A nyugdíj-katasztrófa nem lett megoldva - számoljuk ki miért!

Ennek megfelelően nagyszabású és gyors ütemű átalakításon ment keresztül a katás vállalkozókra vonatkozó szabályozás - áll a Bankmonitor elemzésében. A változások következtében a korábbi kisadózók nagy többsége kiszorul a katából, míg egy szűk kisebbség továbbra is használhatja ezt az adónemet. A drasztikus átalakulás apropóján most megnéztük, mire számíthatnak nyugdíjjogosultság szempontjából a katás vállalkozók, és javult-e a helyzetük 2022-ben.

Szükséges volt-e a kata átalakítása?

A magyar államháztartás mostanra számos okból nehéz helyzetbe került, ez lehet az egyik fő ok a kata rendszerének sietős megváltoztatása mögött. A miniszterelnök egy interjúban azt mondta, a nyugdíjrendszer miatt nem fér bele többé a katázás ilyen széles körben való alkalmazása, és ezzel együtt a bújtatott foglalkoztatás elterjedése. Hiszen „a katások sokkal kevesebb nyugdíjat fizetnek” ahhoz képest, mint ha munkaviszonyban dolgoznának. Az is gyakori érv volt a hivatalos kommunikációban, hogy a kisadózók így nagyon alacsony nyugdíjjogosultságot szereznek, amit szintén orvosolni kell. (A katások aggasztó nyugdíjkilátásairól korábban itt írtunk.)

Kiket érint a kata-változás?

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara becslése szerint a katásokat az alábbiak szerint lehetett csoportosítani:

- 100-150 ezer fő elsősorban magánszemélyeket szolgált ki,

- 100-150 ezer, főként szellemi foglalkozású vállalkozó, akik vegyesen szolgáltak ki lakossági és vállalati ügyfeleket,

- 60-80 ezer mellékállású katás, akik jellemzően alacsony bevételt termeltek meg, továbbá

- 100-150 ezer fő, akik feltehetően bújtatott foglalkoztatásban dolgoztak.

A változtatás következtében 2022. szeptember 1-től már csak azok maradhatnak kisadózók, akik kizárólag magánszemélyek felé számláznak. Mellékállású kata sem létezik többé, tehát a felsőfokú tanulmányok, főállás vagy nyugdíj mellett katázóknak is más megoldást kell találniuk. Ezek szerint a teljes sokaság legalább kétharmada (nagyságrendileg 300-350 ezer fő) szorulhat ki a katából, és kell más adózási formát keresnie, vagy esetleg beszüntetni a vállalkozói tevékenységét.

A legnagyobb meglepetés: nem javult a nyugdíjváromány!

A katások fájdalmasan rossz nyugdíjjogosultságát két tényező okozza. Egyrészt a nagyon alacsony elismert járulékalap (2022-ben havi 108 ezer forint), amely alig haladja meg a bruttó minimálbér felét. Másrészt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 39. paragrafusa, amely úgy rendelkezik, hogy a minimálbérnél alacsonyabb keresetű biztosítási időszakot csak arányosan csökkentve lehet figyelembe venni a nyugdíjszorzót befolyásoló szolgálati idő kiszámításakor.

Az arányosítás aszerint történik, hogy az adott időszaki járulékalap hogyan viszonyult a minimálbérhez: a katások esetében ez az arány jelenleg 0,54, ezért a 2022-ben 12 hónapig katázók csak 0,54 évnyi szolgálati időt szereznek meg. E két tényező következtében egy főállású katás vállalkozó még egy minimálbéreshez képest is töredékannyi nyugdíjjogosultságra tesz szert!

A várakozásokkal ellentétben azonban – nagy meglepetésre – most sem nőtt a tételes adó mértéke, hanem 2013. óta változatlanul havi 50 ezer forint maradt. Ez hidegzuhanyként éri a javuló nyugdíjkilátásokban reménykedő katásokat, hiszen így sem a járulékalap, sem az elismert szolgálati idő nem emelkedik.

Sőt, bizonyos szempontból még rosszabbodott is a helyzet, mivel a módosítás során eltörölték a magasabb nyugdíjra jogosító 75 ezres katát. Jelen állás szerint tehát úgy tűnik, nem volt prioritás a katások nyugdíjjogosultságának rendezése, így a sokáig katázók továbbra is arra számíthatnak, hogy nagyságrendileg 40 ezer forint lesz az induló állami nyugdíjuk mértéke - olvashatjuk a Bankmonitor értékelésében.

Egyetlen módon kerülhető el a nyugdíjkatasztrófa!

A katában megmaradt vállalkozóknak mostanra semmi esélyük nem maradt arra, hogy elfogadható mértékű állami nyugdíjra legyenek jogosultak. Megdöbbentő élmény lesz azt tapasztalniuk, amikor a postás kihozza az első, 40 ezer forintos havi nyugdíjukat, amelyből egy hónapon keresztül kellene megélniük. Hacsak nem szeretnének dolgozni a nyugdíjkorhatár betöltése után is, akkor egyetlen olyan megoldás létezik számukra, amellyel elkerülhetik a nyugdíjkatasztrófát: a nyugdíj-előtakarékosság.

De mennyi pénzt kell félretenni nyugdíjra? A helyes választ a kívánt nyugdíjkiegészítés mértéke határozza meg. Ha valaki mai értéken havi 200 ezer forint (évi 2,4 millió forint) privát jövedelmet szeretne biztosítani magának, és a nyugdíjkorhatár betöltése után 20 évnyi hátralévő élettartammal kalkulál, neki mai értéken kb. 48 millió forintot kell összegyűjtenie idős korára. Így megteheti azt, hogy csak az inflációval megegyező hozamú, alacsony kockázatú portfólióba fektet be, és minden év elején kiveszi a 2,4 millió forint inflációval korrigált értékét.

Mennyi pénzt tegyenek félre nyugdíjra a katások?

A megtakarítást mielőbb érdemes elindítani, hiszen fiatalon kezdve jóval kisebb havi befizetésekből is elérhető a kitűzött cél.

Például 3%-os reálhozam mellett 30 éves kortól havi 64 ezer forintot kell megtakarítani ahhoz, hogy a 65. születésnapra összejöjjön mai értéken 48 millió forint. 35 éves kortól azonban már havi 82 ezer forinttal kell kezdeni az előtakarékosságot ugyanilyen végeredmény eléréséhez. Akik 40 éves korukig halogatják a döntést, nekik 107 ezer forint havi befizetést kell vállalniuk, 45 éves korig várva pedig havi 145 ezer forint megtakarítására van szükség.