A világ infrastrukturális beruházásai 2050-ig meghaladják a 150 billió dollárt

A globális infrastruktúra minden eddiginél intenzívebb beruházási ciklus előtt áll. A PwC Global Infrastructure Outlook elemzése szerint a következő 25 évben a beruházások volumene megduplázódik az elmúlt két évtizedhez képest: az éves kiadások a 2024-es 4,4 billió dollárról 2050-re 6,9 billió dollárra nőnek. Az országok világszerte a mesterséges intelligencia, az elektrifikáció és az urbanizáció igényeihez igazítva modernizálják közlekedési, energetikai és ipari rendszereiket.

A világ infrastrukturális beruházásai 2050-ig meghaladják a 150 billió dollárt

A PwC friss kutatása elsőként kínál 2050-ig hosszú távú piaci előrejelzést az infrastrukturális kiadásokra vonatkozóan: 9 szektort, 20 alágazatot, valamint 45 országot és területet vizsgál, amelyek együttesen a világgazdasági teljesítmény 88%-át fedik le. Az elemzés rámutat, hogy az energetikai, közlekedési és digitális infrastruktúrába irányuló beruházások egyre inkább összeérnek, és olyan intelligens hálózatokat hoznak létre, ahol a hagyományos eszközök összekapcsolt, digitálisan vezérelt és villamosított rendszerek részeként működnek. 

„Az elkövetkező években nem egy hagyományos infrastruktúrafejlesztési ciklus jön. Az új generációs infrastruktúra intelligens, hálózatba kapcsolt és rugalmasan alkalmazkodó lesz, legyen szó önvezető járművekre tervezett utakról és vezeték nélküli töltésről, vagy olyan vállalatokról, amelyek tiszta energiával és biztonságos számítási kapacitással működő, automatizált ellátási láncokat üzemeltetnek. Ezeknek a rendszereknek előre kell jelezniük a keresletet, dinamikusan allokálniuk az erőforrásokat, és folyamatosan optimalizálniuk a teljesítményt. Mindez tartós, strukturális termelékenységnövekedést hozhat valamennyi ágazatban” – véli Polacsek Csaba, a PwC Magyarország pénzügyi tanácsadási csapatának vezetője.

Digitalizált, villamosított rendszerek

A közlekedés és az energia továbbra is a legnagyobb beruházási területek maradnak, és 2050-ig várhatóan a globális infrastruktúra-költések mintegy felét adják. A mobilitási hálózatok megújulása és a városiasodás előrehaladása nyomán az éves közlekedési beruházások a 2024-es 1,4 billió dollárról 2050-re 2,4 billió dollárra emelkednek, ami összesen 50 billió dollárnyi kumulált beruházást jelent. 

A vasúti és a repülőtéri infrastruktúrára fordított éves kiadások közel megduplázódnak a 2024-es szinthez képest. A repülőterek esetében az éves ráfordítás 2050-re 154,2 milliárd dollárra nő (1,9-szeres bővüléssel), míg a vasúti beruházások volumene eléri a 675,3 milliárd dollárt (1,8-szoros bővüléssel).

Az energetikai infrastruktúrába irányuló beruházások a 2024-es 631 milliárd dollárról 2050-re 1,1 billió dollárra emelkednek, a teljes időszakban pedig 25 billió kumulált beruházást tesznek ki. Az elektrifikáció ütemét jól jelzi, hogy 2050-re az energiatárolásba irányuló éves beruházások megközelítik a 91 milliárd dollárt, ami a 2024-es szint 3,7-szerese. Eközben az átviteli és elosztó hálózatok fejlesztésére fordított kiadások elérik a 472 milliárd dollárt (2,6-szoros gyarapodás). 

A vizsgált szektorok közül a védelmi infrastruktúra mutatja a leggyorsabb növekedési ütemet. A fizikai létesítményekre – például laktanyákra – fordított éves kiadások 2050-re 168 milliárd dollárra emelkednek (a 2024-es 73 milliárd dollárról), főként az erősödő geopolitikai kockázatokra adott kormányzati reakcióknak köszönhetően.

A jelentésben szereplő további ágazatok közül az ipari feldolgozóipari, a vízügyi, valamint a szociális infrastruktúra beruházásai 2050-ig várhatóan mintegy 1,5-szeresükre bővülnek. A digitális infrastruktúra és az agrárinfrastruktúra növekedése körülbelül 1,3-szoros lehet, míg az erőforrásokhoz kapcsolódó beruházások összességében nagyjából stagnálnak.

Adatközpont-boom: rekordtempójú bővülés indul

Miközben világszerte fokozódik a verseny a mesterséges intelligencia teljes potenciáljának kiaknázásáért, az adatközpont-épületekbe irányuló beruházások gyors ütemben növekednek, kiegészítve az informatikai eszközökbe – például chipekbe és szerverekbe – történő befektetéseket. 

2024 és 2027 között az adatközpont-épületekbe irányuló éves beruházások 2,2-szeresükre emelkednek, (113,8 milliárd dollárról 251,8 milliárd dollárra). A 2024–2032 közötti időszakban a teljes beruházási volumen meghaladja az 1,5 billió dollárt, amelyet egy olyan szakasz követ, ahol a hangsúly a meglévő kapacitások kihasználtságának, hatékonyságának és alkalmazkodóképességének javítására helyeződik át.

A teljes időszakot tekintve más alszegmensekben is jelentős bővülés várható. Az elöregedő társadalmak hatására például az egészségügyi és idősellátási létesítményekre fordított éves kiadások 2050-re 1,7-szeresükre, 441 milliárd dollárra nőnek, és ezzel először közelítenek az oktatási infrastruktúrára fordított beruházások szintjéhez, amelyet 471 milliárd dollárra becsül az előrejelzés.

Bár az erőforrásokhoz kapcsolódó szektor összességében stagnál, célzott növekedés várható az energiaátmenet szempontjából kritikus fémek és ásványok – például a réz, a lítium és a ritkaföldfémek – bányászatában. Ezeknél az éves beruházások 2050-re 1,4-szeresükre, 128 milliárd dollárra emelkedhetnek.

Ázsia épít, Nyugat felújít

Az ázsiai–csendes-óceáni térség továbbra is a globális infrastrukturális beruházások motorja marad, és 2050-ig a teljes beruházási volumen több mint felét adja. A növekedést az urbanizáció, az ipari bővülés, valamint az energia- és digitális hálózatok gyors kiépítése hajtja. Afrikában várható a legdinamikusabb bővülés: az éves infrastrukturális kiadások közel 1,8-szorosukra nőnek 2050-ig, ami a demográfiai változásokkal és a jelentős infrastruktúrabeli hiányokkal magyarázható. 

Ezzel szemben Európa és Észak-Amerika a megújulás időszakába lép, mivel az elöregedő közlekedési, energetikai és víziközmű-rendszerek átfogó korszerűsítésre szorulnak a versenyképesség és az ellenálló képesség megőrzése érdekében. Az éves infrastruktúra-kiadások az amerikai kontinensen várhatóan 1,6-szorosukra, Európában pedig 1,4-szeresükre emelkednek 2050-ig. Ezek a regionális különbségek fogják meghatározni, hogy hol koncentrálódik a tőke, és hol válik kritikus tényezővé a megvalósítási kapacitás.

Hazai infrastruktúra-fejlesztési kilátások

A várhatóan előbb-utóbb megérkező EU-s pénzek lökést adhatnak az infrastrukturális beruházásoknak, de fontos az előrelátó, stratégiai tervezés - hangsúlyozza Polacsek Csaba. A szakember összefoglalta a legjelentősebb érintett területeket:

A közösségi közlekedés jó területnek ígérkezik, a magyar vasúti infrastruktúra komoly fejlesztésekre szorul. Nemcsak a villamosítás szükséges számos vonalon, de a vasúti pályák fizikai állapota is jelentős korszerűsítést kíván. A mintegy hétezer kilométeres személyforgalomra használt pályaszakasz közel felénél van lassújel, tehát itt a hálózat nem az engedélyezett pályasebességen üzemel. Ez brutálisan magas szám abszolút és relatív értelemben egyaránt. Az utasok által sokat kritizált késések legnagyobb egyedi oka tehát nem a jármű, hanem a pálya állapota. Ennek javítása nagy mértékben növelné a közösségi közlekedés vonzerejét az utazási idő csökkentésével, valamint a menetrendi kiszámíthatóság és az átszállások biztonságának javulásával.

A másik komoly potenciális terület az energetikai infrastruktúra. A magyarországi energetikában a termelési oldal nagy mértékben átalakult: nőtt az ipari és a háztartási naperőművi kapacitás, de ezt az elosztó- és átviteli hálózat nem tudta megfelelően lekövetni. A hálózat fejlesztése, alállomások korszerűsítése, okosmérési és hálózatirányítási megoldások bevezetése, valamint az energiatárolási kapacitások (akkumulátorok/BESS) bővítése szükséges. Ezek nélkül a nem szabályozható megújulók további integrációja műszaki és ellátásbiztonsági korlátokba ütközik, ami termeléskorlátozásokhoz és feszültségproblémákhoz vezet.

A harmadik nagy terület a méltatlanul elhanyagolt víziközmű szektor, súlyosan elöregedett infrastruktúrával, A lakossági víz- és csatornadíjak 2013 óta nem emelkedtek – értelemszerűen már nem fedezik az amortizációt, ezért nem képeznek elegendő forrást pótlásra, fejlesztésre, csak hibaelhárításra. A legnagyobb strukturális gond itt a vezetékállomány kora és állapota. Az ivóvíz-gerinchálózat mintegy 40%-a még régi azbesztcement, döntően a hetvenes-nyolcvanas években épült. Magas a csőtörések száma, valamint rendkívül jelentős a hálózati veszteség aránya: országos szinten 20-25%, de egyes térségekben ez akár 40-50% is lehet, azaz a kitermelt, kezelt ivóvíz jelentős része nem jut el a fogyasztóhoz, hanem elszivárog vagy technológiai veszteségként eltűnik. Ez a költségeken túl azt is jelenti, hogy egy rendkívül lassan megújuló, értékes természeti erőforrás megy veszendőbe. A vezetékhálózaton túlmenően a műszaki berendezések is elavultak, energiafelhasználás szempontjából korszerűtlenek.

„A hazai infrastruktúra jövője így nemcsak beruházási, hanem stratégiai döntések sorozata: azon múlik, hogy sikerül-e időben, összehangoltan és kellő léptékben reagálni a rendszerszintű kihívásokra. Megfelelő tervezéssel és következetes megvalósítással ugyanakkor óriási lehetőséget is jelentenek arra, hogy a hazai infrastruktúra korszerűbbé, hatékonyabbá és fenntarthatóbbá váljon” - foglalta össze Polacsek Csaba.


Visszafogottabb, de stabilabb év jöhet a lakáspiacon a Wekerle Plusszal

Visszafogottabb, de kiegyensúlyozottabb évre számíthat a lakáspiac 2027-ben: a Wekerle Plusz Program szűkebb jogosultsági köre miatt jövőre az ideinél kevesebb, mintegy 120 ezer adásvétel várható, a lakásárak pedig várhatóan nem drágulnak érezhetően gyorsabban az idei 5 százalék körüli ütemnél.
2026. 11. 19. 06:30
Megosztás:

Kevesebb ajándékpénz, több kamatkedvezmény: átalakul a bankok versenye az első lakásvásárlókért

A támogatott lakáshitel mellett a piaci konstrukciókban is egyre több kedvezményt kínálnak a bankok, és azoknak is nyílhat új lehetőségük, akik nem felelnek meg a Wekerle Plusz valamennyi feltételének. A korábbi támogatott hitelprogramok indulásakor megszokott több százezer forintos jóváírások helyett most inkább a kamatkedvezmények, a hitelkombinációk és a banki szolgáltatások együttes igénybevételéhez kötött akciók kerülnek előtérbe – derül ki a money.hu összeállításából.
2026. 11. 19. 06:00
Megosztás:

Megjelentek a legfrissebb kereseti adatok: ekkora hitelre lehet elég az átlagfizetés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2026 szeptemberében bruttó 737 400 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete, míg a nettó átlagkereset 517 700 forintot ért el. A nettó mediánkereset ennél lényegesen alacsonyabb, 435 600 forint volt. A Bank360 megvizsgálta, mekkora hitelösszeg törlesztését teszik lehetővé ezek a jövedelmek a jelenlegi adósságfékszabályok mellett. A számítások szerint a nettó átlagbérből akár 37 millió forint körüli piaci lakáshitel, a Wekerle Plusz keretében pedig a maximális 50 millió forint is beleférhet a jövedelmi korlátba. Személyi kölcsönből a jelenleg jellemző 15 millió forintos maximum is elérhető lehet, megfelelő futamidővel és banki feltételekkel.
2026. 11. 19. 05:30
Megosztás:

A 4iG és a Sentinel Midstream stratégiai együttműködési megállapodást írt alá az adriai régió kritikus energiainfrastruktúrájának fejlesztéséről

A 4iG Nyrt. és az energetikai infrastruktúra fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozó amerikai Sentinel Midstream LLC 2026. november 18-án Varsóban írt alá előzetes együttműködési megállapodást a P-TEC hetedik miniszteri találkozóján. A kormányzati és iparági vezetők rendszeres fórumának idei rendezvényét az amerikai és a lengyel energiaügyi minisztérium, valamint az Atlantic Council Global Energy Center közösen szervezte. A tanácskozás napirendjén az energiabiztonság és az energetikai beruházási lehetőségek szerepeltek. A megállapodással a 4iG Csoport amerikai iparági partnerrel bővíti augusztusban bejelentett új stratégiai üzletágának nemzetközi kapcsolatait, és az energetikára is kiterjeszti a kritikus infrastruktúrák területén folytatott transzatlanti együttműködéseit.
2026. 11. 19. 05:00
Megosztás:

Jövő júniusban megszűnne az Országos Dohányboltellátó koncessziós joga egy törvényjavaslat szerint

Jövő júniusban megszűnne az Országos Dohányboltellátó (ODBE) Kft. 2035-ig tartó dohánykiskereskedelmi koncessziós joga az Országgyűlésnek kedden éjjel benyújtott törvényjavaslat szerint. Az indítvány rendelkezéseinek többsége 2027. június 1-jén lépne hatályba, liberalizálva a piacot.
2026. 11. 19. 04:30
Megosztás:

Meglepő adat! Minden harmadik aktív magyar munkavállaló új állást keres vagy nézelődik a piacon

A munkahelyváltásban gondolkodók közel negyede akár iparágat is váltana, több mint egyötödük pedig inkább másik cégnél, de azonos munkakörben dolgozna tovább. A BNP Paribas Cardif Biztosító és az NMS piackutató ügynökség legfrissebb közös kutatási eredményei arra is rámutatnak, hogy a magyar munkavállalók közel hatvan százaléka összességében jól érzi magát a munkahelyén annak ellenére is, hogy a fizetéssel, a béren felüli juttatásokkal és a szakmai előrelépés különböző lehetőségeivel kapcsolatban harminc-negyven százalékuk fejezte ki az elégedetlenségét.
2026. 11. 19. 04:00
Megosztás:

Jön a nyugdíjas SZÉP-kártya: gyógyszerre és élelmiszerre is költhető lesz

Megjelent a Magyar Közlöny szerda esti számában a kormány határozata, amely alapján jövőre bevezetik a nyugdíjasok SZÉP-kártyáját.
2026. 11. 19. 03:00
Megosztás:

Elfogadták a törvényt! Akinek a nyugdíja 141.747 Ft alatt van az extra emelést kap

Mennyivel lesz több a nyugdíj januárban? A kormány bejelentése után sokan előveszik az utolsó nyugdíjszelvényt vagy megnézik a bankszámlájukra érkezett összeget, hogy utánaszámoljanak.
2026. 11. 19. 02:00
Megosztás:

Mennyi pénzt vonhat le a végrehajtó a munkabérből 2026-ban?

Nettó 180 ezer forintos fizetésből egy közönséges tartozás miatt legfeljebb 51 203 forintot vonhatnak le. Nettó 500 ezer forintból viszont akár 300 ezer forint is mehet ugyanilyen tartozás törlesztésére. Hogyan lehet ez? Elemzői cikkünkben ezt a témát járjuk körül.
2026. 11. 19. 01:30
Megosztás:

Elfogadták a jogszabályt! Itt a kerítésadó, minden méter kerítés után

A 2015 óta hatályos szabályozás alapján az önkormányzatok olyan adótárgyakra vethetnek ki saját települési adót, amelyek után nem kell központi adót fizetni, és amelyek adóztatását jogszabály sem tiltja.
2026. 11. 19. 01:00
Megosztás:

Elkészült az új turizmusfejlesztési stratégia első munkaváltozata

Elkészült az új, átfogó turizmusfejlesztési stratégia első tervezete, jövőre várhatóan az országgyűlés is elfogadja, és a nagyközönség számára is nyilvános lesz - mondta Csendes Olivér, az Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója háttérbeszélgetésen szerdán Budapesten.
2026. 11. 19. 00:30
Megosztás:

A MÁV vonatai továbbra sem közlekednek Csapon túl Ukrajna felé

A MÁV vonatai továbbra sem közlekednek Csap határállomáson túl Ukrajna fel - közölte a MÁV csoport szerdán a honlapján közzétett frissítésben.
2026. 11. 19. 00:05
Megosztás:

A munkavállalók harmada keres új állást, vagy nézelődik a munkaerőpiacon egy felmérés szerint

Minden harmadik aktív magyar munkavállaló keres új állást, vagy tájékozódik a munkaerőpiacon, miközben emelkedett azok aránya, akik úgy vélik, egy esetleges állásvesztésnél nehezebben találnának a képzettségüknek megfelelő állást - derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és az NMS piackutató közös reprezentatív kutatásából.
2026. 11. 18. 23:30
Megosztás:

Újra 90 napra elegendő stratégiai olajtartalékkal rendelkezik Magyarország

Október végére ismét elérte az uniós előírásoknak megfelelő, 90 napnyi import megfelelő szintet Magyarország kőolaj- és kőolajtermék-biztonsági készlete – közölte a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) szerdán az MTI-vel.
2026. 11. 18. 23:00
Megosztás:

Megfosztották mentelmi jogától a lengyel alkotmánybíróság elnökét és helyettesét

Waldemar Zurek lengyel igazságügyi miniszter és főügyész kezdeményezésére megfosztották mentelmi jogától Bogdan Swieczkowskit, az alkotmánybíróság elnökét és helyettesét, Bartlomiej Sochanskit, nem hagyták viszont jóvá Swieczkowski előzetes letartóztatását - közölték szerdán a varsói taláros testület honlapján.
2026. 11. 18. 22:30
Megosztás:

Gajdos László: országszerte megkezdődtek a vízvisszatartási munkák

Országszerte megkezdődtek a vízvisszatartási munkák az elmúlt napok esőzéseit követően – jelentette be szerdai Facebook-bejegyzésében az élő környezetért felelős miniszter.
2026. 11. 18. 22:00
Megosztás:

Új működési modelleket kíván a vállalatoktól az átalakuló világpiac

A geopolitikai széttagolódás közvetlenül alakítja a vállalatok működési feltételeit: egyre több területen térnek el egymástól a kereskedelmi, pénzügyi és technológiai szabályok, miközben az energiaellátás és az infrastruktúra kapacitása egyes nagy energiaigényű beruházások helyszínét és megvalósíthatóságát is meghatározhatja. A cégeknek ezért a világpolitikai kitettséget és a kritikus erőforrások hozzáférhetőségét is számításba kell venniük, hogy biztosíthassák maguknak a megfelelő stratégiai mozgásteret – figyelmeztet az EY-Parthenon legfrissebb geostratégiai elemzése.
2026. 11. 18. 21:30
Megosztás:

Az Országfásítási Programra a kormány 18,2 milliárd forintot fordít 2027 és 2030 között

Az Országfásítási Program a kormány 18,2 milliárd forintot fordít a 2027-2030 közötti időszakban.
2026. 11. 18. 21:00
Megosztás:

Benyújtották az építésügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot

Benyújtották az Országgyűlésnek az egyes építésügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely bevezetné egyebek mellett a Wekerle Plusz lakás-előtakarékossági programot, kiemelt beruházássá nyilvánítaná a Wekerle lakásépítési program projektjeit, és fokozottabban védené a Balaton közvetlen vízparti területeit.
2026. 11. 18. 20:30
Megosztás:

Gyengült szerdán a forint

Gyengült szerdán a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.
2026. 11. 18. 20:00
Megosztás: