A magyar migrációs modellt mutatták be a spanyol fővárosban
"Európai társadalmaink jövője rajtunk múlik" - mondta Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ madridi irodájának vezetője.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy kapcsolat van illegális bevándorlás és a növekvő bűnözés, a szaporodó terrortámadások, illetve a "társadalom összetételének megváltozása" között, amelyek szerinte aggodalommal töltik el a polgárokat.
Az uniós tagállamokban készült felmérés szerint az emberek 53 százaléka negatív jelenségnek tartja a tömeges migrációt, 75 százalék szerint emiatt nőtt a bűnözés, 63 százalék észlelt vallási, kulturális konfliktust, 55 százalék tapasztalta már, hogy nem érezi magát biztonságban az országában - közölte.
Magyarországnak 2015-ben kellett először szembenéznie a tömeges és illegális migrációval, cselekvésének alapja a józan ész és a törvényesség volt: megvédte határait, nem engedte belépni azokat, akiknek nincs joga arra. Ezért szankciókat kapott, de továbbra is védi határait; egyetlen illegális bevándorlót sem enged Európába
- jegyezte meg.
A kerekasztal-beszélgetésen bemutatták az Európa kapuinak őrzése - A migráció magyar megközelítése című angol nyelvű könyvet, amelyet a Migrációkutató Intézet jelentetett meg 2024-ben.
Marsai Viktor igazgató elmondta: a kiadvány abból a tapasztalatból született, hogy külföldön nem értik, kritizálják a magyar migrációs politikát, amely általában a progresszív média "torz tükrében" jut el hozzájuk.
Nagyon világos az az álláspont, hogy Magyarország az illegális migrációval szemben akar fellépni, miközben a legális migráció "az adott jogi csatornákon és keretrendszer betartásával" működhet, de az úgynevezett asylum shopping jelenségének nincs helye kontinensen.
Továbbá nem lehet beengedni ellenőrizetlenül több százezer embert Európába a hátterük ismerete nélkül. Az európai migrációs paktum perspektívaprobléma, a döntéshozók európai és tagállami szinten is "a migránsok és a menedékkérők szemszögéből" tekintenek a jelenségre. "Mi azt gondoljuk, hogy itt elsősorban szuverén nemzetekről van szó, akiknek a saját állampolgárairól kell először gondoskodni" - jelentette ki.
A spanyolországi migrációs helyzetről azt mondta, hogy a tengeri határok védelme sokkal nehezebb feladat, mivel nem lehet fizikai határzárakat emelni. "Látjuk, hogy ezzel Spanyolország nagyon sokat küzd, és látjuk, hogy Ceuta és Melilla kapcsán sokkal hatékonyabb a határvédelem" - közölte.
Véleménye szerint nem lehet alku tárgya, hogy mi legyen azokkal, akik elutasított menedékkérelmük ellenére az országban maradnak.
"Ha nincs elrettentő erő ebben a rendszerben, márpedig a spanyol példán is azt látjuk, hogy viszonylag kevés az elrettentő erő, akkor a legalizálás csak azt fogja jelenteni, hogy valaki elolvassa Szenegálban, Marokkóban, bárhol a világban, hogy érdemes menni, mert előbb utóbb, hiába érkeztem illegálisan, meg fogom kapni a tartózkodási engedélyt. Ez az amiben Magyarország nem kötött alkut"
- mondta Marsai Viktor.
Pepa Millán, a Vox parlamenti frakcióvezetője szerint a magyar migrációs modell példája annak a politikának és azoknak az intézkedéseknek, amelyeket alkalmazni kellene minden európai kormánynak, amely szeretné megőrizni országa biztonságát, identitását és gazdasági jólétét.
Hibásnak nevezte azt a megközelítést, amely az alacsony születésszám vagy a munkaerőhiány problémájára az illegális bevándorlásban látja a megoldást, miközben nem vesz tudomást az olyan következményekről, mint a biztonság, a szociális szolgáltatások életképessége, a lakhatáshoz való hozzáférés, vagy a választói tömeg megváltozása.
Rocío de Meer, a Vox parlamenti képviselője komornak nevezte Spanyolország jövőjét, mivel vannak falvak, ahol 20 éve nem született gyerek, és születéspolitika helyett inkább mások gyerekeit fogadják be, "akiknek semmi köze a kultúránkhoz".
