A magyar kkv-k használják, de még nem építették be a működésükbe a mesterséges intelligenciát

A debreceni JVSZ Country Ride rendezvényen mutatták be a JVSZ AI & Automatizációs Fóruma és a Code Intelligence, illetve Peak együttműködésében létrejött AI Index Magyarország kutatást[1], amely a jövőben rendszeresen nyomon követi a mesterséges intelligencia hazai használatának alakulását. Az index[2] célja, hogy adatvezérelt képet adjon arról, hol tart Magyarország az AI alkalmazásában, milyen területeken jelenik meg a technológia, és melyek a legfontosabb fejlődési lehetőségek.

Az AI használat már tömeges, de még korai szakaszban jár

A felmérés nyitófázisának eredménye szerint a magyar lakosság több mint fele (50,4%) az elmúlt hónapban legalább egyszer használt valamilyen mesterséges intelligenciára épülő eszközt, ugyanakkor a rendszeres felhasználók aránya még jóval alacsonyabb, csak minden negyedik felnőtt (25,9%) tartozik ebbe a csoportba. Hasonló arányt (24,5%) képviselnek azok, akik alkalmi felhasználóknak tartják magukat, miközben a válaszadók 39 százaléka még csak ki sem próbált soha AI-eszközt.

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a magyarok többsége (51,8%) magabiztosnak érzi magát az AI használatában, ugyanakkor az eszközök által adott válaszok pontosságával és megbízhatóságával kapcsolatban továbbra is jelentős a bizonytalanság: tízből négy válaszadó (39,5%) csak részben bízik meg az AI adta válaszokban.

Az AI használat csökken az életkor növekedésével, illetve a fővárostól távolodva: míg a Pest megyében és a nyugati régiókban élők élen járnak ebben (60,2% és 57,7%), addig a déli és északi országrészek lemaradnak (31,6% és 40,9%). A férfiak nagyobb nyitottságot mutatnak, mint a nők: 58,4 százalékuk tartozik a rendszeres és alkalmi használók közé, míg a nőknél csak 43,2 százalék ez az arány.

Bár sokan használják az AI-t, a fizetős használat még nem jellemző

Az eredmények arra is rámutatnak, hogy az AI-t ma leginkább információkeresésre (82,2% az aktív használók körében), tanulásra (35,5%), szövegírásra (26,4%) és egyszerűbb vállalati feladatok támogatására használják, az összetettebb vállalati alkalmazások kevésbé elterjedtek. Utóbbiban az is szerepet játszik, hogy a válaszadók mindössze 3,9 százaléka esetében fizet a munkáltató vagy az oktatási intézmény az AI eszközért. A magyarok kedvence egyébként toronymagasan a ChatGPT (64,7%), a második helyen a Gemini (21,9%), a harmadikon pedig a Copilot (7,3%) áll.

AI a munkahelyen 

Az AI használat továbbra is inkább egyéni kezdeményezés (67,6%), mint szervezeti: a válaszadók kétharmada dolgozik olyan cégben, ahol egyáltalán nem létezik AI-szabályozás. Tízből csak egy ember mondta azt, hogy a munkaadója kifejezetten engedélyezi vagy ajánlja a mesterséges intelligencia használatát.

A dolgozók szerint az AI jelenleg inkább támogatja, mint teljesen kiváltja a munkafolyamatokat: a megkérdezettek közel fele szerint (47,5%) a saját munkaköre egyáltalán nem váltható ki automatizációval. 

„Az Európai Unióban az AI-t használó vállalkozások száma Magyarországon a legalacsonyabb, miközben a lakosság kifejezetten aktívnak számít ezen a téren és technológiai akadályai sincsenek az AI terjedésének” – figyelmeztet dr. Csorbai Hajnalka, a JVSZ elnöke. Szerinte a valódi kihívást az jelenti, hogy az egyéni kísérletezésből hogyan lesz szervezeti tudás, és miként képesek a vállalkozások valódi üzleti előnnyé alakítani a mesterséges intelligenciát.

Szintén a vállalati kultúra és a tudatos bevezetés hiányosságait tartja a legnagyobb akadálynak Dobos Balázs, a Code Intelligence részéről. „Miközben globálisan az AI már nem a jövő technológiája, hanem a jelen egyik legfontosabb versenyképességi tényezője, Magyarországon csak korlátozott mértékben épült be strukturált módon a napi vállalati rutinba és a munkafolyamatokba” – szögezte le a szakember, felelevenítve a kutatás azon megállapítását, hogy ma még a munkavállalók és tanulók kétharmada nem találkozik formális elvárásokkal az AI használatot illetően. 

Az AI Index Magyarország készítői azt tervezik, hogy a kutatást rendszeres időközönként megismétlik, így hosszabb távon is követhetővé válik, hogyan változik a mesterséges intelligencia használata, a felhasználók bizalma és a technológia gazdasági hatása Magyarországon. A cél, hogy a döntéshozók, a vállalatok és a szakmai szervezetek egyaránt megbízható képet kapjanak a hazai AI-érettség alakulásáról.