Akár 4,5% is lehet a Fed alapkamata

A keddi inflációs adat utáni eladási hullám következtében június óta legrosszabb hetét zárta az S&P 500 index (-5,8%), a kamatérzékeny kétéves kötvényhozam pedig 3,87%-ig emelkedett. A központi bank kamatdöntése — ha addig nem történik valami eget rengető dolog — minimum 75 bázispontos lesz, de a piaci határidős árazások alapján 20% valószínűséget taksálnak a teljes, egyszázalékpontos szigorításnak is a befektetők.

Ha egy kicsit előrébb tekintünk, akkor azt látjuk, hogy ugyanezen módszertan alapján a márciusi ülést követően a jelenleginél 200 bázisponttal magasabban, 4,25-4,50%-on tetőzhet a kamatsáv. A Morgan Stanley befektetési stratégája kivárásra intette a befektetőket, azonban mi már nem vagyunk annyira biztosak abban, hogy ez meg is fog valósulni, visszagondolva a közelmúlt nagy piacbefolyásoló eseményeire.

A korábbi 1,5%-ról 1,1%-ra vágta vissza a 2023-as amerikai GDP előrejelzését a Goldman Sachs. A befektetési bank várakozása alapján a Fed kamatemelései lassabb gazdaságot és a jelenleginél valamivel nagyobb munkanélküliség rátát fog okozni. Ezzel együtt az utóbbi adatra vonatkozó becslésüket növelték: 3,7% helyett 4,1% lehet az átlagos munkanélküliségi ráta a pénzügyi intézet közgazdászainak véleménye alapján.

Határozott kijelentéseket tett Joe Biden elnök az USA hozzáállásával kapcsolatban, ami a geopolitikai feszültségeket illeti. Először Putyinnak jelezte, hogy amennyiben az oroszok vegyi vagy atomfegyvert vetnek be a háborúban, annak súlyos következményei lesznek, Hszi Csin-ping kínai vezetőnek pedig elmondta, hogy „gigantikus hiba” lenne megszegni az oroszok elleni szankciókat. Majd később Tajvannal kapcsolatban is határozott hangnemet ütött meg az elnök, egy nem várt támadás esetén az Egyesült Államok megvédené Tajvant. (forrás: ERSTE)