A világ légiközlekedése a XXI. században

A világ légiközlekedése a 21. században tapasztalt válságok (gondoljunk csak a 2001. szeptember 11-i terrortámadásra, a 2008-2009-es világválságra és egyéb, ma már eltörpülő problémára) ellenére kiemelkedő növekedést mutatott.

A Boeing és az Airbus 2000-es évek elején készített kimutatásaiban taglalt 20 éves várakozását is meghaladta a valóság, világrengető események ide, vagy oda. Csupán a COVID-dal járó szinte teljes lezárás törte meg ténylegesen a lendületet, amit végül az iparág relatíve gyors helyreállása néhány év alatt majdnem teljesen vissza is állított a kijelölt pályára.

Az elmúlt 20 év után azonban érdemes tekintetünket a következő 20 évre szegezni, ami további jelentős változást fog hozni a globális gazdasági tényezők, a technológiai fejlődés és a fenntarthatósági kihívások terén. A helyreállás „erődemonstrációja”, hogy idén minden idők legtöbb járata indulhat, nagyjából 5 milliárdos utazóközönséget megmozgatva.

Az iparág két hajtóereje, a világ GDP-je éves 2,6, a globális kereskedelem pedig évi 3 százalék körül növekedhet a következő 20 évben. Ez némileg alacsonyabb, mint a 2003 és 2023 közötti érték, ami a GDP esetében 2,9, a kereskedelem esetében 4,1 százalék volt.

Az egy kilométerre jutó árbevétel növekedése a következő három évben akár átlag 8,4 százalék is lehet, ami a pandémia alatti jelentős visszaesés miatt lehetséges. Az ezt követő, 2043-mal záruló időszakra 3,6 százalékos éves növekedést vár a Boeing az általa készített tanulmányban.

Nem a fejlett államok a jövő zálogai

A piac dinamizmusa regionálisan eltérő. Míg az észak-amerikai és európai piacon mérsékelt növekedés várható, addig a Közel-Keleten és különösen Ázsiában, ezen belül is Indiában és Kínában jelentős forgalombővülést jeleznek az elemzések. A globális légiközlekedés térnyerése is tovább folytatódik, az iparág szereplői az új útvonalak megnyitásával és a meglévő hálózatok optimalizálásával igyekeznek kihasználni a fejlődő régiókban rejlő lehetőségeket.

A társadalmi felzárkózás és az urbanizációs folyamatok sem csak a fejlett régiókban zajlanak. A jelenlegi előrejelzések szerint a következő két évtizedben a középosztályba tartozók száma 1,7, a városban élő lakosság száma pedig 1,5 milliárd fővel növekedhet a világon.

Az idő előrehaladtával nem lehet elmenni India továbbra is emelkedő lakosságszáma és közlekedési kultúrájának fejletlensége mellett sem. Egy kisebb kontinenssel felérő ország, amelyre sokszor szubkontinensként is hivatkoznak, ahol az infrastruktúra kiépítése még mindig kiaknázatlan és rengeteg potenciált rejt magában. Az egy főre jutó éves utazások száma pedig mindösszesen 0,1, ami a 2043-ra előremutató becslések szerint is mindössze 0,4 lesz! (viszonyításképp: Magyarországon a pandémiát megelőzően ez a szám nagyjából 0,89 volt)

India, mint a leggyorsabban növekvő piac lesz feltételezhetően az iparág egyik fő húzóereje a következő két évtizedben. A stafétabotot pedig Kínától fogja átvenni, amely azonban még így is kiemelten fontos piac, mivel átlagos éves forgalomnövekedése az Airbus becslései szerint 5,9 százalék lesz 2043-ig.

Ne felejtsük el az áruszállítást sem!

Bár az áruszállítás a légiforgalom mindössze 10 százalékát adja, érdemes megemlíteni, hogy bővülési üteme a személyszállításhoz hasonlóan alakulhat. Sokkal nagyobb lendülete lehet azonban az ún. „belly cargo” -nak, ami nem más, mint az utasszállító repülőgépek csomagterében elhelyezett teherrakomány. Fontos részlet, hogy 2018 és 2024 között az online eladott áruk összértéke 112 százalékkal növekedett. Ennek egy részét a fuvarozó cégek kénytelenek saját repülőflottájukkal leszállítani a távolság vagy a rövid kiszállítási határidők miatt.

A Boeing előrejelzése szerint 2043-ra a világ 2300 darabból álló jelenlegi teherszállító flottája több, mint 2800 új géppel bővül, aminek több, mint fele a 40 tonnánál nehezebb közepes testű légijármű lesz.

Flottabővítés és a repülőgéphiány okozta étvágy

Az Airbus és a Boeing előrejelzései szerint nagyjából 42-44 ezer új gépre lesz szüksége a világnak a vizsgált időintervallumban. Ennek egyik fele a jelenlegi flotta korszerűsítésére szolgál, míg a másik fele a megnövekedett kereslet kielégítésére. Ezzel nagyjából 50 ezer gép lenne egyszerre forgalomban (nem a légtérben!) a jelenlegi 26.750-nel szemben.

Ennek túlnyomó részét, hozzávetőlegesen 80 százalékát a légteret jelenleg is domináló egyfolyosós, keskenytörzsű repülőgépek teszik ki, melyeket a rövid, valamint középtávú útvonalakon állítanának szolgálatba.

Fenntarthatóság, technológiai fejlődés

A légitársaságok számára is fontos, hogy a meglévő flotta fokozatos korszerűsítése minél előbb megtörténjen, mivel a kiadások közel 30 százaléka az üzemanyag-fogyasztásból származik, amit az egyre innovatívabb megoldások csökkenteni tudnak. Az iparág egyik kedvenc mérőszáma, az értékesített utaskilométerre jutó árbevétel (RPK) növelésében segít, hogy az új gépeken sűrűbben rendezik el az üléseket, és azok várható kihasználtsága is emelkedni fog.

Az új generációs repülőgépek mellett a fenntartható repülőüzemanyag (sustainable aviation fuel, SAF) alkalmazása és a hidrogénmeghajtású repülőgépek fejlesztése is a jövőbeni technológiai innovációk közé tartozik, bár valószínűbbnek tűnik az e-üzemanyagok alkalmazása a jövőben.

Amennyiben valaki szeretne légitársaságokba, illetve a repülőgépgyártókon keresztül a jövőbe befektetni, azoknak javasoljuk az amerikai jegyzésű, dollárban denominált JETS ETF-et, amely a piac minden szegmensét lefedi.