő nyugdíjemelés ennyi lesz most

A Magyar Közlöny 2025. október 1-jén megjelent számában kihirdették a 299/2025. (X. 1.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Kormányrendelet), amely a nyugellátások és egyes más ellátások 2025. novemberi kiegészítő emeléséről rendelkezik.
2025. 10. 09. 01:00
Megosztás:

Ne fizesd be a gázszámládat, ha ezeket a jeleket látod rajta!

Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. ügyfelei az elmúlt időszakban ismét adathalász csalók által küldött hamis online földgázszámla-értesítőket kaptak. Miről ismerhetjük fel, hogy hamis számlát kaptunk?
2025. 10. 09. 00:30
Megosztás:

Új kriptós lehetőségek – A szakértők szerint a $TAP és a SHIB most olyan, mint a HYPE volt 6 dolláron, mielőtt elérte a 59 dolláros történelmi csúcsát

Az időzítés mindig is kulcsszerepet játszott a kriptovilágban. Azok, akik korán felismerik a növekvő lendületet, gyakran még azelőtt realizálhatják a legnagyobb nyereségeket, hogy a piac többi része egyáltalán reagálna.
2025. 10. 08. 23:30
Megosztás:

Elon Musk imádja a mémcoinokat – de vajon neked is érdemes beléjük fektetni?

A mémcoinok világa egyszerre lenyűgöző és veszélyes – különösen akkor, ha egy olyan figura, mint Elon Musk kezd el tweetelni róluk. Bár ezek az eszközök egyes befektetők számára mesés nyereséget hoztak, a legtöbbjük mögött nincs más, csak egy internetes tréfa és rengeteg spekuláció. De vajon tényleg érdemes pénzt tenni a mémekre épülő kriptókba? Megvizsgáltuk.
2025. 10. 08. 23:00
Megosztás:

Saját stabilcoin indítására készül a Jupiter: Új korszak kezdődhet a Solana DeFi ökoszisztémában

A Solana hálózat legnagyobb decentralizált tőzsdei aggregátora, a Jupiter, bejelentette, hogy hamarosan elindítja saját natív stabilcoinját, a JupUSD-t. A lépés nemcsak a Jupiter növekvő DeFi-ökoszisztémáját erősíti, hanem új lendületet adhat az egész stabilcoin-piacnak is. Az új eszköz mögött olyan nevek állnak, mint az Ethena és a BlackRock, így nem meglepő, hogy a piac izgatottan figyeli a fejleményeket.
2025. 10. 08. 22:30
Megosztás:

2025-ben is őrzi elsőségét Magyarország a napelemes termelésben

Az Ember nemzetközi think-tank évközi jelentése változatlanul a globális mezőny legelejére helyezi hazánkat, Magyarországon az idei első félévben közel 30 százalékot tett ki a naperőművek részesedése a villamosenergia-termelésből - tette közzé az Energiaügyi Minisztérium (EM) a Facebook-oldalán szerdán.
2025. 10. 08. 22:00
Megosztás:

Azonnali hatállyal elbocsátottak egy mentőst

Azonnal hatállyal megszüntette az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) annak a mentősnek a munkaviszonyát, aki brutálisan bántalmazott egy férfit kedden Heves vármegyében - közölte az OMSZ szerdán az MTI-vel.
2025. 10. 08. 21:30
Megosztás:

Rigó Csaba Balázs a vállalkozásoknak: „Megéri betartani a versenyszabályokat!”

„A vállalkozásoknak megéri betartani a versenyszabályokat, de minden más szabályt is! Ennek érdekében megfelelőségi program kidolgozása célszerű, amely versenyelőnyt biztosíthat.
2025. 10. 08. 21:00
Megosztás:

Orosz vezető: növelték az üzemanyag-termelést az olajfimomítók

Megnőtt az olajtermékek kibocsátása Oroszországban, a belső piacon egyensúly van – jelentette ki Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes újságíróknak szerdán Moszkvában.
2025. 10. 08. 20:30
Megosztás:

Orosz vezető: növelték az üzemanyag-termelést az olajfimomítók

Megnőtt az olajtermékek kibocsátása Oroszországban, a belső piacon egyensúly van – jelentette ki Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes újságíróknak szerdán Moszkvában.
2025. 10. 08. 20:30
Megosztás:

Akár 10 000%-os nyereség is lehetséges a Digitap ($TAP) esetében egy új fintech jelentés szerint

Elemzők szerint a <a href="https://presale.digitap.app?&utm_campaign=oct&utm_content=pri&utm_medium=pr&utm_source=prof-pr&utm_term=434a"_blank">Digitap</a> ($TAP) akár 10 000%-ot is emelkedhet a jelenlegi 0,0125 dolláros előértékesítési árhoz képest, ahogy 2025 végére megépíti az első olyan omni-bank rendszert, amely összeköti a kriptót és a fiat pénzeket.
2025. 10. 08. 20:00
Megosztás:

Lengyelországban problémát okoz a textilhulladékok kötelező szelektálása

A gyűjtőpontok elhelyezése miatt problémát okoz Lengyelországban a textilhulladékok kötelező szelektálása, a használt ruhát karitatív célokra szánó Lengyel Vöröskereszt (PCK) ezért kénytelen volt kivonni a forgalomból ruhagyűjtő konténereit - jelentette az onet.pl lengyel hírportál.
2025. 10. 08. 19:30
Megosztás:

Uniós biztos: az EU új ipari akciótervvel erősíti az autóipar versenyképességét

Az Európai Bizottság ipari akciótervet dolgozott ki az európai autóipar számára, amely a vállalatok átállását segíti a tiszta, összekapcsolt és automatizált járműgyártásra - jelentette ki Wopke Hoekstra klímaügyekért felelős uniós biztos szerdán Strasbourgban.
2025. 10. 08. 19:00
Megosztás:

27 bérlakás létesül felzárkózó településeken Baranyában

Baranyában 27 bérlakás létesül a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Felzárkózó települések (Fete) programjának részeként - közölte a szervezet szerdán az MTI-vel.
2025. 10. 08. 18:30
Megosztás:

Természeti Katasztrófák Csökkentésének Világnapja: A biztosítási piacot is átrajzolja az éghajlatváltozás

A tavalyi év a természeti katasztrófák éve volt extrém hurrikánokkal és viharokkal Észak-Amerikában, pusztító áradásokkal Európában és Ázsiában, valamint aszállyal Afrikában és Dél-Amerikában. Az ezek nyomán keletkezett biztosítási károk – immár az ötödik egymást követő évben – meghaladták a 100 milliárd dollárt[1].
2025. 10. 08. 18:00
Megosztás:

Együttműködési megállapodást kötött az MCC és az MKIK

A tehetséggondozás és a szakemberképzés érdekében együttműködési megállapodást kötött a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) – közölték az együttműködés résztvevői szerdán az MTI-vel.
2025. 10. 08. 17:30
Megosztás: