Nyugdíjba mentem, de visszacsinálnám! Lehetséges ez?

Vissza lehet menni dolgozni nyugdíjasként?

A válasz egyértelműen igen. Az öregségi nyugdíj megállapítása önmagában nem tiltja meg a későbbi munkavállalást. A nyugdíjas elhelyezkedhet alkalmazottként, vállalhat megbízásokat, vagy vállalkozói tevékenységet folytathat. A munkába visszatéréshez általában nem szükséges megszüntetni vagy szüneteltetni a nyugdíját. 

Aki korábbi munkahelyére szeretne visszatérni, annak természetesen meg kell állapodnia a munkáltatóval: a nyugdíjazás miatt korábban megszüntetett foglalkoztatás nem áll helyre automatikusan. Az új munkakör, a munkaidő és a fizetés a felek megállapodásától, valamint az adott foglalkoztatási forma szabályaitól függ.

A döntő kérdés ezért rendszerint az, milyen jogviszonyban és milyen intézménynél dolgozik majd az érintett. Ettől függhet, hogy a munkabér mellett a nyugdíját is megkapja-e.

A nyugdíjazás visszavonására csak rövid ideig van lehetőség

Különbséget kell tenni a munkába visszatérés és a megállapított nyugdíjról való lemondás között.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83. § (1) bekezdése szerint a megállapított nyugellátásról – a kivételes nyugellátás kivételével – a megállapító határozat véglegessé válását követő 15. nap után már nem lehet lemondani. A határidőn belüli lemondás esetén a felvett nyugdíjat és nyugdíjelőleget vissza kell fizetni. Más ellátásokra való jogosultság szempontjából ilyenkor úgy kell tekinteni a nyugdíjat, mintha azt nem állapították volna meg. 

Ez tehát nem hónapokkal vagy évekkel később szabadon választható lehetőség. Aki már hosszabb ideje öregségi nyugdíjas, általában nyugdíjasként térhet vissza dolgozni, nem pedig a korábbi nyugdíjazását törölve.

A versenyszférában együtt járhat a fizetés és a nyugdíj

A versenyszférában dolgozó öregségi nyugdíjasnál a munkavállalás főszabály szerint nem eredményezi a nyugdíj folyósításának szüneteltetését. Az öregségi nyugdíj mellett szerzett keresetre nincs általános éves kereseti korlát. A magasabb fizetés tehát önmagában nem vonja maga után az ellátás leállítását.

Ezt nem szabad összekeverni a korhatár előtti ellátás vagy a szolgálati járandóság szabályaival, amelyeknél kereseti korlátozás is érvényesülhet. A Nők 40 alapján megállapított ellátás viszont öregségi nyugdíj, nem korhatár előtti ellátás. 

A munkabér adózása is kedvező: a saját jogú nyugdíjas munkavállaló nem fizet 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot. Munkabéréből főszabály szerint 15 százalék személyi jövedelemadót vonnak le, az alkalmazható adókedvezmények figyelembevételével. Maga a nyugdíj adómentes. 

Például havi bruttó 300 ezer forintos munkabérből, adókedvezmény és egyéb levonás nélkül, 255 ezer forint marad. Ha az érintett 250 ezer forintos nyugdíját is tovább folyósítják, havi bevétele összesen 505 ezer forint lehet.

A közszférában más szabályokra kell figyelni

A nyugdíjtörvény 83/C. §-a meghatározott közszolgálati és más foglalkoztatási jogviszonyok esetén előírja az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetését. Ide tartozhat például a közalkalmazotti, a kormányzati szolgálati vagy egyes igazságügyi szolgálati jogviszony. Nem pusztán az számít, hogy állami vagy önkormányzati a munkáltató, hanem a foglalkoztatás jogi formája is. 

A már nyugdíjas személy által létesített, szüneteltetést kiváltó jogviszonynál a folyósítás a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától szünetel. A jogviszony létesítését legkésőbb 15 napon belül be kell jelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. Az elmulasztott bejelentés miatt jogalap nélkül kifizetett ellátást visszakövetelhetik. 

Ugyanakkor léteznek mentességek. A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint kérelemre mentesülhetnek például a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, köznevelési, szakképzési és egészségügyi területen, a meghatározott intézményeknél dolgozók. A kérelemhez foglalkoztatói nyilatkozat szükséges; a mentesítésről a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság határoz. 

Mi történik a szüneteltetett nyugdíjjal?

Az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetését maga a jogosult is kérheti a törvény 83/A. §-a alapján. A szüneteltetés azonban nem szünteti meg a nyugdíjas státuszt. Az érintett akkor is nyugdíjas marad, ha átmenetileg nem kapja meg az ellátását.

A kérelemre szüneteltetett nyugdíj újbóli folyósítását szintén kérni kell. Az összegben figyelembe veszik a szüneteltetés időszakára járó időközi nyugdíjemeléseket.

Közszférabeli kötelező szüneteltetés után a jogviszony megszűnését igazolni kell, és kérni szükséges az újbóli folyósítást. Ez a megszűnés hónapját követő hónap első napjától lehetséges. 

Növeli-e a későbbi nyugdíjat az újabb munka?

A jelenlegi szabályok szerint a saját jogú nyugdíjasként végzett munka nem szerez új szolgálati időt. A nyugdíjas tehát nem számíthat arra, hogy néhány újabb munkával töltött év után emiatt újraszámítják a nyugdíját. A járulékmentes kereset előnye a magasabb elkölthető jövedelem; új nyugdíjjogosultságot azonban nem épít. 

A visszatérés előtt ezért a munkaszerződés mellett a nyugdíj folyósításának feltételeit is érdemes tisztázni. A versenyszférában rendszerint együtt élvezhető a munkabér és a nyugdíj, a közszférában pedig a konkrét jogviszony és az esetleges mentesség dönti el a havi bevételt.