A pandémia ellenére is az irodaházak uralták a hazai kereskedelmi ingatlanpiacot

A DLA Piper Hungary éves ingatlanpiaci jelentése alapján az otthoni és a hibrid munkavégzés térhódítása mellett is jelentős maradt az irodaházak iránti kereslet. A jogi iroda közreműködésével lebonyolított tranzakciók mintegy 57%-ában irodaházak cseréltek gazdát, amely csupán 3%-os csökkenést jelent az előző évi adathoz képest.

A 2021-es év második legvonzóbb befektetési eszközének – 14%-os részesedéssel – a logisztikai ingatlanok bizonyultak, még úgy is, hogy a logisztikai parkok nagy része csupán néhány piaci szereplő tulajdonában áll. Továbbá az is megfigyelhető, hogy a járványhelyzet hatására szinte teljesen eltűnt az érdeklődés a kiskereskedelmi és vendéglátóipari ingatlanok iránt.

„2021-ben a magyar kereskedelmi ingatlanpiacot két fő tendencia jellemezte: rendkívül alacsony ingatlankínálat, valamint nagyszámú piacon kívüli tranzakció. Ennek eredményeként éles verseny alakult ki az elérhető ingatlanokért, ami csökkentette a hozamokat, különösen a logisztikai ingatlanok esetében.” – tette hozzá Kui Szilárd, local partner, a DLA Piper Hungary ingatlanjogi csoportjának vezetője.

Az összes vételi tranzakció 73%-át – 12 százalékponttal többet, mint 2020-ban – hazai befektetők bonyolították le, amelyet többek között a pandémia miatti aggodalmak és az utazási korlátozások eredményezhettek. Ugyanakkor továbbra is élénk érdeklődés jellemzi a távol-keleti és közel-keleti ügyfeleket, esetükben azonban korlátozó tényező a kevés számú nagy értékű kereskedelmi ingatlan Magyarországon.

ESG szempontok az ingatlanpiacon

Az elmúlt időszakban a fenntarthatóság az ingatlanpiacra is begyűrűzött: a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok évről évre egyre nagyobb szerepet játszanak a befektetők és a bérlők döntéseiben is. A fejlesztők gyakorlatilag rákényszerülnek arra, hogy az új „A” osztályú irodaházakra olyan zöld minősítést szerezzenek, mint a nemzetközileg elismert LEED vagy BREEAM besorolások.

„A fenntarthatóság ma már nem megkerülhető szempont az üzleti működés során. A célok mindenki számára egyértelműek – alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás elérése, energiahatékonyság növelése, a bérlők számára megfelelő munkakörnyezet biztosítása –, így már nem az kérdés, hogy új ingatlan fejlesztés esetén rendelkezzen-e valamilyen zöld minősítéssel, sokkal inkább az, hogy a fenntartható működés hogyan tud az ingatlan teljes életciklusa alatt megjelenni” – mutatott rá Kui Szilárd.