A munka újragondolása: a munkakörök vége?

A múlt évszázadot a munka mechanisztikus szemlélete jellemezte: az, hogy a munka állandó és megismételhető feladatok összessége, jól körül határolható munkakörökbe szervezve. A transzformációs törekvések pedig tipikusan arra összpontosítottak, hogy miként lehet ugyanolyan eredményeket gyorsabb, hatékonyabb módszerekkel elérni.

A munka újragondolása: a munkakörök vége?

A világjárvány alapjaiban forgatta fel a munkavégzés helyéről, a munkáról és a munkavállalókkal való kapcsolatról alkotott hagyományos elképzeléseket, hatásai pedig hosszútávon újabb és újabb kihívások elé állítják a cégvezetőket. A Deloitte Globális Humán Erőforrás Trendek 2023 kutatása arra kereste a választ, hogy a vezetők hogyan gondolkodnak a jelen- és jövő kihívásairól, és milyen alapvető, koncepcionális változtatásokra van szükség a szervezetek sikerességéhez a folyamatosan változó környezetben.

A több, mint 11 éves múltra tekintő kutatás idén 105 ország és 10.000 résztvevő bevonásával készült. Az első számú üzleti vezetők és meghatározó HR szakemberek megkérdezése jelentősen megújult módszertannal történt, és idén először munkavállalók véleményének feltérképezésével is kiegészült.

„Kutatásunk eredményei egyértelműen rámutatnak arra, hogy azok a szervezetek tudnak sikeresek lenni az új környezetben, akik a munkavállalókra partnerként tekintve közösen kísérleteznek, és együtt hoznak létre olyan fenntartható munkamodelleket, amelyek hatására a munkavállalók a legjobbat tudják kihozni magukból, így segítve vállalatukat kimagasló üzleti eredmények eléréshez.” – mondta Csépai Martin, a Deloitte HR tanácsadási üzletágának igazgatója. 

A munka újragondolása: a munkakörök vége?

A munkát a legtöbb szervezetben ma is elsősorban a munkakörök és az ehhez kapcsolódó konkrét feladatok határozzák meg, ugyanakkor ezt a megközelítést sokan már elavultnak tartják, hiszen a munkakörökön alapuló munkaszervezés nem csak a szervezetek agilitását és innovativitását korlátozza, hanem a munkavállalók karriertervezését és fejlődési lehetőségeit is szűkös keretek közé szorítja. 

A Deloitte korábbi, „Skills-based organizations” kutatása is hasonló tanulságot fogalmazott meg: a vezetőknek csupán 19, míg a munkavállalóknak 23 százaléka véli úgy, hogy a munka így strukturálható a legjobban. Ezt támasztják alá a most megjelent Globális Humán Erőforrás Trendek felmérés eredményei is: a kutatásban megkérdezett felsővezetők 63%-a nyilatkozott úgy, hogy a munkavállalók a jelenlegi munkaköri leírásukon túlmutató, más csapat- és projektmunkákat is végeznek.

„A problémára a kompetencia alapú munkaszervezésre való áttérés jelenthet megoldást, melynek segítségével a szervezetek képesek lehetnek arra, hogy hatékonyabban szabadítsák fel a munkaerőben rejlő teljes potenciált, olyan munkahelyeket teremtve, ahol a munkavállalók nagyobb szabadsággal és autonómiával - és az ezzel járó nagyobb felelősséggel -, valamint jobb fejlődési- és karrierlehetőségekkel rendelkezhetnek.” – mondta Csépai Martin.

A csapatok hatékony működéséről alkotott elképzelések változása tükröződik a kutatás eredményeiben is: a megkérdezett vezetők 93%-a nyilatkozott úgy, hogy a munkakörökön alapuló munkaszervezéstől való elmozdulás fontos vagy nagyon fontos tényező a vállalat jövőbeni sikerességének szempontjából. A Deloitte magyarországi adatokat is magában foglaló, Közép-Kelet Európára fókuszáló régiós riportjából kiderül, hogy a világnak ezen a felén sem gondolkodunk másként: a régió kutatásban résztvevő vezetőinek 95%-a számára kiemelten fontos a munkaszervezés teljeskörű újragondolása. Ugyanakkor csak 20% véli úgy, hogy szervezetük készen áll a kihívás kezelésére, ami egyben azt is jelenti, hogy itt érzékelik a legnagyobb lemaradást a jövőre való felkészülésben a vizsgált trendek közül. Azonban az nem kérdés, hogy megéri-e erre a területre fókuszálni: a készségalapú munkaszervezésre átálló vállalatok 107%-kal nagyobb valószínűséggel találják meg a tehetségek legjobb helyét a szervezetben, és 98%-kal nagyobb eséllyel tartják meg a kiváló teljesítményt nyújtókat.

A munkavállalók szerepének újragondolása: a közös alkotás az út!

A szervezeteknek és a munkavállalóknak közösen kell kialakítaniuk azokat az új szabályokat és határokat, amelyek meghatározzák együttműködésük alapjait. Azok a vállalatok, ahol a munkatársak nagyobb arányban vesznek részt a szervezeti változások megtervezésében és végrehajtásában, pozitívabb eredményeket tapasztalnak. Ahol a munkavállalók bevonásával hozzák meg a legfontosabb szervezeti döntéseket, 80%-kal nagyobb valószínűséggel számoltak be magas dolgozói elkötelezettségről, kétszer nagyobb valószínűséggel innovatívak, és 60%-al nagyobb arányban képesek hatékonyan reagálni a küszöbön álló változásokra.

Annak, hogy a munkavállalók egyre nagyobb befolyást és felelősséget szereznek a szervezetek működésében, elkerülhetetlen velejárója, hogy erősödik érdekérvényesítési képességük is, ezért a vállalatoknak is újra kell gondolniuk saját szerepüket a megváltozott kapcsolatrendszerben.

Csépai Martin szerint: „Ahhoz, hogy a munka új világában sikeresek legyenek, a vezetőknek és a szervezeteknek el kell engedniük a teljes és kizárólagos kontroll gondolatát. Míg korábban a munkavállalók erős érdekérvényesítési képessége fenyegetően hathatott a vállalatvezetőkre, addig ma a sikeres szervezetek arra törekednek, hogy – kihasználva munkavállalóik érdeklődését és motivációját – együtt alakítsák ki azokat a kereteket, amelyek mindkét fél számára előnyösek.”

Ugyancsak a megváltozott kapcsolatrendszerhez való alkalmazkodás fontosságát példázza, hogy azok a szervezetek, amelyek toborzási- és tehetségmenedzsment stratégiájukat az egyre inkább nem hagyományos igényeket támasztó munkaerőpiacra szabják, olyan készségekhez és tudáshoz férhetnek hozzá, amelyek felgyorsítják a vállalati növekedést, az innovációt és az agilitást.

A munkahely újragondolása: készülj fel egy határok nélküli világra!

A munka világát is érintő technológiai fejlődés hatása és a távoli munkavégzés népszerűségének növekedése már a pandémia előtt is tapasztalható volt, és arra késztette a vállalatokat, hogy újragondolják a munkahelyről, mint fizikai helyről alkotott koncepciójukat. Mára a munkavállalók jelentős többsége jognak tekinti, hogy maga határozhassa meg, honnan végzi a munkáját – legyen szó az irodáról, az otthonáról, vagy a világ egy távoli pontjáról. A kérdés népszerűsége ellenére, a megkérdezett vezetők csupán 15%-a nyilatkozott úgy, hogy a munkavégzés módjának megtervezése az egyik legfontosabb tényező egy jövőálló szervezet megteremtése szempontjából, ugyanakkor azt elismerték, hogy a munkavállalók fokozott elkötelezettsége és jólléte az ilyen vállalatok legfontosabb ismérvei közé tartozik.

A munkahely és a munka fogalmának folyamatos változása megköveteli, hogy a munkavállalók és a vezetők közösen fejlődjenek. Ennek fontosságát a felmérés eredményei is bizonyítják: a megkérdezettek 95%-a szerint a vezetői képességek és hatékonyság kiemelkedően fontos tényezők a szervezetük sikere szempontjából, mi több, a kelet-közép-európai régiós eredmények azt mutatják, hogy ezt látják a legfontosabb sikerkritériumnak a megkérdezett felsővezetők. Ugyanakkor csak 23%-uk gondolja úgy, hogy vezetői rendelkeznek a jelenlegi kihívásokkal való hatékony megküzdéshez szükséges képességekkel. Ez a különbség feltehetően részben annak köszönhető, hogy a vezetők elavult szemlélettel tekintenek mind a munkára, mind pedig a munkavállalókra, részben pedig annak, hogy a válaszadók közel fele szerint a szervezetük vezetői túlterheltek, és nehezen tudják meghatározni és követni a prioritásokat.

„A munka világának változása is állandó, a vállalatoknak ezért nem érdemes arra várni, hogy megtalálják a tökéletes kiindulópontot a precízen megtervezett szervezeti változások elindításához. Ehelyett a jelenlegi kihívásokra kell olyan üzleti lehetőségként tekinteniük, amelyekkel kísérletezhetnek és amelyekből tanulva alakíthatják folyamatosan saját működésüket" - mondta Csépai Martin. 


Jön a nyugdíjas SZÉP-kártya: gyógyszerre és élelmiszerre is költhető lesz

Megjelent a Magyar Közlöny szerda esti számában a kormány határozata, amely alapján jövőre bevezetik a nyugdíjasok SZÉP-kártyáját.
2026. 11. 19. 03:00
Megosztás:

Elfogadták a törvényt! Akinek a nyugdíja 141.747 Ft alatt van az extra emelést kap

Mennyivel lesz több a nyugdíj januárban? A kormány bejelentése után sokan előveszik az utolsó nyugdíjszelvényt vagy megnézik a bankszámlájukra érkezett összeget, hogy utánaszámoljanak.
2026. 11. 19. 02:00
Megosztás:

Mennyi pénzt vonhat le a végrehajtó a munkabérből 2026-ban?

Nettó 180 ezer forintos fizetésből egy közönséges tartozás miatt legfeljebb 51 203 forintot vonhatnak le. Nettó 500 ezer forintból viszont akár 300 ezer forint is mehet ugyanilyen tartozás törlesztésére. Hogyan lehet ez? Elemzői cikkünkben ezt a témát járjuk körül.
2026. 11. 19. 01:30
Megosztás:

Elfogadták a jogszabályt! Itt a kerítésadó, minden méter kerítés után

A 2015 óta hatályos szabályozás alapján az önkormányzatok olyan adótárgyakra vethetnek ki saját települési adót, amelyek után nem kell központi adót fizetni, és amelyek adóztatását jogszabály sem tiltja.
2026. 11. 19. 01:00
Megosztás:

Elkészült az új turizmusfejlesztési stratégia első munkaváltozata

Elkészült az új, átfogó turizmusfejlesztési stratégia első tervezete, jövőre várhatóan az országgyűlés is elfogadja, és a nagyközönség számára is nyilvános lesz - mondta Csendes Olivér, az Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója háttérbeszélgetésen szerdán Budapesten.
2026. 11. 19. 00:30
Megosztás:

A MÁV vonatai továbbra sem közlekednek Csapon túl Ukrajna felé

A MÁV vonatai továbbra sem közlekednek Csap határállomáson túl Ukrajna fel - közölte a MÁV csoport szerdán a honlapján közzétett frissítésben.
2026. 11. 19. 00:05
Megosztás:

A munkavállalók harmada keres új állást, vagy nézelődik a munkaerőpiacon egy felmérés szerint

Minden harmadik aktív magyar munkavállaló keres új állást, vagy tájékozódik a munkaerőpiacon, miközben emelkedett azok aránya, akik úgy vélik, egy esetleges állásvesztésnél nehezebben találnának a képzettségüknek megfelelő állást - derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és az NMS piackutató közös reprezentatív kutatásából.
2026. 11. 18. 23:30
Megosztás:

Újra 90 napra elegendő stratégiai olajtartalékkal rendelkezik Magyarország

Október végére ismét elérte az uniós előírásoknak megfelelő, 90 napnyi import megfelelő szintet Magyarország kőolaj- és kőolajtermék-biztonsági készlete – közölte a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) szerdán az MTI-vel.
2026. 11. 18. 23:00
Megosztás:

Megfosztották mentelmi jogától a lengyel alkotmánybíróság elnökét és helyettesét

Waldemar Zurek lengyel igazságügyi miniszter és főügyész kezdeményezésére megfosztották mentelmi jogától Bogdan Swieczkowskit, az alkotmánybíróság elnökét és helyettesét, Bartlomiej Sochanskit, nem hagyták viszont jóvá Swieczkowski előzetes letartóztatását - közölték szerdán a varsói taláros testület honlapján.
2026. 11. 18. 22:30
Megosztás:

Gajdos László: országszerte megkezdődtek a vízvisszatartási munkák

Országszerte megkezdődtek a vízvisszatartási munkák az elmúlt napok esőzéseit követően – jelentette be szerdai Facebook-bejegyzésében az élő környezetért felelős miniszter.
2026. 11. 18. 22:00
Megosztás:

Új működési modelleket kíván a vállalatoktól az átalakuló világpiac

A geopolitikai széttagolódás közvetlenül alakítja a vállalatok működési feltételeit: egyre több területen térnek el egymástól a kereskedelmi, pénzügyi és technológiai szabályok, miközben az energiaellátás és az infrastruktúra kapacitása egyes nagy energiaigényű beruházások helyszínét és megvalósíthatóságát is meghatározhatja. A cégeknek ezért a világpolitikai kitettséget és a kritikus erőforrások hozzáférhetőségét is számításba kell venniük, hogy biztosíthassák maguknak a megfelelő stratégiai mozgásteret – figyelmeztet az EY-Parthenon legfrissebb geostratégiai elemzése.
2026. 11. 18. 21:30
Megosztás:

Az Országfásítási Programra a kormány 18,2 milliárd forintot fordít 2027 és 2030 között

Az Országfásítási Program a kormány 18,2 milliárd forintot fordít a 2027-2030 közötti időszakban.
2026. 11. 18. 21:00
Megosztás:

Benyújtották az építésügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot

Benyújtották az Országgyűlésnek az egyes építésügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely bevezetné egyebek mellett a Wekerle Plusz lakás-előtakarékossági programot, kiemelt beruházássá nyilvánítaná a Wekerle lakásépítési program projektjeit, és fokozottabban védené a Balaton közvetlen vízparti területeit.
2026. 11. 18. 20:30
Megosztás:

Gyengült szerdán a forint

Gyengült szerdán a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.
2026. 11. 18. 20:00
Megosztás:

Egyre gyorsabban terjednek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok Európában

Egyre nagyobb veszélyt jelentenek Európában az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumok, amelyeknek terjedése miatt folyamatosan szűkülnek a fertőzések kezelésének lehetőségei - figyelmeztetett az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerdán, az antibiotikumokkal kapcsolatos figyelemfelhívás európai napján.
2026. 11. 18. 19:30
Megosztás:

Megkezdték a jogrendet átalakító törvények eltörlését Izraelben

A kormányalakításra készülő Ejzenkot-tömb pártjai megkezdték az előző években elfogadott, az államrendszert átalakító törvények eltörlését az izraeli parlamentben, a kneszetben szerdán - jelentette a helyi média.
2026. 11. 18. 19:00
Megosztás:

Szankciós hivatalt hozott létre, és különmegbízottat nevezett ki élére az Európai Bizottság

Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság azzal a céllal, hogy egy helyen összpontosítsa a feladatokat a szankciók teljes "életciklusát" illetően, a szakpolitikai tervezéstől kezdve a végrehajtáson és az érvényesítésen át a kijátszás megakadályozásáig.
2026. 11. 18. 18:00
Megosztás:

Megnyílt az Erasmus+ 2027-es pályázata

Több mint 5,3 milliárd eurós keretösszeggel közzétette szerdán az oktatás, a képzés és a sport területét érintő Erasmus+ 2027-es pályázati felhívását az Európai Bizottság.
2026. 11. 18. 17:30
Megosztás:

Az Egyesült Államokban emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata

Az Egyesült Államokban sorban négy heti csökkenést követően emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a november 13-án végződött héten - derült ki az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America - MBA) szerdán közzétett adataiból.
2026. 11. 18. 17:00
Megosztás:

Négy százalékra gyorsult az infláció az euróövezetben és az EU-ban októberben

Októberben az előzetes becsléssel összhangban 4 százalékra gyorsult az infláció éves üteme az euróövezetben és az Európai Unióban a szeptemberi 3,8 százalékról az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján - közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán végleges adatként szerdán.
2026. 11. 18. 16:30
Megosztás: