A nyugdíja tűnik el a semmibe közel 400.000 embernek idén Magyarországon
2022-től minden KATA adónem alá tartozó vállakozót fenyeget a kettős nyugdíjveszély
A kisadózó vállalkozás 2022-ben is a főállású kisadózó után havi 50.000 forint, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet (ahogyan ezt az elmúlt években megszokhattuk) - olvashatjuk a nyugdijguru.hu szakértői oldalon.
A kisadózó vállalkozás maga választhatja meg, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű – minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint – tételes adót fizet, vagy sem.
A főállású kisadózó e jogállás időtartama alatt:
- biztosítottnak minősül, ennek következtében
- a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényben (Tbj.) meghatározott valamennyi ellátásra (egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási ellátásokra) és
- a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (Flt.) meghatározott valamennyi ellátásra (így álláskeresési járadékra, nyugdíj előtti álláskeresési segélyre)
jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapját a a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) határozza meg.
A nyugellátás megállapítása szempontjából elkülönül:
- a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő számításának, és
- a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő számításának
a módja.
A nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő megállapításánál a főállású kisadózói jogviszony teljes időtartamát figyelembe kell venni.
A hölgyek nyugdíja esetében ez kiemelten fontos
Ez a rendelkezés különösen fontos a nők kedvezményes nyugdíját igényelni kívánó főállású kisadózó hölgyek számára, hiszen a katás időtartamuk teljes egészében beszámít a kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe (ennek kell legalább 40 évnek lennie), azon belül is a keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban töltött idővel szerzett szolgálati időbe (ennek kell legalább 32 évnek lennie). Vagyis a főállású katás időtartam maradéktalanul beszámít a jogosító időbe.
Ezzel szemben abban az esetben, ha a főállású kisadózónak a törvényben meghatározott ellátás számítási alapja a mindenkori minimálbérnél kevesebb, a biztosítási időnek csak az arányos időtartamát veszik figyelembe szolgálati időként a nyugdíj összegének kiszámítása során.
Erről a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 39. §-a rendelkezik, amelynek (1) bekezdése szerint ha a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében elért nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor a nyugdíjszámítás során a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem és a mindenkori minimálbér arányával. A (2) bekezdés szerint ezt a rendelkezést a főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell.
2021. december 31-éig csak az 50 ezer forint tételes adót fizető katás vállalkozókat fenyegette kettős veszedelem a nyugdíjuk tekintetében, de a minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről benyújtott törvényjavaslat tükrében a 75 ezer forint tételes adót fizető katások is ebbe a körbe kerültek - érvel Dr. Farkas András nyugdíjszakértő.
Az egyik veszedelem az, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) körébe tartozók nyugdíjszámítás során figyelembe vehető szolgálati ideje az arányosítás miatt rövidebb lesz, és e rövidebb (arányosított) szolgálati idő alapján kell majd megállapítani azt a nyugdíjszorzót, amellyel a számított nettó életpálya átlagkeresetüket meg kell szorozni a nyugdíj összegének meghatározásához.
A másik veszedelem az, hogy e számított nettó átlagkeresetet is csökkenti a katás időszakban beszámítható kereset nagyon alacsony összege.
Az 50 ezer forint tételes adót fizető főállású KATA-s vállalkozó:
Ha a főállású kisadózó 50 ezer forint tételes adót fizet, akkor a nyugellátásra jogosító szolgálati idejét a nyugdíjjárulék alapját képező kereset (2022. január 1-jétől 108 ezer forint) és a mindenkor érvényes minimálbér (2022. január 1-jétől 200 ezer forint) arányában kell meghatározni, vagyis 2022-ben egy katás nap csak 0,54 napnyi szolgálati időnek számít a majdani nyugdíjszámítás szempontjából.
Ha egész évben katás valaki, akkor 2022-es év 365 napja helyett csak 197 nap olyan szolgálati időt szerez, amely a nyugdíjszámítás során majd beszámítható lesz.
Az 50 ezer forint tételes adót fizető katások helyzete az előző néhány évhez képest is tovább romlott e tekintetben, mert:
- 2016-ban még 267 napnyi,
- 2017-ben 257 napnyi,
- 2018-ban 250 napnyi,
- 2019-ben 236 napnyi,
- 2020-ban 228 napnyi,
- 2021-ben 222 napnyi
szolgálati időt szerezhettek.
A számításnál ráadásul figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelt vagy a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-köteles keresete, jövedelme.
A KATA adónem magában foglalja a nyugdíjjárulékot is
Miután a KATÁ-s tételes adó magában foglalja a nyugdíjjárulékot is, az éves keretösszeg szempontjából az alábbiak szerint kell figyelembe venni a főállású kisadózó nyugdíjjárulék-alapot képező keresetét:
50 ezer Ft tételes adó fizetése esetében:
- 2016-ban havi 81.300 Ft,
- 2017-ben havi 90.000 Ft,
- 2018-ban havi 94.400 Ft,
- 2019. első félévében havi 94.400 Ft, második félévében havi 98.100 Ft,
- 2020. első félévben havi 98.100 Ft, második félévben 102.000 Ft,
- 2021-ben 102.000 Ft,
- 2022. január 1-jétől 108.000 Ft (a figyelembe vehető kereset egyik évben sem érheti el az éves keretösszeget)
Ugyanezen összegek 75 ezer Ft tételes adó fizetése esetében a következők:
- 2016-ban havi 136.250 Ft,
- 2017-ben havi 150.000 Ft,
- 2018-ban havi 158.400 Ft,
- 2019. első félévében havi 158.400 Ft, második félévében havi 164.000 Ft,
- 2020. első félévben havi 164.000 Ft, második félévben havi 170.000 Ft,
- 2021-ben havi 170.000 Ft,
- 2022. január 1-jétől havi 179.000 Ft (ez esetben sem lépheti át egyik esetben sem az éves keretösszeget).
