Áder János: a Tokaji borvidék készen áll a klíma és piaci kihívásokra
2025. 01. 27. 18:30
A Tokaji borvidék felkészült a klíma és a piac változásaiból fakadó kihívásokra - erről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke ifjabb Szepsy István mádi borásszal a Kék bolygó című podcast hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.
Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly a Földön a felmelegedés átlépte a kritikusnak tartott másfél fokot, s felvetette: mit jelent ez a Tokaji borvidék számára.
Ifjabb Szepsy István elmondta: a melegebb klíma kedvez a száraz fehér borok, például a Furmint, Hárslevelű termesztésének. Ez a borfajta 20-25 éve honosodott meg a környéken. Már a termés harmadát ez adja, s ez a legversenyképesebb. Ugyanakkor az aszú marad a "borok kaviárja", ennek a borvidéknek ez marad az exkluzív terméke.
A szakember arra hívta fel a figyelmet:
a tokaji aszú szakmai körökben az Egyesült Államoktól Kínáig világhírű, az általános borfogyasztók körében azonban már csak mennyiségi okokból sem. Az egész magyar bortermelés 60 ezer hektáron zajlik, ugyanakkor csak a Bordeaux-i borvidék 130 ezer hektár. A Tokaji borvidék egész éves termelése pedig New York és agglomerációja egyhavi borfogyasztásának felel meg.
Áder János felvetette, hogy általában, és különösen a fiatalok körében csökken a borfogyasztás, pedig a magyar borok egyre jobb minőségűek, ezért érdemes népszerűsíteni a kulturált borfogyasztást.
A borász elmondta: egyre nagyobb a kínálat, és manapság inkább a minőségi borokat keresik. Sokat változott a technológia is, nagy a termékfejlesztési verseny.
Ifjabb Szepsy István beszélt arról is, hogy apja 1989-ben újraalapította a több évszázados borászati hagyományokkal rendelkező család pincészetét.
Hozzátette: sokat fejlődött a borászat technológiája, és ennek köszönhetően könnyebb kiküszöbölni az évjáratok különbségeit, ami csökkenti a bortermelés kockázatát, ugyanakkor hátránya, hogy a bor elveszti termőhelyi jellegzetességeit. A bor kiemelt minőségét pedig éppen a termőhelyi jelleg megjelenése adja. Ez jellemző a Tokaji borvidékre is.
A minőségi bortermelést segíti a hozamkorlátozás is: hektáronként akár 15 tonna szőlőt is lehetne termelni, de a minőség érdekében 4-5 tonnánál nem lehet több - fűzte hozzá.
Ettől nő a fürtök ásványianyag-tartalma és erőteljesebben jelentkezik a termőhelyi jelleg is - jegyezte meg ifjabb Szepsy István.
Program indul az vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentésére
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) országos programot indít "Adminisztráció könnyebben" címmel, hogy segítséget nyújtson a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak az adminisztrációs terhek csökkentésében; a vállalkozásokat online előadások, személyes tanácsadások és egyéni mentorálások várják országszerte - közölte az MKIK szerdán az MTI-vel.
Történelmi csúcson az innovációs index, a mobilitás ökoszisztéma új szintre lép
Történelmi csúcsra, 33 pontra emelkedett a közepes és nagyvállalati szektor körében mért innovációs index a K&H felmérése szerint. A mutatószám fél év alatt 6 pontos növekedést ért el, mivel az azt alkotó mind a négy almutató – a digitális, a tervezett, a megvalósult innováció, valamint az innovációs stratégia alindex is – rekord szintre került. A bank közelmúltbéli innovációi abba az irányba mutatnak, hogy a pénzügyi szolgáltatások egyre inkább élethelyzetekhez igazodó ökoszisztémává alakulnak – hangzott el a K&H sajtótájékoztatóján.
Egyre nehezebb érveket találni a devizavétel ellen
A Blochamps Capital szerint a 3 legnagyobb hitelminősítő rövid távon még kivárhat Magyarországgal kapcsolatban, ugyanakkor egyre nehezebb olyan piaci érvet találni, amely tartósan a mostaninál erősebb forint mellett szólna. Karagich István szerint –bár a nominális árfolyam potenciális hatása a magyar gazdaságpolitikai vitákban sokszor jelentősen túlbecsült-, mégis fontos sarokpont a vállalkozásoknak, hogy az EU-pénzek megszerzésének kérdése, a költségvetési pálya és a kamatkülönbözet alakulása ősszel újra nyomás alá helyezhetik a hazai devizát. Ez pedig a vagyonosok mellett a nyaralásra készülő lakossági ügyfelek valutavásárlási kedvét erősíti.
A Mercedes V-osztály egyik spanyolországi gyártóbázisát vásárolta meg a magyarországi Gestor
Hosszú távú bérleti szerződést kötött a Gestor spanyolországi leányvállalata a Mercedes-Benz-csoporthoz tartozó spanyol alvázgyártó társasággal a Barcelona térségében található gyártócsarnokára. Az európai logisztikai és ipari létesítmények iránt évről évre erősödik a befektetői kereslet, a Gestor pedig tudatosan építi jelenlétét ebben a szektorban. A társaságnak már volt Spanyolországban hasonló, a Volkswagen-csoporthoz kapcsolódó gyártóbázisa, Magyarországon pedig jelenleg is tulajdonában áll az egyik jelentős autóipari beszállítói gyár Győrben, amelyet egy francia tulajdonú társaságnak ad hosszú távon bérbe.
Itt a top 10-es lista: Ezek a legkedveltebb hazai arborétumok
A Szarvasi Arborétum, a Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert és a badacsonytomaji Folly Arborétum végzett a legkedveltebb hazai arborétumok rangsorának élén – derül ki a Csodásmagyarország.hu legfrissebb online felméréséből. A lista negyedik helyén a Jeli Varázskert szerepel, ezt követi a budapesti ELTE Füvészkert, hatodik a Gödöllői Arbo-park, hetedik a Zirci Ciszterci Arborétum, nyolcadik az Alcsúti Arborétum, kilencedik a Sárvári Arborétum, a sort pedig a visegrádi Bertényi Miklós Füvészkert zárja.
Az online szerkesztőségek fontos támasza lett a közösségi finanszírozás
Az internetes hírfogyasztás napjainkban egyre inkább a közösségi platformokra terelődik, ami a szerkesztőségek honlapjainak elérését és reklámbevételét veszélyezteti – egyebek mellett erre világított rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2025-ös internethasználói felmérése. A kutatás szerint ugyan mintegy 1,2 millió magyar internetező támogatott az elmúlt egy évben közvetlenül online tartalomszolgáltatókat, a közösségi finanszírozás továbbra is csak korlátozott lehetőséget jelent a portáloknak.
Júliusban berobbannak a vízszámlák – erre készüljünk!
A nyári meleg nemcsak a hőmérőt, hanem a vízórát is megpörgeti. Júliusban sok családi háznál látványosan megugorhat a vízfogyasztás. Nem feltétlenül azért, mert hirtelen pazarlóbbá válik a háztartás, hanem mert a nyári életmód egyszerűen több vizet kér: gyakoribb zuhanyzás, több mosás, kertöntözés, medencefeltöltés, autómosás, teraszmosás, kerti csap használata.
Modern magyar luxus kerámiákból rendez kiállítást és vásárt a Virág Judit Galéria
Ritka modern porceláncsodák érkeznek a Virág Judit Galériába. A DeForma Csoport tagjainak egyedi, kézzel festett kerámiai mutatkoznak be május 28. és június 27. között a közönségnek. Ezek az alkotások egyszerre műtárgyak és luxus lakberendezési kiegészítők, amelyek a kortárs magyar kézművesipar esszenciáját tárják a látogató elé.
A diplomata útlevél miben más, mint a „sima” útlevél?
A diplomata-útlevél nem egyszerűen elegánsabb borítójú úti okmány. Jogilag hivatalos útlevél, amelyet az állam meghatározott közjogi tisztségviselőknek, diplomáciai vagy konzuli feladatot ellátóknak, illetve különösen indokolt esetben más személyeknek is kiadhat.
A hollandok többsége igazságtalannak tartja a klímapolitikai terhek megoszlását
A hollandok többsége szerint igazságtalanul oszlanak meg a klímavédelmi politika költségei, a nagy szennyező vállalatok és a tehetősebb háztartások túl kevés terhet viselnek - derül ki a holland kormány társadalompolitikai kutatóintézetének (SCP) szerdán közzétett felméréséből.
Csökkenő árbevétellel és növekvő veszteséggel zárta az első negyedévet a Rába Nyrt.
A Rába Járműipari Holding Nyrt. 13,341 milliárd forint árbevételt ért el az idei év első negyedévében, ami 8,3 százalékkal marad el 2025 azonos időszakához viszonyítva. Adózott vesztesége 212 millió forint lett, míg 2025 első négy hónapjában még 21,116 millió forintos nyereségről számolt be - tudatta a győri székhelyű járműgyártó vállalat a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján szerdán.
IMF-tanulmány: a stabilcoinok már nem kriptós mellékszereplők, hanem a fizetési piac új kihívói
A Nemzetközi Valutaalap friss munkatanulmánya szerint a pénzügyi piacok egyre komolyabban számolnak azzal, hogy a stabilcoinok valódi szereplővé válhatnak a globális fizetési rendszerben. A kutatás nem blokklánc-tranzakciókból, hanem tőzsdei árfolyamreakciókból olvassa ki a piac üzenetét: amikor az amerikai stabilcoin-szabályozás közelebb került a törvényerőre emelkedéshez, a hagyományos fizetési cégek piaci értéke érdemben csökkent.
