A megfelelésen túl – az üzleti döntések megalapozásához fenntarthatósági adatok kellenek
A jelentéskészítés az üzletmenet részévé vált
A fenntarthatósági jelentéstétel 2025-ben vált kötelezővé az EU vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelve (CSRD) alapján, de az EU időközben csökkentette a CSRD hatálya alá tartozó entitások számát és egyszerűsítette a követelményeket. A szabályozói irányváltások lassították ugyan a kötelező riportolás lendületét, de a trend változatlan: a jelentéstétel egyre fontosabbá válik. Számos vállalat növelte a ráfordított időt és erőforrást, valamint fejlesztette technológiai eszköztárát, hogy a riportolást hatékony, ismételhető és auditálható folyamattá tegye.
A CSRD vagy ISSB (International Sustainability Standards Board) szerint már jelentő vállalatok több mint kétharmada számolt be arról, hogy a megfelelésen túl is jelentős vagy mérsékelt értéket nyert a gyűjtött adatokból, illetve a szervezeti működésbe való mélyebb betekintésből, és ezeket széles körben be is építik az üzleti döntésekbe. A jelentős értéket látók körében
38% használja az információkat az üzleti stratégia alakítására (szemben a nem jelentős értéket látók 11%-ával),
48% az egyéb szabályozásoknak való megfelelés támogatására (vs. 15%),
38% kockázatkezelésre (vs. 13%),
28% az ellátási lánc átalakítására (vs. 7%),
22% a vállalati pénzügyekre és befektetésekre (vs. 5%), valamint
20% a munkaerő átalakítására (vs. 5%) használja.
Ahol az adatok a stratégiai döntések részévé váltak, ott a riportolás kézzelfogható üzleti értéket teremt.
Az értékteremtés erőforrás-befektetéssel párosul
A jelentős értéket szerző vállalatok 56%-a növelte érdemben a riportolásra fordított erőforrásokat az elmúlt évben, míg az összes válaszadó körében ez 26%. A már jelentő cégeknél erősödött a technológia szerepe: több mint felük központilag tárolja az adatokat, és használ szén-dioxid-kalkulációs, valamint fenntarthatósági jelentéskészítést támogató szoftvereket.
„A kutatás egyértelműen rámutat arra, hogy a fenntarthatósági jelentéstétel nem csupán egy szabályozási kötelezettség, hanem egy olyan eszköz, amely jelentős üzleti értéket teremthet. A vállalatok számára kulcsfontosságú, hogy folyamatosan fejlesszék jelentéstételi folyamataikat, és integrálják a fenntarthatósági adatokat az üzleti döntéshozatalba” – mutatott rá Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország ESG-riportingért felelős cégtársa.
A befektetőknek sem mindegy
A nyomás az érdekelt felek részéről érezhetően nőtt: a válaszadók több mint fele fokozódó belső és külső igényt érzékel a fenntarthatósági adatok szolgáltatására, és kevesebb mint 10% lát csökkenést. A PwC 2024-es globális befektetői felmérése szerint a befektetők több mint 70%-a úgy véli, a fenntarthatóságot közvetlenül be kell építeni az üzleti stratégiába, 75% pedig növelné befektetéseit azokba a vállalatokba, amelyek konkrét lépéseket tesznek az éghajlatvédelem érdekében.
Minőségi adatokhoz kell a technológia is
A hatékony, ismételhető jelentéstétel érdekében számos vállalat vásárol vagy fejleszt technológiai eszközöket és infrastruktúrát. Az AI használata a fenntarthatósági riportolásban az előző évhez képest csaknem megháromszorozódott. A mesterséges intelligenciát jellemzően közzétételek megírására és összegzésére, a kockázatok és lehetőségek azonosítására, valamint adatok gyűjtésére, aggregálására és integrálására alkalmazzák, adott esetben akár több különböző rendszerből. A befektetők is a minőségi adatokra helyezik a hangsúlyt: közel kétharmaduk (62%) szerint az AI javította elemzői képességeiket.
Gyakorlat teszi a mestert
A gyakorlatban a vállalatok több mint egyharmada már tett közzé fenntarthatósági jelentést – többségük a CSRD szerint –, és utólag úgy látja, hogy a jobb technológiahasználat, az adathozzáférhetőség és -teljesség korábbi megerősítése, több munkatárs bevonása, valamint a funkciók közötti együttműködés tovább javította volna a folyamatot.
Sávoly-Hatta Anita kiemelte: „Évtizedekbe telt, mire a szabályozók, befektetők és vállalatok világszerte összehangolták a pénzügyi jelentéstétel alapjait. Nem meglepő tehát, hogy a fenntarthatósági jelentéstétel történetének korai szakaszában változnak a prioritások, az ütemtervek és a közzétételi követelmények. A vezetők feladata, hogy e változások tudatában a nagyobb célra összpontosítsanak: az értékmegőrzésre és értékteremtésre egy olyan környezetben, ahol a fenntarthatóság egyre inkább meghatározza a vállalati teljesítményt.”
