A vészhelyzet elkerülésén dolgoznak a halgazdálkodók
A Dunántúlon a völgyzárógátas halastavak vízutánpótlását biztosító természetes folyások hozama jelentősen visszaesett, több helyen el is apadt. Az Alföldön a körtöltéses tavaknál a csatornahálózatokban a vízszint csökkent, a növényállomány felszaporodott, nehezítve a párolgás okozta vízpótlást.
Ahogy a vízoszlop kisebb lesz, rohamosan nő az oxigénhiány kockázata, ami állandó fenyegetést jelent a halállományra, ezért folyamatos oxigénmérésre és ellenőrzésre van szükség, a kevés táplálóvízet be kell osztani. Súlyosabb esetben a tavakat le kell halászni, hogy a vizet átszivattyúzhassák a még működtethető tavakba
- írták.
A tógazdasági akvakultúra a közlemény szerint 27 ezer hektáron akár 350 millió köbméter vizet képes visszatartani belföldön. A mostani helyzet azt bizonyítja, hogy a takarékos vízgazdálkodás kiemelt nemzeti érdek, így a halgazdálkodóknak, a vízügyi igazgatóságoknak, a nemzeti parkoknak, az erdészeteknek és a növénytermesztőknek szorosan együtt kell működniük, hogy a halastavak lecsapolási pontja és a befogadó vízfolyás közötti térben minél több vizet lehessen a tájba juttatni. A MA-HAL a kritikus időszakban a rendelkezésére álló összes eszközökkel támogatni fogja a termelőket - olvasható a közleményben.