A Nébih szükséghelyzeti engedélyt adott ki három növényvédő szerre
2024. 08. 12. 04:00
A minél kisebb termésveszteséggel járó biztonságos betakarítás érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szükséghelyzeti engedélyt adott ki három, dikvát hatóanyagú növényvédő szerre a szakmai és termelői kamarák jelzéseit figyelembe véve - közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a szükséghelyzeti engedély a Reglone Air (gyártó: Syngenta), a Solaris (gyártó: Globachem NV, Belgium) és a Dessicash 20 SL (gyártó: Sharda Cropchem Ltd., India) gyomirtó szereket érinti.
Hangsúlyozták, hogy e készítmények forgalomba hozatalát, alkalmazását a Nébih 2024. augusztus 9-től szeptember 23-ig, kizárólag napraforgó kultúrában, állományszárításra teszi lehetővé.
A szer kijuttatása légi permetezéssel történhet, merevszárnyú repülőgépről vagy helikopterről, a kezelhető terület nagysága maximum összesen 47 190 hektár - írták a közleményben.
Részletek a https://portal.nebih.gov.hu/-/repulogeprol-vagy-helikopterrol-is-vegezheto-a-napraforgo-deszikkalasa honlapon érhetők el - közölte a Nébih.
DeFi DAO-k átalakulásban: válságkezelés, tokenomika és a decentralizáció valódi próbája Bevezető
A decentralizált pénzügyek (DeFi) világa újabb fordulóponthoz érkezett: a legnagyobb DAO-k egyszerre próbálják kezelni a biztonsági kockázatokat, finomhangolni irányítási modelljeiket, és alkalmazkodni a gyorsan változó piaci környezethez. Az elmúlt hét eseményei azt mutatják, hogy a decentralizáció eszméje mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a hatékonyság, a fenntarthatóság és a valós piaci működőképesség is.
Érzékelhető az AI-használat üzleti haszna, viszont a cégek fele még mindig lemaradásban van
A hazai cégek érzékelik az AI-ban rejlő üzleti lehetőségeket, a bevezetéshez azonban sok esetben még több eligazodásra és gyakorlati kapaszkodóra van szükség. A még kiváró vállalatok közel harmada úgy véli, hogy nem ismeri eléggé a piacon elérhető, számára releváns AI-megoldásokat - derül ki a Profession.hu friss, céges tapasztalatokat vizsgáló kutatásából.
Stabilcoin-átrendeződés 2026-ban: 315 milliárd dolláron a piac, miközben az USDC egyre közelebb ér az USDT-hez
A stablecoin-piac 2026 első negyedévében új történelmi csúcsra emelkedett, miközben a teljes kriptoszektor összességében inkább visszahúzódó képet mutatott. A felszínen ez egyszerű növekedési sztorinak tűnhet, a számok mögött azonban jóval izgalmasabb folyamat rajzolódik ki: az USDC látványosan zárkózik fel, míg az USDT dominanciája már nem tűnik megkérdőjelezhetetlennek.
1,4 millió SOL ömlött a tőzsdékre: fokozódhat az eladói nyomás a Solana piacán
Az elmúlt 72 órában mintegy 1,4 millió darab Solana (SOL) érkezett kriptotőzsdékre, ami hozzávetőleg 110 millió dollárnyi tokenmozgást jelent. A láncon belüli adatok és a technikai kép együtt arra utalnak, hogy a piac rövid távon fokozott nyomás alá kerülhet, miközben a SOL árfolyama kulcsfontosságú támaszszintek közelében mozog.
Már 126 ezer levélszavazatot leadtak a választópolgárok
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) szombat délutáni adatai szerint már 126 ezer levélszavazatot leadtak a választópolgárok az április 12-i parlamenti választásra. 2022-ben az országgyűlési választás előtt egy héttel közel 65 ezer levélszavazatot adtak le a választópolgárok.
Olcsó benzin, dráguló jövő: az árstop visszafogja a klímacélokat
Miközben Magyarország közlekedési szektorának 2050-re legalább 90 százalékkal kellene csökkentenie kibocsátását, a kormány által bevezetett és jelenleg is érvényben lévő üzemanyagárstop épp az ellenkező irányba hat. Sipos Vera, a Green Policy Center klímapolitikai tanácsadója szerint az árak mesterséges lenyomása rövid távon enyhíti a terheket, de közben növeli a fogyasztást, erősíti a fosszilis függőséget, és hátráltatja a fenntartható közlekedési módokra való átállást. A tapasztalatok azt mutatják: amikor az üzemanyag olcsóbbá válik, a kibocsátás nő, a csökkenés pedig inkább kényszerű takarékosságból fakad, nem tudatos zöld fordulatból.
Mi történik, ha több száz kutató ugyanazt az adatot elemzi?
Meglepő tanulsággal szolgált egy, a Nature-ben most megjelent nemzetközi kutatás: közel ötszáz elemző ugyanazt az adatállományt vizsgálva gyakran eltérő következtetésekre jutott. A tanulmány szerint az eredményeket jelentősen befolyásolják az elemzés során hozott módszertani döntések.
Folytatódott a forgalom erősödése a magyarországi szállodákban
A magyarországi szállodákban folytatódott a forgalom erősödése februárban: a belföldi és külföldi vendégek 1,55 millió vendégéjszakát töltöttek el a hazai szállodákban, ami 8 százalékkal több az egy évvel korábbinál - derül ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) honlapján közzétett februári Trendriportból.
Évi 7 millió forinttal is többet kereshetnek a diplomások az érettségizettek átlagkeresetéhez képest
A Varsovia Egyetem kutatása szerint hamar megtérülhet a tanulásba fektetett összeg a munkaerőpiacon, Magyarországon az érettségizettek átlagkeresetéhez képest havi szinten egy alapdiploma (BA/BSc) átlagosan 200 000 forintos (40 százalékos), egy mesterdiploma (MA/MSc) 450 000 forintos (mintegy 97 százalékos) kereseti előnyt jelenthet.
Heti három közvetlen légi járatot indít az Asiana Airlines Budapest és Szöul között
A Korean Air után a Dél-Koreai Köztársaság második legjelentősebb légitársasága, az Asiana Airlines is közvetlen járatokat indít Budapest és Szöul között. Az új járatokkal a nyári időszakban már heti hét "közvetlen összeköttetés" áll majd az utasok rendelkezésére a két főváros között - közölte az MTI-vel a Nemzetgazdasági Minisztérium szombaton.
Újra fellángolt az XRP-vita: David Schwartz tisztázta, mit jelent valójában, hogy az XRP „nem lehet olcsó”
Új lendületet kapott az XRP körüli egyik legrégebbi vita, miután David Schwartz, a Ripple technológiai igazgatója pontosította egy sokat idézett kijelentésének értelmét. A szakember szerint az a megállapítás, hogy az XRP „nem lehet olcsó”, nem a token birtokosainak ígért árfolyam-emelkedésről szólt, hanem kizárólag a fizetési és elszámolási felhasználás logikájáról. A pontosítás ismét reflektorfénybe helyezte az XRP és a stablecoinok közötti versenyt, különösen az intézményi fizetési infrastruktúrák szempontjából.