A sárga csekknek annyi, kukába vele! Lecseréljük egy modern dologra

 A legfrissebb elérhető hazai adatok alapján a Magyar Posta által közölt 2019-es adatok értelmében a magyar lakosság eg y év leforgása alatt 193 millió darab sárga csekket fizetett be a postahivatalokban. Mindez matematikailag azt jelenti, hogy ha ezt a számot elosztjuk a közel 10 milliós lakosság számmal, akkor is mindenkire (a csecsemőkre és mindegy egyes emberre) 19 csekkbefizetés jut éves szinten. 

Több, mint 2200 milliárd forint "mozog" sárga csekkeken évente, ami rettenetesen nagy összeg! Mindeközben egyre modernebb és modernebb pénzügyi szolgáltatások, termékek és technológiák jelennek meg világszerte, de mi kis hazánkban valahogy nagyon ragaszkodunk ehhez az ősrégi fizetési módszerhez, ami ráadásul legtöbbször készpénzt igényel (ami drága dolog).

Állunk sorban hétről hétre a postákon, szitkozódunk, hogy mekkora tömeg van megint, és csodálkozunk, hogy mióta a legtöbb postahivatalban már sorszámot kell húznunk, azóta a legjobban lekopott gomb a gépen a "csekkfeladás 500.000 Ft értékhatár alatt" elnevezésű gomb.

Miért nem bírjuk végre eldobni ezt az őskövületet?

Itt van például helyette az un. fizetési kérelem, mely helyettesíti a sárga csekk funkcióját.

Időről időre folyamatosan egyre nagyobb szeletet kér a pénzügyi életünkből az un. fizetési kérelem a hazai pénzátutalási technológiák között, így a sárga csekk kivérzését és teljes eltűnését hozhatja (végre!), miközben a lakosság mindennapjainak részévé válhat az új megoldás: leginkább a rezsiszámlák befizetésénél (víz, gáz, áram stb.) is.

Ez különösen jól jöhet a koronavírus időszakában, mikor a postára járni csekket feladni elég kockázatos vállalkozás, főleg a legveszélyeztetettebb idős korú lakosság számára (ők egyébként a sárga csekk legnagyobb felhasználói köre is egyben).

A rezsikiadások komoly részét jelentik a háztartások kiadásainak, hiszen hazánkban az egy főre eső kiadások átlag 15-35 %-át teszik ki a lakásfenntartásra, háztartási energiára fordított összegek. 

Mivel a fizetési kérelem a szakértői becslések szerint a jövőben egyre több helyen lesz elérhető, ez jelentős lendületet ad majd a készpénz kiszorításában és a korszerűtlen, idejétmúlt, de még mindig nagyon elterjedt sárga csekk kivezetésében is. De mi is ez a fizetési kérelem és a működési logikája? 

Rekord szintű készpénzt tart a a lakosság Magyarországon

12 százalék, 73 százalék, 200 százalék - ennyivel nőtt éves, ötéves és tízéves összevetésben a forgalomban lévő készpénz. Az MNB hivatalos adatai szerint július végén ugyanis már megközelítette a 7 ezer milliárd forintos szintet, ami egyrészt történelmi rekordot, GDP-arányosan körülbelül 15 százalékos arányt, nemzetközi összevetésben pedig nagyon magas szintet jelent.

Bár az elektronikus pénzforgalom, így a bankkártyás fizetések növekedése töretlenül bővül évek óta, ugyanezt teszi a forgalomban lévő készpénz is.

Ebben a versenyfutásban fordulópontot jelenthet a március óta már elérhető azonnali fizetési rendszer, valamint az azonnali fizetési rendszer keretein belül megvalósuló fizetési kérelem várható elterjedése is. A fizetési kérelem elektronikus megoldás, ezáltal egyszerű, kényelmes és gyors, ráadásul megtakarítást jelent, mivel a készpénz fenntartása állami szinten óriási kiadást jelent.

Mire jó a fizetési kérelem és hogyan működik az?

A fizetési kérelem a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki a pénzt várja, a szakzsargon szerint a kedvezményezett, egy üzenetet küld a fizető félnek arról, hogy mekkora összeget vár tőle. Amennyiben a fizető fél szerint megfelelő a kért összeg, akkor egyetlen jóváhagyással kifizetheti ezt. Például egy háztartásnak az áramszolgáltató küld egy értesítést az áramfogyasztás összegéről.

Tegyük fel, hogy a számla 9800 forint. Amennyiben a lakástulajdonos szerint az összeg stimmel, akkor “rábólinthat” a tranzakcióra, azaz jóváhagyja, így lényegében azonnal meg is történik a kifizetés. Természetesen fontos, hogy a jóváhagyás előtt alaposan ellenőrizze, hogy pontosan kitől és milyen összegben érkezett a kérelem.

A fizetési kérelem esetében a tranzakcióról szóló bizonylat sem vész el, hiszen elektronikusan tárolódik. Ezzel szemben jelenleg az áramszolgáltató minden hónapban levelet küld a háztartásoknak, benne a csekkel, amit például a postán lehet befizetni.

Sokan még mindig így egyenlítik ki a közüzemi számláikat, és a befizetést igazoló szelvény megtartásáról is gondoskodniuk kell. Ráadásul a hagyományos, csekkes befizetés több időt vesz el a személyes ügyintézés miatt. 

„Lényeges, hogy a fizetési kérelem a rivális csekkhez hasonlóan sokáig, maximum 60 napig érvényes. Tehát, nem kell azonnal rendezni a “tartozást”, amikor megérkezik a kérelem. Ugyanúgy, ahogy a csekk megérkezésekor sem megy mindenki azonnal a postára” - emelte ki Németh-Simkó Judit, a money.hu kommunikációs vezetője.

Nagy szelet jut nekik az otthoni “pénztortából”

A fizetési kérelem komoly lehetőséget jelent a készpénz visszaszorításában, ha valamennyi nagy lakossági banknál elérhető lesz és a különböző szolgáltatók, például áram- és gázszolgáltatók mindennapos gyakorlatában is megjelenik.

Mégpedig azért, mert a hivatalos, 2018-as KSH-adatok szerint a magyar háztartások egy főre jutó kiadásainak átlagosan közel 20 százalékát fedik a lakásfenntartásra és háztartási energiára fordított költségek. Az egyszemélyes háztartásoknál 34 százalékos, a nyugdíjasok esetében 25 százalékos, a gyermekes családoknál pedig 14 százalékos ugyanez a mutató.

Szükség is van az átállásra, legalábbis a magyar jegybank korábbi - 2017-ben készített - felmérése szerint a megkérdezettek közel 70 százaléka azt mondta, hogy a háztartás legalább egy közüzemi számláját készpénzzel egyenlíti ki, és mindössze 29 százalékos volt azok aránya, akik kizárólag készpénzmentes módon rendezik a rezsiköltségeiket.