A nyugdíjmegtakarítás mellett az egészségmegőrzés is fontos
A közlemény szerint e szempontok érvényesítése Magyarországon azért is különösen időszerű, hiszen az elmúlt 20 évben 15,1 százalékról, 19,9 százalékra nőtt a 65 év felettiek aránya a lakosságon belül, és ez a ráta 2050-re 27,7 százalékra, 2100-ra pedig 31 százalékra emelkedhet.
Részben a nem megfelelő egészségi állapotra vezethető vissza, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb a 65 évesek várható élettartama: a jelenlegi nyugdíjkorhatár elérésekor a nők várhatóan még 18,6 évet, a férfiak 14,8 évet élnek - tették hozzá.
Azt, hogy ezen a téren van lehetőség az előrelépésre, jól mutatja, hogy az idősek egészségi állapotáról készült uniós felmérésben Magyarországon az idősek 29 százaléka ítélte nagyon rossznak egészségi állapotát 2019-ben, miközben az EU átlagában 18,8 százalék nyilatkozott így. Eközben a magyarok mindössze 19,1 százaléka minősítette jónak egészségi állapotát, szemben az EU 40 százalék feletti átlagával - írták.
A tényezők között említik azt is, hogy a rendszeres testmozgást végző idősek aránya is Magyarországon az egyik legalacsonyabb.
A 65-74 év közöttiek 22 százaléka végez legalább heti 3 óra fizikai testmozgást, amibe az aerob sportokon kívül beletartozik a gyaloglás is. Az EU-átlag 44,5 százalék, de Hollandiában, Dániában, Svédországban az idősek nagyjából 70 százaléka mozog rendszeresen - áll a közleményben.
