A munka újragondolása: a munkakörök vége?

A múlt évszázadot a munka mechanisztikus szemlélete jellemezte: az, hogy a munka állandó és megismételhető feladatok összessége, jól körül határolható munkakörökbe szervezve. A transzformációs törekvések pedig tipikusan arra összpontosítottak, hogy miként lehet ugyanolyan eredményeket gyorsabb, hatékonyabb módszerekkel elérni.

A munka újragondolása: a munkakörök vége?

A világjárvány alapjaiban forgatta fel a munkavégzés helyéről, a munkáról és a munkavállalókkal való kapcsolatról alkotott hagyományos elképzeléseket, hatásai pedig hosszútávon újabb és újabb kihívások elé állítják a cégvezetőket. A Deloitte Globális Humán Erőforrás Trendek 2023 kutatása arra kereste a választ, hogy a vezetők hogyan gondolkodnak a jelen- és jövő kihívásairól, és milyen alapvető, koncepcionális változtatásokra van szükség a szervezetek sikerességéhez a folyamatosan változó környezetben.

A több, mint 11 éves múltra tekintő kutatás idén 105 ország és 10.000 résztvevő bevonásával készült. Az első számú üzleti vezetők és meghatározó HR szakemberek megkérdezése jelentősen megújult módszertannal történt, és idén először munkavállalók véleményének feltérképezésével is kiegészült.

„Kutatásunk eredményei egyértelműen rámutatnak arra, hogy azok a szervezetek tudnak sikeresek lenni az új környezetben, akik a munkavállalókra partnerként tekintve közösen kísérleteznek, és együtt hoznak létre olyan fenntartható munkamodelleket, amelyek hatására a munkavállalók a legjobbat tudják kihozni magukból, így segítve vállalatukat kimagasló üzleti eredmények eléréshez.” – mondta Csépai Martin, a Deloitte HR tanácsadási üzletágának igazgatója. 

A munka újragondolása: a munkakörök vége?

A munkát a legtöbb szervezetben ma is elsősorban a munkakörök és az ehhez kapcsolódó konkrét feladatok határozzák meg, ugyanakkor ezt a megközelítést sokan már elavultnak tartják, hiszen a munkakörökön alapuló munkaszervezés nem csak a szervezetek agilitását és innovativitását korlátozza, hanem a munkavállalók karriertervezését és fejlődési lehetőségeit is szűkös keretek közé szorítja. 

A Deloitte korábbi, „Skills-based organizations” kutatása is hasonló tanulságot fogalmazott meg: a vezetőknek csupán 19, míg a munkavállalóknak 23 százaléka véli úgy, hogy a munka így strukturálható a legjobban. Ezt támasztják alá a most megjelent Globális Humán Erőforrás Trendek felmérés eredményei is: a kutatásban megkérdezett felsővezetők 63%-a nyilatkozott úgy, hogy a munkavállalók a jelenlegi munkaköri leírásukon túlmutató, más csapat- és projektmunkákat is végeznek.

„A problémára a kompetencia alapú munkaszervezésre való áttérés jelenthet megoldást, melynek segítségével a szervezetek képesek lehetnek arra, hogy hatékonyabban szabadítsák fel a munkaerőben rejlő teljes potenciált, olyan munkahelyeket teremtve, ahol a munkavállalók nagyobb szabadsággal és autonómiával - és az ezzel járó nagyobb felelősséggel -, valamint jobb fejlődési- és karrierlehetőségekkel rendelkezhetnek.” – mondta Csépai Martin.

A csapatok hatékony működéséről alkotott elképzelések változása tükröződik a kutatás eredményeiben is: a megkérdezett vezetők 93%-a nyilatkozott úgy, hogy a munkakörökön alapuló munkaszervezéstől való elmozdulás fontos vagy nagyon fontos tényező a vállalat jövőbeni sikerességének szempontjából. A Deloitte magyarországi adatokat is magában foglaló, Közép-Kelet Európára fókuszáló régiós riportjából kiderül, hogy a világnak ezen a felén sem gondolkodunk másként: a régió kutatásban résztvevő vezetőinek 95%-a számára kiemelten fontos a munkaszervezés teljeskörű újragondolása. Ugyanakkor csak 20% véli úgy, hogy szervezetük készen áll a kihívás kezelésére, ami egyben azt is jelenti, hogy itt érzékelik a legnagyobb lemaradást a jövőre való felkészülésben a vizsgált trendek közül. Azonban az nem kérdés, hogy megéri-e erre a területre fókuszálni: a készségalapú munkaszervezésre átálló vállalatok 107%-kal nagyobb valószínűséggel találják meg a tehetségek legjobb helyét a szervezetben, és 98%-kal nagyobb eséllyel tartják meg a kiváló teljesítményt nyújtókat.

A munkavállalók szerepének újragondolása: a közös alkotás az út!

A szervezeteknek és a munkavállalóknak közösen kell kialakítaniuk azokat az új szabályokat és határokat, amelyek meghatározzák együttműködésük alapjait. Azok a vállalatok, ahol a munkatársak nagyobb arányban vesznek részt a szervezeti változások megtervezésében és végrehajtásában, pozitívabb eredményeket tapasztalnak. Ahol a munkavállalók bevonásával hozzák meg a legfontosabb szervezeti döntéseket, 80%-kal nagyobb valószínűséggel számoltak be magas dolgozói elkötelezettségről, kétszer nagyobb valószínűséggel innovatívak, és 60%-al nagyobb arányban képesek hatékonyan reagálni a küszöbön álló változásokra.

Annak, hogy a munkavállalók egyre nagyobb befolyást és felelősséget szereznek a szervezetek működésében, elkerülhetetlen velejárója, hogy erősödik érdekérvényesítési képességük is, ezért a vállalatoknak is újra kell gondolniuk saját szerepüket a megváltozott kapcsolatrendszerben.

Csépai Martin szerint: „Ahhoz, hogy a munka új világában sikeresek legyenek, a vezetőknek és a szervezeteknek el kell engedniük a teljes és kizárólagos kontroll gondolatát. Míg korábban a munkavállalók erős érdekérvényesítési képessége fenyegetően hathatott a vállalatvezetőkre, addig ma a sikeres szervezetek arra törekednek, hogy – kihasználva munkavállalóik érdeklődését és motivációját – együtt alakítsák ki azokat a kereteket, amelyek mindkét fél számára előnyösek.”

Ugyancsak a megváltozott kapcsolatrendszerhez való alkalmazkodás fontosságát példázza, hogy azok a szervezetek, amelyek toborzási- és tehetségmenedzsment stratégiájukat az egyre inkább nem hagyományos igényeket támasztó munkaerőpiacra szabják, olyan készségekhez és tudáshoz férhetnek hozzá, amelyek felgyorsítják a vállalati növekedést, az innovációt és az agilitást.

A munkahely újragondolása: készülj fel egy határok nélküli világra!

A munka világát is érintő technológiai fejlődés hatása és a távoli munkavégzés népszerűségének növekedése már a pandémia előtt is tapasztalható volt, és arra késztette a vállalatokat, hogy újragondolják a munkahelyről, mint fizikai helyről alkotott koncepciójukat. Mára a munkavállalók jelentős többsége jognak tekinti, hogy maga határozhassa meg, honnan végzi a munkáját – legyen szó az irodáról, az otthonáról, vagy a világ egy távoli pontjáról. A kérdés népszerűsége ellenére, a megkérdezett vezetők csupán 15%-a nyilatkozott úgy, hogy a munkavégzés módjának megtervezése az egyik legfontosabb tényező egy jövőálló szervezet megteremtése szempontjából, ugyanakkor azt elismerték, hogy a munkavállalók fokozott elkötelezettsége és jólléte az ilyen vállalatok legfontosabb ismérvei közé tartozik.

A munkahely és a munka fogalmának folyamatos változása megköveteli, hogy a munkavállalók és a vezetők közösen fejlődjenek. Ennek fontosságát a felmérés eredményei is bizonyítják: a megkérdezettek 95%-a szerint a vezetői képességek és hatékonyság kiemelkedően fontos tényezők a szervezetük sikere szempontjából, mi több, a kelet-közép-európai régiós eredmények azt mutatják, hogy ezt látják a legfontosabb sikerkritériumnak a megkérdezett felsővezetők. Ugyanakkor csak 23%-uk gondolja úgy, hogy vezetői rendelkeznek a jelenlegi kihívásokkal való hatékony megküzdéshez szükséges képességekkel. Ez a különbség feltehetően részben annak köszönhető, hogy a vezetők elavult szemlélettel tekintenek mind a munkára, mind pedig a munkavállalókra, részben pedig annak, hogy a válaszadók közel fele szerint a szervezetük vezetői túlterheltek, és nehezen tudják meghatározni és követni a prioritásokat.

„A munka világának változása is állandó, a vállalatoknak ezért nem érdemes arra várni, hogy megtalálják a tökéletes kiindulópontot a precízen megtervezett szervezeti változások elindításához. Ehelyett a jelenlegi kihívásokra kell olyan üzleti lehetőségként tekinteniük, amelyekkel kísérletezhetnek és amelyekből tanulva alakíthatják folyamatosan saját működésüket" - mondta Csépai Martin. 


MRTV-pályázat - Szabó Stein Imre és Kert Attila jutott a második szavazási körbe

Szabó Stein Imre és Kert Attila kapta a legnagyobb támogatottságot a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatói posztjára pályázók közül a Független Közmédia Testület (FKT) péntek esti szavazásán, őket szombaton ismét meghallgatja a vállalat tulajdonosi jogait gyakorló grémium.
2026. 11. 21. 04:00
Megosztás:

Törvényt hoztak! A cigikereskedelmi mutyi megszűnik, mi lesz a trafikokkal?

Lázár János, korábbi miniszter nevéhez nem csak a vasútrombolás köthető, hanem az Országos Dohányboltellátó (ODBE), azaz a dohány mutyi kiépítése is. Ennek a cégnek a tulajdonosai érdemi verseny nélkül, az elmúlt 10 évben közel 67 milliárd forint adózott nyereségre tettek szert. Ennek a gyakorlatnak most véget vetünk! - olvashatjuk Borsós Gabriella Tisza-képviselő FB oldalán.
2026. 11. 21. 03:00
Megosztás:

Nyugdíjas igazolvány 2027 - Mire jó, mire jogosít?

Egy 63 éves asszony, aki a Nők 40 programmal ment nyugdíjba, díjmentesen vonatozhat Budapestre. Ha a pályaudvarról metróval folytatja az útját, ahhoz már jegyre vagy bérletre lesz szüksége. A vele utazó, 66 éves férje viszont akkor is díjmentesen szállhat fel a vonatra és a metróra, ha még dolgozik, és soha nem igényelt nyugdíjat. Hogyan lehetséges ez?
2026. 11. 21. 02:00
Megosztás:

Ennyi lesz a cukor és az étolaj ára decembertől: 2 nagy változás jöhet

Komoly meglepetést hozhat a december a magyar élelmiszerboltokban: miközben a kristálycukor ára jelentősen csökkent az elmúlt egy évben, az étolajért egyre többet kell fizetni.
2026. 11. 21. 01:00
Megosztás:

Kihirdették a Virágos Magyarország verseny 2026-os nyerteseit

Kihirdették a Virágos Magyarország verseny idei nyerteseit: város kategóriában Tatabánya és Hatvan, község kategóriában Alsóörs és Kisbodak érdemelte ki a fődíjat a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) és a Visit Hungarytől, Budapest Főváros Fődíját pedig a VIII. kerület kapta.
2026. 11. 21. 00:05
Megosztás:

Szigorúbb ellenőrzések a közbeszerzéseknél: több száz szervezet került nyilvántartásba

A Közbeszerzési Hatóság fokozott ellenőrzéseinek eredményeként 2025. szeptember és 2026. november között mintegy 640 szervezet, elsősorban állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság regisztrált az ajánlatkérői nyilvántartásba, vagyis került be a közbeszerzési törvény hatálya alá, míg egy évvel korábban ez a szám 291 volt. A Hatóság a takarékosabb, átláthatóbb és fenntarthatóbb közpénzfelhasználás érdekében további fejlesztéseket is javasol.
2026. 11. 20. 23:00
Megosztás:

Elemzők szerint jövőre 5,5-7 százalékkal nőhetnek a bruttó átlagbérek

Jövőre 5,5-7 százalékkal emelkedhetnek a bruttó átlagbérek az elfogadott bérmegállapodás alapján az MTI által megkérdezett elemzők szerint. A kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői csütörtökön állapodtak meg a jövő évi béremelésről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF).
2026. 11. 20. 22:00
Megosztás:

MNB: a harmadik negyedévben is jelentősen bővült a vállalati és a lakossági hitelállomány

A harmadik negyedévben is jelentősen bővült a vállalati és a lakossági hitelállomány: előbbi 11,3 százalékkal, utóbbi 21,8 százalékkal, mindkettő meghaladta a visegrádi régió és az EU átlagát is - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken az MTI-vel.
2026. 11. 20. 21:00
Megosztás:

Újraindult a kőolajszállítás a megsérült horvátországi Janaf-vezetéken

Újraindult pénteken a kőolajszállítás az Adria-kőolajvezeték (Janaf) Sziszek (Sisak) és Szlavonbród (Slavonski Brod) közötti szakaszán, miután helyreállították a két héttel ezelőtt munkagéppel megrongált vezetéket. A balesetben több mint félmillió liter kőolaj ömlött ki - közölte a vezetéket üzemeltető vállalat.
2026. 11. 20. 20:00
Megosztás:

A BYD toborzóirodát nyitott Szegeden

Megnyitotta toborzóirodáját a BYD pénteken Szegeden, az autóipari cég jelenlegi kilencszáz magyar állampolgárságú alkalmazottja mellé hatszáz újabb dolgozót szeretne fölvenni a közeljövőben.
2026. 11. 20. 19:30
Megosztás:

Innováció, együttműködés, hozzáférés – így lehet jövőbiztos a magyar egészségügy

Miért telik egyre több időbe, mire a szívbeteg eljut a megfelelő ellátásig? Miért nem lesz a kórházi kutatásokból több innováció, és miért maradnak sokszor elszigetelt sikerek a jól működő fejlesztések? A 4. Svájci–Magyar Egészségügyi Fórum résztvevői szerint a magyar egészségügy jövője nemcsak a forrásokon, hanem az együttműködésen, a kiszámítható szabályozáson és a betegek ellátáshoz való tényleges hozzáférésén is múlik.
2026. 11. 20. 19:00
Megosztás:

A vállalatok többsége magasabb adóterhelésre számít 2027-ben

Növekvő adóterhelésre, gyakoribb ellenőrzésekre és egyre összetettebb megfelelési feladatokra készülnek a hazai nagyvállalatok. A transzferárazás jelenti számukra a legnagyobb adókockázatot, miközben a bizonytalan gazdasági környezet ellenére sokan továbbra is beruházásokkal és fejlesztésekkel terveznek. Ez derül ki az EY Magyarország közel 60 nagyvállalati adó- és pénzügyi vezető körében végzett friss felméréséből.
2026. 11. 20. 18:30
Megosztás:

Ericsson magyarországi igazgató: felgyorsítják a helyben fejlesztett innovációk elterjedését

Erősítik az együttműködést az Ericsson budapesti fejlesztőközpontja, valamint a magyarországi szolgáltatók és vállalatok között, és felgyorsítják a helyben fejlesztett innovációk elterjedését - mondta Jan Jaďuď, az Ericsson magyarországi igazgatója az MTI-nek csütörtökön, az Ericsson Imagine Hungary innovációs rendezvényén Budapesten.
2026. 11. 20. 18:00
Megosztás:

Az első részvényvétel előtt: árfolyam, költség és kockázat közérthetően

Egy részvény megvásárlása néhány kattintás lehet. A döntés azonban jóval korábban kezdődik: annál, hogy mire kell a pénz, mekkora veszteség fér bele, és pontosan mit mutat a kereskedési felület. Az első megbízás előtt ezeket a kérdéseket érdemes végigvenni.
2026. 11. 20. 17:30
Megosztás:

Egy töltő, amely az akkumulátorok állapotát is méri

A többfunkciós akkumulátortöltő a töltésen túl arról is képet adhat, mennyi energiát képes leadni egy cella, és milyen állapotban van. Ez különösen hasznos, ha több akkumulátort használ felváltva: a gyengülő darabok könnyebben kiszűrhetők, a használhatókat pedig nem kell idő előtt lecserélni.
2026. 11. 20. 17:00
Megosztás:

Mikor elég a homlokzat mosása, és mikor kell más megoldás?

A foltos homlokzat láttán sokan rögtön magasnyomású mosóért nyúlnak. A vízsugár azonban nem minden szennyeződést távolít el ugyanúgy, és a vakolat állapota is meghatározza, milyen eljárás biztonságos. A mosás előtt ezért azt kell kideríteni, mi okozza az elszíneződést, és mennyire ép a fal felülete.
2026. 11. 20. 16:30
Megosztás:

A Boehringer Ingelheim a 6. helyre lépett előre az Access to Medicine Index rangsorában

A Boehringer Ingelheim a 6. helyre lépett előre a 2026-os Access to Medicine Index (ATMI) rangsorában. A vállalat 2022-ben még a 13., 2024-ben pedig a 8. helyen állt. Az eredmény a vállalat azon törekvéseit ismeri el, amelyek az alacsony és közepes jövedelmű országokban a gyógyszerekhez való hozzáférés javítása mellett az egészségügyi rendszerek és a helyi szakmai kapacitások fejlesztésére, valamint a kutatási együttműködésekre is kiterjednek.
2026. 11. 20. 16:00
Megosztás:

Rekordot döntött a szélenergia-termelés Romániában

Minden eddiginél nagyobb teljesítményt értek el a romániai szélturbinák pénteken, helyi idő szerint reggel 7 óra körül 3242 megawattal működtek - írja az economedia.ro.
2026. 11. 20. 15:30
Megosztás:

A médiatanács nem támogatja a reklámadó visszavezetését

A médiatanács nem támogatja a reklámadó jövő év januárjától tervezett visszavezetését, mert az lassítaná a magyar reklám- és médiapiac talpra állását - mondta Polyák Gábor, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke pénteken, a Kossuth rádió Felkelő című műsorában.
2026. 11. 20. 15:00
Megosztás:

Koronavírus: A fertőzöttek számának emelkedése várható

Országos szinten enyhén emelkedett az elmúlt héten a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja a szennyvízben; a szennyvízminták alapján a fertőzöttek számának emelkedése várható a következő időszakban.
2026. 11. 20. 14:30
Megosztás: