A szellemi alkotások kiaknázatlan értékek egy vállalkozásban (X)

--- SZPONZORÁLT TARTALOM ----

2024 elején a budapesti The Ritz-Carlton hotel adott otthont a 3. Dubai üzleti konferenciának, amelyen Szabó Kinga Judit, az AL MANAL BEACON LLC alapító-ügyvezetője neves előadók – köztük főelőadóként dr. Sandjar Muminov, a világ első számú szellemi alkotásokkal foglalkozó jogásza – kíséretében adott betekintést cégvezetők és vállalkozók számára abba, hogy a szellemi alkotások miként szolgálják cégük hosszú távú terjeszkedését, és miért előnyös, ha mindez Dubaiban, egy adómentes környezetben kerül regisztrálásra. 

„Üzleti konferenciánk középpontjában az állt, miként építsük fel, tegyük biztonságossá azt a tudást, amit létrehoztunk, hogyan óvjuk meg és generáljunk belőle pluszjövedelmet. Nagyon sokan nincsenek tisztában azzal, milyen jelentős szellemi tulajdonnal rendelkeznek, sőt, azt gondolják, nekik olyan nincs is. Pedig mindenkinek van egyedi cégneve, logója, üzleti folyamatai, influencer vagy közösségi médiával foglalkozók esetében komoly követőtábora.

Ezek mind szellemi alkotások, amelyekről a cégvezetők gyakran nem vesznek tudomást, éppen ezért nem is gondolnak arra, hogy a védelmére figyelmet kellene fordítani. Csak akkor, amikor már megesett a baj, ötletüket, stratégiájukat ellopták, lemásolták, jelentős konkurenciát teremtve ezzel számukra a piacon”, avatott be Szabó Kinga Judit, dubai vállalkozásalapítási szakértő (képünkön alul).

Nem kell hónapokat, éveket várni

Még mindig kevés azoknak a száma, akik a szellemi alkotások védelmének területén otthonosan mozognak. Sokan úgy gondolják, hogy a szellemi alkotások levédése hosszadalmas és költséges folyamat, ami akár másfél-két évig is eltarthat. Valóban, sok esetben ez a gyakorlati tapasztalat. Viszont a Berne-i Egyezmény lehetővé teszi, hogy a világ 181 országában egyszerre végezzük el a szellemi alkotások levédését, ami jelentősen csökkenti a költségeket és mindössze 21 napra rövidíti az időtartamot. Ez különösen fontos, mivel a szellemi alkotások esetében az idő kritikus tényező: ha a levédés nem történik meg elég gyorsan globális szinten, fennáll a kockázata annak, hogy valaki keresztülhúzza a terveinket.

„A szellemi alkotások védelme, azok strukturálása, valamint a vállalati vagyon elemeinek kialakítása egy rendkívül előnyös és hasznos folyamat, amely során a szellemi alkotások értékének felülvizsgálata és hitelesített értéktanúsítványokkal történő ellátása valósul meg. Amikor ezeket az értékeket a pénzügyi kimutatásokba integráljuk, felszínre kerül a vállalat valódi értéke. Ennek eredményeként a vállalkozás nemcsak vonzóbbá válik a befektetők számára, hanem jelentősen növeli a tőkeerejét is. Kulcsfontosságú, hogy az emberek tudatában legyenek saját szellemi alkotásaiknak és azok értékeinek. E tudatossággal rendelkezve már lehetséges egy olyan struktúrát kialakítani, amely képes hosszú távon jövedelmet generálni, ezzel is támogatva a vállalkozások fenntartható növekedését”, hangsúlyozta a szakértő.

Hírnév vagy vagyonszerzés?

Amikor valaki egy új találmánnyal rukkol elő, a szokásos útvonal gyakran a szabadalmi hivatal felé vezet. Azonban a szabadalmi hivatal elsődleges célja nem a gazdasági nyereségszerzés, hanem az, hogy az emberiség közös tudásalapját gazdagítsa, és mindenki számára hozzáférhetővé tegye az újításokat. Ezért a szabadalmaztatás inkább a hírnév és az elismerés megszerzésére alkalmas, mintsem a pénzügyi haszonra. Ha a cél a jövedelem generálása, akkor más megközelítést kell választani.

„Bár a regisztrációt számos jogász képes elvégezni világszerte, mi kifejlesztettünk egy saját értékelési modellt a szellemi alkotások felértékelésére. A módszerünk egyedülállóságához az is hozzájárul, hogy megállapodást kötöttünk egy londoni tanúsító intézettel, amely legfeljebb két hét alatt hitelesíti az általunk számított értéket, és értéktanúsítványt állít ki. Ezek a tanúsítványok teljes mértékben due diligence-képesek, tehát ha bármelyik vevő vagy befektető ellenőrizni szeretné a cég értékét, ezek a tanúsítványok alkalmasak lesznek rá”, fejtette ki az AL MANAL BEACON LLC tulajdonosa.

Továbbá hozzátette: „ez a képesség már önmagában is ritkaságszámba megy, de emellett kidolgoztunk egy módszert arra is, hogyan lehet a szellemi alkotásokból származó vagyont értékpapírosítani. Ezáltal értékpapírokat bocsáthatok ki a szellemi termékek alapján anélkül, hogy résztulajdont adnék vagy felhígítanám a vállalkozásomat. Ez a fajta értékpapír minden szempontból megfelel az értékpapírokkal kapcsolatos szabályozásnak, és számos új lehetőséget nyit meg, például az alkalmazottak premizálására anélkül, hogy részesedést adnánk nekik a vállalatban. Emellett lehetőségeket teremt befektetések bevonására is, például startupok fejlesztéséhez, ahol szellemi alkotások részvényeit ajánljuk fel befektetőknek tulajdonrész helyett”.

Miért éppen az Emirátusokban?

Az Egyesült Arab Emírségek olyan ország, ahol a cégtulajdonosok szabadon, béklyóktól mentesen építhetik a jövőjüket. Itt nem akadályozza őket a múlt terhe vagy a felesleges bürokrácia. Lehetőségük van arra, hogy víziójukat követve haladjanak előre.

Itt nem büntetik a sikert, a vállalkozók nem szembesülnek azzal a helyzettel, hogy az eredményeik miatt nagyobb adókat, járulékokat kellene fizetniük. Ellenkezőleg, egyszerű, fix összegű szolgáltatási díjak vannak. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb bevétel nem hoz magával arányosan nagyobb terheket, így a siker jutalmazása érvényesül, nem a büntetése.

„Az Emírségek a szellemi alkotások regisztrációjának egyik globális központja. Olyan nagyvállalatok, mint például a Microsoft, itt regisztrálják szellemi alkotásaikat, kihasználva az ország kedvező adózási környezetét és a tulajdonjog elidegeníthetetlen jellegét az iszlám jogrend szerint. Ez is bizonyítja, hogy a jogrendszer és az adózási környezet ideális a szellemi tulajdon védelmére és hasznosítására”, zárta gondolatait Szabó Kinga Judit.