Akár el is bukhatják a pályázati támogatást az energiahatékonysági pályázatokon nyertes cégek

Ha nem fordítanak kiemelt figyelmet a naperőművek telepítésekor és a szolgáltatóval történő szerződéskötéskor, könnyen kellemetlen helyzetbe kerülhetnek az energiahatékonysági pályázaton nyertes cégek. A legfontosabb szabály, hogy minden esetben a saját célú villamosenergia ellátását célzó naperőmű telepítése engedélyezett. Ez rögtön felvet, egy előre nem tervezet problémát, hogy a klasszikus HMKE rendszerek, hálózatra visszatáplálnak, és a szolgáltató által elérhető szaldó elszámolás miatt, sokesetben csak az éves elszámoláskor szembesülnek azzal, hogy többet termeltek, mint amit elhasználtak, ezáltal bevétel képződik.

Két megoldás is létezik

A pályázati támogatás visszafizetésének veszélye ellen kétféleképpen tudnak védekezni a cégek. Az egyik, hogy folyamatosan lekövetik hogyan áll az egyenlegük, és ha pluszban vannak, akkor gyorsan elhasználják helyben a többlet energiát.  „Természetesen ez kockázatos, hiszen folyamatos nyomon követést igényel, és mivel igen hatékonyak a modern naperőművek, csak úgy sikerülhet „nullán tartani” az egyenleget ha nagyobb energia igényű eszközöket (például hűszivattyús hűtő-fűtő berendezések) működtetnek, vagy elektromos járműveket töltenek nap mint nap” – mutat rá az Assix Intersolar ügyvezetője.

A másik megoldás, hogy úgynevezett Viszwatt védelemmel látják el a rendszert. Ebben az esetben csak a helyben elhasznált energiát tudják hasznosítani, a többi elvész, hiszen így nem tudnak a hálózat irányába az energiát visszatáplálni. Természetesen ez nem túl kedvező, viszont ezzel lehet biztosítani azt, hogy még véletlenül se termeljenek többlet energiát. Ezt a projekt fenntartási időszak alatt kell csak alkalmazni, utána a hagyományos visszatáplálós rendszerként működik tovább a naperőmű. „Ezekben az esetekben, kettős céllal kérünk szolgáltatói engedélyt az ügyfeleinknek - egyaránt hálózatra visszatápláló és nem visszatápláló rendszer létesítésére, ezzel azt érjük el, hogy a fenntartási idő végén, nem szükséges újra engedélyeztetni a rendszert, nem kell másik szerződést kötni, így nem esnek ki a szaldó elszámolás intézményéből” – javasolja Lamos Zsolt.