A nyugdíj fogalmát újra kell írni a magyar törvényekben!

Javaslatok a nyugdíjrendszer korszerűsítésére:

Először is újra kellene fogalmazni a "NYUGDÍJ" definícióját

Ha feltesszük a kérdést, hogy mi a nyugdíj, hamar rájövünk, hogy nem is egyszerű általánosan elfogadható választ adni rá.

Segít minket ebben a Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 97. évi 81-es törvény (u.n. nyugdíjtörvény), és a 28 EU tagállam miniszterelnöke által elfogadott és aláírt Szociális Jogok Európai Chartája című nyilatkozat.

A nyugdíjrendszerek alapvetően két célt tűznek maguk elé: 

 - a nyugdíjazáskor kieső munkajövedelem pótlását, tehát azt, hogy az életpálya során a fogyasztásban ne következzen be drasztikus visszaesés nyugdíjazáskor; és azt követően, valamint

 - az időskori szegénység enyhítését, tehát azt, hogy legalapvetőbb szükségletei fedezésére mindenki jusson legalább egy alacsony összegű időskori bevételhez.

A hosszú távú hitelességet, a rendszerben való minél magasabb fokú részvételt az olyan struktúrák segítik jobban, ahol az egyén nagymértékben meggyőződhet arról, hogy amit aktív életpályája során elvonnak tőle (magyarul egész élete során fizeti a munkabéréből levont járadékot), azt – várható értéken – visszakapja nyugdíjas korában úgy, hogy annak reálértéke – és relatív értéke – megmarad. 

A fentiekből adódóan javasolják a következő nyugdíj definíció használatát:

Mi a nyugdíj?

A nyugdíj társadalmi szolidaritáson alapuló, biztosítási elven működő rendszeres pénzbeli jövedelem. Feladata az egyén megélhetésének és – aktív időszakában elért – társadalmi pozíciójának megőrzése teljes élete során. Az egységes kötelező munkanyugdíj mindenkori fedezetét az állam feltétel nélkül garantálja.