Aláírta a szlovák államfő a büntető törvénykönyv módosítását

"Úgy döntöttem, hogy a módosítást nem küldöm vissza újratárgyalásra a törvényhozáshoz, nem élek vétójogommal, hanem abban a formában írom alá, ahogyan azt a parlament jóváhagyta" - jelentette ki Peter Pellegrini, akinek szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte.

Hozzátette: a módosításért a kormány és az azt jóváhagyó parlamenti többség viseli a felelősséget. Pellegrini korábban még kilátásba helyezte annak lehetőségét, hogy a törvénymódosítás egyes részeit esetleg újbóli megvitatásra visszautalja a parlamentbe.

A szlovák Btk. mostani módosítása eredeti formájában csak a kisebb értékű lopások elkövetőire kiszabott büntetéseket szigorította volna, visszaállítva egy korábbi jogi helyzetet, azonban a parlamenti bizottságok véleményezési eljárása során több kiegészítő javaslattal is bővült, köztük a már említett kettővel, valamint egy olyan kitétellel is, amely az úgynevezett "bűnbánó tanúk" intézményének használatát hivatott szigorítani.

A módosításcsomag egyes részei közül végül a "második világháború utáni rendezést szolgáló jogi dokumentumok" nyilvános elutasításának és megkérdőjelezésének büntethetőségét bevezető Btk-kiegészítés váltotta ki a legélesebb kritikát, amely a közbeszédben a Benes-dekrétumok megkérdőjelezésének tiltásaként vált ismertté.

Ez a kiegészítés nem sokkal azt követően került a Btk. módosításba, hogy bejárta szlovákiai sajtót, miszerint a témával korábban nem foglalkozó ellenzéki Progresszív Szlovákia párt többségében magyarok lakta településeken tartott rendezvényein felvetette a Benes-dekrétumok kérdését, ami heves reakciókat is kiváltott a szlovák közbeszédben.

A Btk. módosításának a Benes-dekrétumokkal foglalkozó részét ismételten bírálta a felvidéki magyar párt, a Magyar Szövetség, amely több alkalommal is kifejezte tiltakozását, egyebek mellett egy, a napokban tartott, "Ártatlanság menete" elnevezésű megmozduláson.

Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke a ma7.sk felvidéki magyar hírportálnak nyilatkozva a Btk. módosítását az év méltatlan lezárásának nevezte, és úgy fogalmazott: ha értik is, hogy a hatalom a kavicsaival nem elsősorban a felvidéki magyarok otthonainak ablakát akarta betörni, végül mégis ez sikerült.

Elmondta, a törvény hatálybalépését követően a tudomány és a jog eszközeivel fognak rámutatni annak abszurditására.

Kifejtette, első ilyen lépésként január 22-én a magyar kultúra napján A börtön ablakában? címmel tudományos konferenciát szerveznek, ahol a szólásszabadság, a magántulajdon védelme és a jogbiztonság lesz a fő téma.

Miután Peter Pellegrini aláírta a Btk. módosítását, beadta lemondását Forró Krisztián, az államfő nemzetiségi ügyekkel foglalkozó tanácsadója, a felvidéki magyar párt korábbi elnöke. Távozása kapcsán Forró úgy nyilatkozott: az államfő mai döntése után nem is tehetett mást, mivel - mint mondta - számára a közéleti szolgálat csak akkor vállalható, ha összhangban áll az elveivel.
Peter Pellegrini a módosítás Benes-dekrétumokkal foglalkozó részével összefüggésben a szlovák hírügynökségnek azt mondta: egy komoly témáról van szó, amelyet egy ellenzéki párt nyitott meg, feszültséget szítva az országban élő szlovákok és magyarok között.

Úgy vélekedett, a módosítás nem érinti az állampolgároknak azt a jogát, hogy bírósági úton védekezzenek vagyonelkobzási ügyekben, de el kell utasítani, hogy bárki "társadalmi feszültséget szítson a szószékeken" Szlovákiát és Csehországot is érintő történelmi események megkérdőjelezésével.

A Btk. módosításának aláírására vonatkozó államfői döntést a pozsonyi parlament többségükben liberális-progresszív pártjai is élesen bírálták, de csak a törvénynek a "bűnbánó tanúk" intézményének szigorítására vonatkozó részei miatt, a Benes-dekrétumokkal foglalkozó részt rendszerint nem említve. A liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) mozgalom és a Progresszív Szlovákia párt jelezte, hogy a törvénymódosítás kapcsán az alkotmánybírósághoz fordulnak.